Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Az oroszoknak több ezer tonna van belőle, Magyarország az elmúlt hét évben megharminchatszorozta a mennyiségét, ám a horvátoknak egy gramm sincsen. Keleti szomszédunk szerint pedig többet ér és nagyobb biztonságban van az országon kívül, de cserébe a nagyon is Románia határain belül tartózkodó „örökös" román jegybankelnök több aranyköpését is feljegyezte az újkori történetírás.
Az orosz-ukrán konfliktus második szakaszának négy évvel ezelőtti kezdete óta Oroszország aranytartalékainak értéknövekedése meghaladta az Európai Unióban határozatlan időre befagyasztott orosz vagyon értékét. A közel 71 ezer milliárd forintnyi ‒ több mint 216 milliárd dolláros ‒, értékgyarapodás ráadásul anélkül történt meg, hogy az orosz központi bank az utóbbi öt évben nagyobb tételben vásárolt volna aranyat.
A román arany Londonban többet ér, mint Bukarestben?
Kelet-Európát, a Balkánt és Közép-Európát tekintve – a maga 2300 tonnát meghaladó készletével –, az orosz jegybank birtokolja a legtöbb aranyat, ám itt érdemes figyelembe venni azt is, hogy a két kontinensen elterülő ország jelenleg is az egyik legnagyobb aranykitermelő a világon.
Az elmúlt 10 évben azonban nemcsak Oroszország növelte aranytartalékait, de közép-európai követői is akadtak a gyakorlatnak, köztük hazánk, Csehország és Lengyelország. Ugyanakkor a régió ebből a szempontból vegyes képet mutat, a két szélsőértéket Lengyelország és Horvátország képezi. Előbbi mintegy 543,4 tonnányi elraktározott arannyal, míg utóbbi semennyi aranytartalékkal nem rendelkezik. Szlovákia 31,7 tonnás készlete nagyságrendileg megegyezik Szerbia 38,7 tonnás tartalékával, amit déli szomszédunk már teljes egészében Belgrádban tart.
Ezzel szemben Románia Nagy-Britanniában tárolja aranyát az utolsó tömbig. Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bankot (BNR) 36 éve (!) megszakítás nélkül vezető közgazdász korábban a Hotnewsnak nyilatkozva ennek kapcsán úgy fogalmazott: „az arany a mi nemzetközi tartalékunknak a része. Nem belső, hanem nemzetközi tartalék”. Isărescu ehhez hozzátette: a román aranyfedezet értéke 32 milliárd euró, ami 37 milliárd dollárnak felel meg, s nem tartják az országban.
Ha az országban tartanánk, nem lenne semmi értéke, nem biztosítaná a stabilitást”
‒ hangoztatta a mindenképp különösen csengő indoklást a veterán román politikus. Érdekes életrajzi adalék, hogy az 1989-ben a külügyminisztériumba kerülő, majd rövid ideig washingtoni nagyköveti posztot is betöltő Isărescu mindamellett, hogy 1990 óta megszakítás nélkül a román jegybank elnöke, egy rövid ideig még a miniszterelnöki stallumot is birtokolta.
Az osztrákok szerint legalább a készlet felét Bécsben kell tárolni
Nyugati szomszédunk mintegy 280 tonnányi aranytartalékkal rendelkezik, és az az osztrák jegybank 2020-as évek elején kijelölt célja szerint mihamarabb az ország határain belül kívánta tudni legalább a felét az aranyalapnak. Egy 2015-ös híradás szerint az Oesterreichische Nationalbank (OeNB) könyvvizsgálói ugyanis úgy vélték, kockázatot jelent, hogy az osztrák aranytartalékok a londoni központi banknál koncentrálódnak, emiatt javasolták az OeNB-nek, hogy azt több tároló között terítse szét. Ennek értelmében ma már 140 tonnányi osztrák arany London és Zürich trezorjai közt oszlik meg, míg a maradék Ausztria határain belül van. Ugyanakkor jól látható, a sógorék egyáltalán nem osztják az idézett román véleményt, hogy értéktelenné válik aranytartalékuk, ha az ország fővárosában raktározzák azt.
A felsorolásban szereplő uniós országok között egyébként vannak, amelyek bevezették az eurót, s vannak melyek megtartották saját fizetőeszközüket, ám nem fedezhető fel összefüggés az aranytartalék mértéke és a között, hogy a közös európai vagy a nemzeti fizetőeszközt használja az adott tagállam.
Tágítva a perspektívát, ha a Balkánt nézzük, ott Görögország rendelkezik a legnagyobb aranytartalékkal, ami mintegy 114,3 tonna. Ezzel szemben Bosznia-Hercegovina az egyik legszegényebb e téren, alig másfél tonnás aranytartalékával, de Észak-Macedónia sem nevezhető e szempontból nagyhatalomnak a maga 6,9 tonnájával, ahogy Albánia sem 3,4 tonnával.
Történelmi csúcson a magyar tartalék mennyisége és értéke is
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 1924-es alapításától fogva napjainkban rendelkezik a legmagasabb aranytartalékkal. Magyarország Ausztria kivételével az összes szomszédját előzi nemesfémfedezet terén.
A magyar jegybankban őrzött arany mennyisége folyamatosan növekedett a II. világháborúig, amelynek a vége felé, 1945 januárjában mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt vittek ki az úgynevezett „aranyvonattal” az ausztriai Spital am Pyhrn-be. Ez a mennyiség a háború után, 1946-ban teljes mértékben visszakerült, s jelentette a fedezetét az 1946. augusztus 1-jén bevezetett forintnak, ami a hiperinflációban szétmállott pengőt váltotta.
A rendelkezésre álló adatok alapján a hetvenes évek első felében 65-70 tonna körüli szintre emelkedett a hazai aranytartalék mennyisége, amely 1989-re 50 tonna körülre csökkent.
A Bretton Woods-i aranydeviza-rendszer felbomlását követő időszakban a magyar aranytartalék jelentős változását befektetési- és spekulatív megfontolások befolyásolták. A hazai gazdasági szakértők az évtized végén pedig arról döntöttek, hogy a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét a minimális szintre kell csökkenteni.
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy rövid idő alatt 10 tonnára zsugorodott az aranytartalék, majd 1992-re még tovább 3 tonna (!) körüli szintre csökkent. E szintről építették vissza 2018-tól kezdődően a mai mintegy 110 tonnás aranytartalékot.
A legnagyobb jegybanki aranytartalékok még mindig Európában vannak
A fenti példák nagy többségéből jól látszik, hogy az európai jegybankok aranyból igyekeznek fedezéket építeni a világgazdasági viharok elleni védelemként. Ugyanakkor meg sem közelítik a legnagyobb aranytartalékkal rendelkező központi bankokat. Egy 2024-es összesítés szerint
- az Egyesült Államok rendelkezik a világ legnagyobb aranytartalékával, mintegy 8133 tonnával,
- Németország a második 3352,6 tonnával,
- míg a harmadik Olaszország 2451,8 tonnával.
- Itáliát Franciaország (2436,9 tonna),
- Oroszország (2332,7 tonna)
- és Kína (2191,5 tonna) követi.
Svájc 1040 tonnával a hetedik, míg Japán közel 846 tonnával a nyolcadik a listán. India 800,8 tonnával a kilencedik helyet szerezte meg, míg a 612,4 tonnát birtokló Hollandia a tizedik helyezést foglalja el.
