Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A napokban várható extrém téli időjárás, mínusz 10-20 Celsius fokos hideg nemcsak a közlekedést, hanem az otthonok energiafelhasználását is komolyan próbára teszi. Ugyanakkor a szakértői állásfoglalás az, hogy néhány tudatos beállítással, és egyszerű, gyorsan kivitelezhető megoldással a nagy hidegben is sokat tehetünk azért, hogy a lakás optimálisan meleg maradjon, a komfortos hőérzet megtartásával, és a fűtésszámla se ugorjon meg indokolatlanul.
Némi odafigyeléssel és tudatossággal komoly arányokat tudunk lefaragni otthonunk energiafogyasztásából komforérzetünk csökkenése nélkül. Ahogy az Origo korábbi cikkeiben bemutatta, sokat számít a kérdésben és pénzügyi terheink elosztásában az is, átalányban vagy diktálás alapján fizetjük egyes fogyasztásainkat, s az sem mindegy, milyen is az az energiatakarékos klíma, melyet a nyári komfort érdekében beszereltetünk. Most pedig, hogy 2026 január elején igazi téli idő köszöntött be rég nem látott mennyiségű hóval, s szükség van az otthonok melegére, az elsősorban a fűtés miatt miatt megnövő energiafogyasztásra érdemes figyelni.
Fotó: Shutterstock
Ha fontos az olcsóbb meleg, nem érdemes teljesen kihűteni a lakást
A Praktiker szakértői közlése szerint nagy hidegben sokan ösztönösen feljebb tekerik a fűtést, vagy napközben teljesen kikapcsolják, majd este újra maximális fokozatra állítják – ez azonban az egyik legköltségesebb megoldás. Nappal a 20-21 fokos beltéri hőmérséklet energetikai szempontból ideális, és megfelelő szigetelés, valamint huzatmentesítés mellett a legtöbb otthonban komfortos meleget biztosít. Éjszaka vagy távollét idején 18-19 fok is elegendő lehet.
Érdemes a fűtést kisebb ingadozási tartományban tartani, mert egy teljesen lehűlt lakás újbóli teljes felfűtése aránytalanul sok energiát igényel.
Persze a tél kellős közepén már csak körülményesen lenne arra lehetőség, hogy eddig halogatott korszerűsítésekkel érjünk el spórolást, ami viszont megvan, azt érdemes használni, ahogy ebben a cikkünkben is már ejtettünk szót róla. A komforérzet érdemi csökkenése nélkül is érhetünk el spórolást, például a termosztát lejjebb tekerése mindössze 1 Celsius fokos hőmérséklet-csökkentés esetén is akár 6 százalékkal mérsékelheti az energiafelhasználást, a programozható termosztáttal pedig beállíthatjuk, hogy akkor legyen melegebb, amikor otthon vagyunk, éjszakára vagy távollét idejére pedig néhány fokkal lejjebb vehetjük a hőmérsékletet.
A radiátorok hatékonysága most különösen sokat számít
Sokan megfeledkeznek róla, hogy a fűtőtestek állapota és környezete jelentősen befolyásolja a fűtés hatásfokát, különösen a tartós mínuszok idején. A Praktiker szakértője szerint
a fűtési szezon közepén sem késő ellenőrizni és légteleníteni a radiátorokat, ahol megoldható, például cirkófűtés esetén, mert a rendszerbe kerülő levegő rontja a hőleadást.
A portalanítás szintén fontos, hiszen a por szigetelőréteget képezhet. A radiátor mögé helyezett hőtükör fólia segít visszaverni a hőt a lakótérbe, főként a külső falaknál elhelyezett fűtőtestek esetében. Arra is figyelni kell, hogy a radiátorokat ne takarja el bútor vagy vastag függöny, mert ez akadályozza a meleg levegő keringését.
Így szellőztessünk mínuszok idején!
A friss levegő télen is fontos, ugyanakkor a nem megfelelő szellőztetés az egyik leggyakoribb oka a felesleges hőveszteségnek. A szakértő szerint a bukóra nyitva hagyott ablak folyamatosan engedi ki a meleget, miközben a falak és a bútorok is áthűlnek. Ennél sokkal hatékonyabb a napi egy-két alkalommal végzett rövid, intenzív kereszthuzatos szellőztetés, amely gyors levegőcserét biztosít anélkül, hogy a lakás teljesen kihűlne.
Szigetelés: a garantáltan megtérülő befektetés
Az extrém mínuszok idején különösen feltűnővé válik, ha egy lakás hőszigetelése nem megfelelő: a fűtés folyamatosan dolgozik, mégis gyorsan lehűlnek a helyiségek. Ez különösen gyakori régebbi házakban panellakásokban, ahol a nyílászárók állapota sokszor nem ideális. A barkácslánc közlése szerint érdemes a teljes felújítást, szigetelést átgondolni, hiszen a korszerűsítéssel hosszú távon – fűtési és hűtési időszakban egyaránt – mérsékelhetjük a rezsit és javítjuk komfortérzetet. Ideiglenes megoldásként belső hőszigetelőlapokkal is javíthatjuk az energiahatékonyságot: előnyük, hogy felhelyezés után közvetlenül tapétázhatók, és segítenek a hőveszteség minimalizálásban. Jó tudni ugyanakkor, hogy a gyors megoldások is hozhatnak eredményt.
Ablaktömítő szalagokkal és ajtószigetelőkkel a rések lezárhatók, amivel csökkenthetjük a hőveszteséget.
Ezekkel az utólagos megoldásokkal érezhető mértékű megtakarítás is elérhető a fűtési költségeken.
A szakértő szerint érdemes figyelembe venni, hogy a hőveszteség épülettípustól függően
- a falakon (25-40 százalék),
- a tetőn (25-30 százalék),
- az ablakokon (12-25 százalék), és
- a padlón (10-15 százalék)
keresztül a legnagyobb.
Apró megoldások, amelyek sokat javítanak a hőérzeten
A komfortérzet nem kizárólag a hőmérséklet beállításán múlik, ezt különösen a hideg padlójú lakásokban és az erkélyes ingatlanoknál lehet érezni.
A túl száraz levegő miatt alacsonyabbnak érezhetjük a hőmérsékletet, ezért alacsony páratartalom esetén érdemes párásítót használni
– hangsúlyozzák a vállalatnál.
Az esti órákban behúzott vastag függönyök és leengedett redőnyök további szigetelőréteget képeznek, csökkentve az üvegfelületeken keresztüli hőveszteséget. A szőnyegek nemcsak komfortosabbá teszik a lakást, hanem mérséklik a hideg padló okozta hőérzetet is.
Nagy viták vannak arról, hogy lehet-e olcsóbb a klímás (villamos energiát használó) fűtés más fűtési formáknál. A kijelentésre persze csak árnyalt válasz adható, hiszen több körülményt figyelembe kell venni annál, de érdemes megbarátkozni azzal, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a klímával való fűtéssel minden téren rosszabbul járunk, illetve mérlegelni az előnyeit. Miként az Origo ebben a cikkében bemutatta, A klímás fűtés nem „termel” hőt, hanem áthelyezi azt egyik helyről a másikra – ezáltal jóval kevesebb energiát fogyaszt, mint például egy hagyományos villanyradiátor. A másik előnye pedig, hogy szinte azonnal érezhető a meleg; a klíma percek alatt képes 22-24 Celsius fokos levegőt fújni, míg egy padlófűtés vagy radiátor esetében akár félórát is igénybe vehet, hogy bemelegedjen a lakás.