A Meta több mint 6 gigawattnyi nukleáris kapacitásra kötött hosszú távú, atomenergia lekötését célzó megállapodásokat, amelyek értéke iparági becslések szerint több milliárd dollár lehet. Ez az energiamennyiség elegendő lenne egy ötmillió lakosú város ellátására. A lépés a mesterséges intelligencia gyors terjedése miatt éleződő energiahiányra adott válasz, és a vállalatot a hiperskálázó technológiai cégek legnagyobb atomenergia-vásárlójává teszi.

Fotó: Konstantin K4 / Shutterstock
A megállapodások meglévő amerikai atomerőművekre, valamint jövőbeli kisméretű reaktorprojektekre terjednek ki, ami stabil, éjjel-nappali áramellátást biztosíthat a Meta növekvő adatközpont-hálózatának. A bejelentés nyomán a Vistra és az Oklo részvényei két számjegyű emelkedést mutattak, jelezve a piac pozitív reakcióját a hosszú távú, nagy volumenű energiaértékesítésre – közölte a Bloomberg.
Atomenergia: elengedhetetlen az MI számára
A Meta pénteki bejlentése szerint, áramot vásárol három, a Vistra Corp. tulajdonában lévő meglévő atomerőműből, valamint támogat több kisméretű reaktort, amelyeket a Sam Altman által támogatott Oklo Inc. és a Bill Gates által támogatott TerraPower LLC tervez felépíteni a következő évtizedben. Ezek a megállapodások egy júniusi szerződést követnek, amelynek keretében a Meta egy Constellation Energy Corp. által üzemeltetett nukleáris létesítményből biztosít magának energiát.
Az Egyesült Államok villamosenergia-igénye 2030-ig várhatóan legalább 30%-kal nő, elsősorban az adatközpontok miatt, miközben az energiatermelő kapacitások bővítése nem tart lépést a kereslettel. Az energiaellátás így a mesterséges intelligencia fejlesztésének egyik legszűkebb keresztmetszetévé vált.
Mark Zuckerberg szerint a Meta számára nagyobb pénzügyi kockázatot jelent az MI-infrastruktúrába történő alulberuházás, mint a túlzott költekezés. A vállalat ezért előrehozza kapacitásépítéseit, miközben a nukleáris energia hosszú távon kiszámítható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldást kínál az MI-alapú növekedéshez.
Urvi Parekh, a Meta globális energiáért felelős vezetője elmondta, hogy a pénteken bejelentett megállapodások részben a meglévő atomerőművek bezárásával kapcsolatos aggodalmakra reagálnak, és tükrözik azt az igényt, hogy korai beruházásokkal ösztönözzék az új nukleáris kapacitások létrejöttét.
Egy friss, a Grid Strategies energiatanácsadó cég által készített jelentés szerint az Egyesült Államok villamosenergia-felhasználása 2030-ra legalább 30%-kal nőhet, és az új kereslet döntő része adatközpontokból származik majd. Az energiaszolgáltatók azonban nehezen tudnak lépést tartani ezzel, és az elektromos energia az MI-fejlesztés egyik legjelentősebb szűk keresztmetszetévé vált.
Még a földgázerőművekkel kötött legutóbbi megállapodások ellenére is erős maradt a technológiai cégek érdeklődése a nukleáris energia iránt, mivel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és folyamatos, éjjel-nappali termelést biztosít.