Ezt nem fogja elhinni! Kiderült, mit épít az Egyesült Államok Grönlandon

Donald Trump első elnöki ciklusának egyik volt tisztviselője több milliárd dolláros adatközpont-projektet tervez Grönland egy távoli szegletében. Noha az adatközpontra és az annak energiaellátásához szükséges energiatermelő létesítményekre még nem adták meg a helyiek a végső engedélyt, megvalósulása szinte már biztosra vehető, tekintve, hogy annak nem feltétele Grönland Trump által való amerikai „bekebelezése". Az adatközpont 2028 végére rekordszintű, 1,5 GW kapacitást céloz meg.

A befektetők célja, hogy a grönlandi adatközpont 2027 közepére 300 megawatt (MW) teljesítménnyel működjön, mielőtt a további bővítéssel 2028 végére elérné az 1,5 gigawattot (GW), ami jelenleg a világ bármely aktív adatközpontjának többszöröse. A grönlandi adatközpont tervein egy évvel ezelőtt kezdődött el a munka, és várhatóan több milliárd dollárba fog kerülni, cserébe viszont hatalmas nyereséggel kecsegtet a befektetők számára. A mesterséges intelligencia térnyerésével ugyanis elképesztő globális igény mutatkozik az adatközpontokra. A következő két évben több, 1 GW-nál nagyobb létesítmény építését is tervezik világszerte, miközben az adatközpont-megállapodások 2025-ben rekordot döntöttek, 61 milliárd dollárt értek el. A nagy technológiai cégek, mint például a Meta, az OpenAI, az Oracle, az AWS, a Microsoft és a Google elképesztő összegeket fektetnek be az ilyen létesítmények fejlesztésébe világszerte.

A világ áramfelhasználásának jelentős részét ma már az adatközpontok viszik el, tehát egy ilyen léptékű grönlandi beruházás számára nélkülözhetetlen a megfelelő energiaellátás (illusztráció)
Fotó: Unsplash / NASA

A grönlandi kereskedelmi lehetőségek az elmúlt hetekben a figyelem középpontjába kerültek

A gigászi adatközponthoz egy repülőteret is építenének, mindkettőt a sziget délnyugati partján, egy Kangerlussuaq nevű település közelében – mondta el Drew Horn, Trump volt alelnökének, Mike Pence-nek a vezető tanácsadója, aki egyben a GreenMet vezérigazgatója. A vállalaté, amely stratégiai támogatást nyújt a projektnek. Egyébiránt, más korábbi vezető Trump-alkalmazottaknak is van részesedésük a GreenMetben, amely weboldalán azt állítja, hogy kormányzati és magánfinanszírozással, valamint stratégiai partnerségekkel segíti a vállalatokat. A CNBC beszámolója szerint a projektben részt vevő többi vállalat nevét viszont egyelőre titkolják. 

Az MI-infrastruktúra-bővítés egyik legnagyobb kihívása az energiafogyasztás, tehát egy ilyen léptékű grönlandi beruházás számára nélkülözhetetlen a megfelelő energiaellátás. A projekt első fázisában, amely 300 MW energiatermelési kapacitást céloz meg, ezért a terv az, hogy speciális uszályokat használjanak cseppfolyósított földgáz szállítására, később pedig egy vízerőmű építését tervezik. A grönlandi kormány engedélyei és jóváhagyásai még függőben vannak mind az uszályok, mind a létesítmény esetében.

Trump nem mondott le Grönlandról

Noha napjainkban Grönland legfőbb gazdasági mozgatórugója a halászat és az idegenforgalom, a sziget hatalmas természeti erőforrásai, édesvízkészlete és a ritka ásványai miatt egyre növekvő érdeklődést vált ki a világ legnagyobb hatalmai részéről. Trump davosi beszédéből ugyan kiderült, hogy a korábban felvetett katonai fellépés lehetősége egyelőre lekerült a napirendről, ugyanakkor az amerikai elnök nem hagyott kétséget afelől, hogy az Egyesült Államok továbbra is igényt tart Grönlandra.