Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Újraindiult a kőolaj rakodása a Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium (CPC) oroszországi, fekete-tengeri terminálján, miután néhány nappal ezelőtt egy ukrán támadás súlyos károkat okozott a létesítményben. Az olajterminál a világ olajforgamának 1 százalékát kezeli, ám az egyre jelentősebb energiapiaci szereplőnek számító közép-ázsiai Kazahsztán exportjának jelentős része ezen a létesítményen keresztül bonyolódik.
A CPC bejelentette, hogy újraindította az olajszállításokat fekete-tengeri termináljának egyik átfejtési pontjáról a november 29-i, jelentős ukrán dróntámadást követően. A CPC – melyben orosz, kazah és amerikai érdekeltség is jelen van –, még szombaton közölte, hogy a novorosszijszki termináljuk egyik kikötési pontja elleni dróntámadás miatt leállították annak működését. A most újraindult áttöltési pont nem azonos azzal, melyben a károk keletkeztek, és kapacitása nem is elegendő arra, hogy lefedje a támadás következtében kieső exportarányt.
Fotó: Arthur Vanzetti / Wikipedia Commons
Támadás érte az olajterminált
A CPC sajtószolgálata szerint szombat éjjel személyzet nélküli ukrán motorcsónakok támadták meg a Novorosszijszk közelében üzemelő terminálját, üzemképtelenné téve a VPU-2-es átfejtőpontot. Személyi sérülés nem történt, az előzetes adatok szerint olaj folyt a tengerbe.
„Hangsúlyozzuk, hogy a megtámadott polgári energetikai infrastruktúra fontos szerepet játszik a globális energetikai biztonság biztosításában, és soha nem volt tárgya semmilyen nemzetközi korlátozásnak" – fogalmazott Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a tárca honlapján a támadás után kiadott hivatalos közleményben.
A CPC a globális kőolajtermelés több mint 1 százalékát kezeli. A Reutersnek nyilatkozva közölték, hogy az 1-es átfejtési pontról újraindították a szálltásokat, a nyersolaj áttöltésének újraindítását az amerikai érdekelt Chevron is megerősítette. Az átakodás újraindulását a Kommerszant orosz napilap is megerősítette.
A terminál normál működési rendje szerint általában két rakodási pont üzemel a háromból egyidőben, a három közül az egyiket tartalékban tartják. Az Interfax hírügynökség egy CPC-s forrására hivatkozva viszont arról ír, hogy a 3-as számú áttöltési pont nem üzemel, mert november 12-én nagyjavítását kezdték meg, melynek munkálatai legalább két hónapot vesznek igénybe.
A kazah állami bevételek megérzik a támadást
Bár a globális ellátásban egyelőre nincs konkrét lecsapódása a támadás következményeinek, de Kazahsztánnak van oka nyugtalandkodni azok miatt. A CPC Kazahsztán olajexportjának körülbelül 80 százalékát kezeli, mert bár a hatalmas ország ásványkincsekben gazdag, de földrajzi adottságai okán korlátozottak a külföldi nyersolaj-értékesítési lehetőségei.
A Kommerszant elemzői kommentárok alapján azt írja, hogy a Kazahsztán olajexportja 2026-ban csökkenhet a CPC infrastruktúrájában keletkezett hárok miatt. A lap forrásai szerint az egyik rakodóberendezés
teljes cseréje nyárig is eltarthat, melynek teljes költsége 80-120 millió dollár (27-40 milliárd forint) lehet; az elemzők szerint a fekete-tengeri helyzet veszélyességének növekedése a szállítási díjak emelkedéséhez is vezethet.
Az Energy Aspects energetikai tanácsadó cég szerint a dróntámadások a CPC exportját felére csökkentették.
- A terminálon most az is gondot okozhat, hogy bár a CPC a termelői oldalról érkező olaj mennyiségét máris mérsékelte beszállítóival mintegy 40 százalékkal, az infrastruktúrában jelenleg mintegy 2,5 napi exportmennyiségnek megfelelő kőolajat lehet tárolni.
- Az exportkapacitás hosszabb távon maradhat jelentősen csökkentett, azon csak a 3-as átfejtési pont rendszerbe állítása javíthat. Ám az értesülések szerint a CPC-nél az a döntés született, hogy annak javítása előtt a most megsérült második egység üzembe állítását végzik el.
Iparági források még a támadás előtt arra számítottak, hogy a fekete-tengeri CPC olajexport várhatóan napi 1,7 millió hordóra emelkedik decemberben a novemberi körülbelül 1,45 millió hordóról. Ezt a várakozást most el kell vetni. Ennek pedig nagyon jelentős hatása lehet Kazahsztán bevételeire. Mivel a CPC-n keresztül áramlik ki Kazahsztán elsődleges, exportminőségű nyersolaja, még a rövid távú exportvisszaesés is jelentősen befolyásolhatja az állami költségvetés bevételeit és a nemzeti vállalatok mérlegét. A The Time of Central Asia ennek kapcsán arról ír, hogy ez hosszabb távon dominóhatást válthat ki, destabilizálhatja a gazdaság több szektorát, és megroggyanthatja az államháztartást.
A fekete-tengeri olajszállítás körüli közelmúltbeli zavarok már mostanáig is jelentős adóbevételtől fosztották meg a kazah államot
– jelzi szakértői kommentárok alapán a lap.
A kazah kőolajexport tavaly 68,6 millió tonna volt, ennek jelentős része áthaladt a terminálon. A támadás után a kazah külügyminisztérium felszólította Ukrajánát a polgári olajlétesítmények elleni támadások leállíására.
„A történteket a Kazah Köztársaság és Ukrajna kétoldalú kapcsolatait károsító cselekedetnek tekintjük, és elvárjuk az ukrán féltől, hogy hatékony intézkedéseket tegyen a hasonló incidensek megelőzésére a jövőben” – áll a kazah külügyminisztérium által a támadást követően kiadott nyilatkozatban.
Ukrajna hónapok óta támadja az orosz olajfinomítókat és nyersolaj-terminálokat, azzal a céllal, hogy aláássa az orosz gazdaság egyik legfontosabb bevételi forrását, a kőolaj eladásából származó bevételt.
