Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Aggasztó hírek érkeztek a csernobili erőmű kapcsán: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) referenciának tekinthető vizsgálata megállapította, hogy egy korábban végrehajtott dróntámadás olyan sérülést okozott az atomkatasztrófa helyszíne fölé emelt védőkupolán, ami jelentősen csökkentette annak sugárzásblokkoló képességét, s ami csak komoly javítási munkálatokkal állítható helyre. Azt, hogy ennek mennyi lehet a költsége, a közelmúltban erre vonatkozóan már kiadott értékelősből lehet ismerni. Egy biztos: a védőkupola javításra szorul.
A NAÜ helyszíni vizsgálata szerint a még februárban végrehajtott dróntámadás miatt az eredeti csernobili szarkofág fölé emelt, védőkupolaként szolgáló fémszerkezet sérülése olyan mértékű (egy robbanófejjel felszerelt drón átütötte a külső burkolatot), hogy amiatt jelentősen csökkent a sugárzás kapcsán a védőképessége. Más szóval: a 1,5 milliárd euróba került védőszerkezet már nem képes maradéktalanul ellátni elsődleges funkcióját. A Csernobil kapcsán kiújult nemzetközi aggodalom megalapozott, a szerkezet javítása szükséges lenne, aminek viszont komolya költségei lennének.
Fotó: Volodymyr Tarasov / NurPhoto/AFP
A NAÜ szerint ki kell javítani a védőkupola sérülését
A februári dróntámadás okozta sérülés már korábban is figyelmet kapott, legalábbis az a vonatkozás a kérdésben, hogy kerül amibe kerül, de sérülést ki kell javítani – a javítások szükségességét a NAÜ most kiemelte.
Márpedig a javítás sokba kerül: a World Nuclear News korábban már közölt összesítése alapján
a kupola javításának költsége legalább 100 millió euró, azaz nagyjából 38 milliárd forint.
A februári támadást követő hónapokban a legsürgősebb javítási feladatokra mintegy 42,5 millió euró értékben érkezett felajánlás, de nukleáris ipari szakértők szerint a jelzett költség biztosan szükséges, mert a szükséges munkálatok biztosan felemésztik a 100 millió eurós összeget.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál (EBRD) korábban megtartott ülésen az Európai Unió 25 millió eurót, az Egyesült Királyság 6,7 millió eurót, Franciaország pedig 10,6 millió eurót ajánlott fel donorként a helyreállításra.
Az EBRD közleménye szerint a dróncsapás két alapvető funkcióban okozott súlyos károkat:
- a sugárzáskibocsátás megfékezésében,
- a hosszú távú leszerelési munkák támogatásában.
A védőkupola másik funkciója ugyanis az, hogy távolról lebonthatóvá váljon az a vasbeton szarkofág, amelyet még az 1986-os katasztrófa után emeltek a 4-es reaktor fölé.
A Bellona nemzetközi környezetvédelmi alapítvány oldalán megjelent értékelés szerint a fémkupolát nem úgy tervezték, hogy védelmet nyújtson harci műveletekből fakadó behatások ellen is.
Javítható a sérülés, de anélkül búcsút lehet mondani a 100 évnek
A legutolsó információk szerint ugyanakkor szivárgásnak nincs nyoma, valamint a szakértői állásfoglalás alapján a sérülés kijavítható. Probléma ugyanakkor, hogy a sérülés következtében már egyáltalán nem biztosítható az, hogy a kupola az eredetileg tervezett 100 évig ellássa feladatát.
A csernobili 4-es blokkot az 1986. áprilisi katasztrófa pusztította el. Néhány hónap alatt, még a Szovjetunió fennállása idején, ideiglenes szarkofágot építettek köré, hogy lehetővé tegyék az erőmű többi blokkjának további működését.
A romok alatt ma is ott található a reaktor megolvadt magja, és mintegy 200 tonna erősen radioaktív törmelékes anyag.
A 2019-en átadott fémszerkezetes védőkupola létesítésének költségeit 45 donorország támogatta, emellett az EBRD saját forrásokból több száz millió euróval járult hozzá ahhoz.
