Az amerikai katonai akciót követő, közvetlenül venezulai olajpart érintő fejleményekről és lehetőségekről több cikkben foglalkoztunk az Origón. Az olaj mellett azonban más, gazdaságilag értékes ásványkincseket is rejt az ország, így aranyat is, a becslések szerint mintegy 500 millárd dollár értékben. A Gold Reserve nevű, amerikai székhelyű aranybányásai vállalat évek óta jogi harcot folytatott a most elfogott Nicolás Maduro kormányával két, Venezuelában államosított aranylelőhely miatt. Az Egyesült Államok akciója után a kis bányavállalat szerint megnyílt az út a pénzügyi értelemben nagy értékű eszközök, azaz a lelőhelyek visszaszerzése előtt.

Fotó: Pixabay
Aranyprojektek Venezuelában
A cég korábban két arany- és rézlelőhelyet üzemeltetett – a Brisas és a Siembra Minera nevű projekteket –, mielőtt azokat a venezuelai állam a 2000-es és 2010-es években az államosítási műveletek keretében lefoglalta. A Brisas lelőhelyet még Hugo Chávez elnöksége alatt kobozták el.
A terület mintegy 10 millió uncia aranyat rejt, amely az aray árának héten látható alakulása alapján mintegy 44,4 milliárd dollárt (kb. 15 000 milliárd forintot) ér.
Paul Rivett, a Gold Reserve alelnöke elmondta, hogy a január 3-i amerikai akciót követően számos megkeresést kapott bányavállalatoktól, amelyek érdeklődnek a lelőhelyek iránt. A vezérigazgató azt mondta, hogy máris tárgyalásokat folytat olyan megállapodásokról, amelyek egy új venezuelai kormány alatt lehetővé tennék a fejlesztések újraindítását.
„Valamilyen tranzakcióra sor fog kerülni, akár befektetésről, akár partnerségről lesz szó” – mondta Rivett egy, a héten adott nyilatkozátában. „Szerencsére sikerült megtartanunk mindazokat a bányamérnököket és geológusokat, akik évekkel ezelőtt felfedezték és bizonyították a lelőhely értékét, de mindannyian a hatvanas–hetvenes éveikben járnak. Most operatív szakértelemre van szükségünk.”
A vállalat gyors lépései azt mutatják, hogy a bányacégek és az erőforrás-befektetők máris puhatolóznak Venezuela ásványkincsekben gazdag területein, miután a hétvégi amerikai akciót követően túlzás nélkül drámai politikai fordulat következett be az országban.
Az azonosított tartalékok alapján Venezuela a nyugati félteke egyik legnagyobb aranykészlete felett ül, ám a Maduro-kormány nehezen tudta hasznosítani ezeket,
- ahogy az államosított olajszektor rentábilis működtetését sem tudta fenntartani,
- helyette a hozzá nem értő irányítás és a korrupció következtében az infrastruktúrák jelentős része több évtizedes lemaradásban van a kívánalmakhoz képest.
Az ország működő aranybányáinak többségét bűnszervezetek és kínai vállalatok uralják. A Gold Reserve szerint két korábbi projektjét jelenleg a Cartel de los Soles irányítja – egy, az Egyesült Államok által kábítószer-terrorizmussal vádolt, katonai kötődéssel is bíró hálózat –, kínai technológiát alkalmazva.
A Gold Reserve egyike annak a két észak-amerikai bányavállalatnak, amelyek nemzetközi választottbírósági eljárást indítottak Venezuela ellen az eszközeik lefoglalása miatt. A másik cég, a Rusoro Mining közölte: jelentősen javult az esélye annak, hogy több mint 2 milliárd dollár kártérítést hajtson be a venezuelai államon, miután az Egyesült Államok eltávolította Madurót a hatalomból.
Washington a kőolaj mellett az aranyat is látja
A Fehér Ház nemcsak Venezuela leromlott olajinfrastruktúrájára összpontosít – amelynek újjáépítését a Trump-adminisztráció megígérte az egyelőre némileg vonakodó amerikai olajvállalatokra bízva a feladatot –, hanem az ország ásványkincseihez való hozzáférést is hangsúlyozza.
„Nagyszerű bányászati hagyományai vannak, amelyek mára berozsdásodtak” – mondta Howard Lutnick kereskedelmi miniszter a napokban újságíróknak Venezuelára és annak ásványkincs szektorára utalva. „Egykor a világ egyik nagy gazdasága és kultúrája volt, ezt tönkretették, most pedig Trump elnök helyre fogja hozni, és visszaadja régi fényét.”
A rezsim lefejezése új reményt adott a Gold Reserve-nek arra is, hogy kiszabadulhat jogi képviselőjük, José Ignacio Moreno Suarez, akit még 2023-ban börtönzött be a Maduro-rezsim a választottbírósági vita közepette. A vállalat vezérigazgatója azt mondta, bebörtönzött jogi képviselőjükkel méltatlanul, embertelen módon bántak.
Az arany világpiaci ára a január 3-i amerikai katonai akciót követően (cikkünk készítésének perceiben érvényes állításként) stabilan a 4 400 dolláros unciánkénti árszint felett ragadt.