Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Gazdatüntetések és óriási indulatok kísérik a Mercosur-megállapodást elsődlegesen annak az EU agráriumára a jövőben gyakorolt, drámai hatásoktól való félelmek miatt. Eközben van olyan EU-s ország - Ausztria -, melynek a meghatározó belpiaci szereplői kijelentették: nem engednek a jövőben várható dömpingáru jelentette nyomásnak, és csak helyi húsiparosoktól fognak húsárut vásárolni. Az Origo arról kérdezett néhány nagy kiskereskedelmi láncot, terveznek-e hasonló lépést a Mercosur-megállapodás kapcsán.
Forrnak az indulatok a Mercosur-megállapodás körül - a háttér áttekintéséhez ezt a cikket ajánljuk az Origón -, mely szabadkereskedelmi egyezségéként az EU és a dél-amerikai közös piac országai között nyithat új fejezetet a kereskedelmi kapcsolatokban. Az EU-s és a magyar gazdák eddigi piacaikat és megélhetésüket féltik az olcsó dél-amerikai agrártermékektől, melyek nem csak dömpingáraikkal, hanem esetlegesen alacsonyabb minőségükkel is alááshatják a közösség belső agrárpiacát. Ugyanakkor egyes osztrák vállalatok már jelezték: nem is gondolkodnak dél-amerikai húsbeszerzésében, áruikat csak országuk termelőitől szerzik be. Mit mondanak erről a kérdésről a magyarországi láncok?
Fotó: Pexels
Rég nem látott vitát gerjesztett a Mercosur-megállapodás
Az Európában sokat vitatott, hétvégén aláírt EU-Mercosur megállapodást még az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia. Ratifikálnia kell továbbá a Mercosur-tagállamok törvényhozásának is.
Az EU és a Mercosur együttesen a világgazdaság GDP-jének 30 százalékát adja, és 31 ország 720 millió fogyasztóját képviseli.
Ugyanakkor az évtizedek óta tervezett megállapodás rég nem látott feszültséget okozott az EU-ban, hiszen az EU-ban több, jelentős ország sem állt mellé, sőt, ellenezte a megállapodás megkötését.
Támogatói szerint az EU-Mercosur megállapodás lehetővé teszi az európai gazdaság fellendítését és a Latin-Amerikával fenntartott diplomáciai kapcsolatok ápolását. A megállapodás értelmében megszűnnek a vámok a kétoldalú árucsere több mint 90 százalékában, és kedvez az európai autók, gépek, vegyipari termékek, borok és más italok exportjának.
Másrészt megkönnyíti a dél-amerikai agrártermékek európai piacra jutását, ami viszont komolyan aggasztja az érintett ágazatokban tevékenykedő gazdákat. Ennek mindennél egyértelműbb jele, hogy – mint Nagy István agrárminiszter fogalmazott közösségi oldalán megjelent videójában – „egymást érik a gazdatüntetések Brüsszelben és Strasbourgban, a gazdák nem hátrálnak meg az Unió gazdaellenes politikájával szemben.”
Fotó: MTVA / MTI Fotószerkesztõség
Miként bemutattuk, az uniós agrártermelők attól tartanak, hogy tisztességtelen versenyhelyzetet idéznek elő a Mercosur-országok termelői, akiknek nem kell olyan szigorú szabályoknak megfelelniük, mint nekik. Nem véletlen, hogy az elmúlt napokban több ezer uniós gazda vonult be Brüsszelbe a traktorjaikkal, autópályákat foglaltak el, és még számos módon tiltakoztak a Mercosur-megállapodás ellen Franciaországban, Németországban, Belgiumban, Spanyolországban, Görögországban, Lengyelországban és Írországban is.
A megállapodásra egy olyan időszakban kerül sor, amikor az európai és magyar gazdákat már amúgy is nyomasztja egy, gazdasági és politikai értelemben jelentős fejlmény: Ukrajna EU-s felvételének lehetősége, ami az ország gabonatermesztésben betöltött súlya miatt szintén a piacvesztés rémét vetíti előre.
Ez várható a magyar üzletláncoktól
Maradva a Mercosur-megállapodásnál: miként megírtuk, annak kapcsán „csendes forradalmat indítottak az osztrák üzletláncok”, és kinyilvánították, hogy nem kérnek Ursula von der Leyen Mercosur húsából. A Spar volt az első a sorban, nyilvános kiállása az osztrák hús mellett dominóhatást indított el: az Adeg, a Billa, a Lidl, a Penny és a Hofer (nálunk: Aldi) egyaránt nemet mond a dél-amerikai importra.
A kiskereskedők üzenete egyértelmű és szokatlanul politikus:
a hús származási helye nem alkuképes.
Hiába a kereskedelmi nyitás ígérete, az osztrák üzletláncok ragaszkodnak a hazai termelőkhöz, a nyomonkövethetőséghez, valamint a szigorú környezetvédelmi és állatjóléti normákhoz. A Spar igazgatósági tagja, Markus Kaser nyersen fogalmazott: az osztrák marha-, sertés- és borjúhús kizárólagossága elvi kérdés, nem marketingfogás.
Az Origo azzal a kérdéssel fordult több magyar, jelentős élelmiszer-kiskereskedőhöz, hogy a jövőben a Mercosur-megállapodás alapján, amennyiben annak feltételei teljesülnek, élnének-e egyes termékek, ezen belül a húsáruk esetén a dél-amerikai beszállítási lehetőségével. (Ez az imént felidézett osztrák fejlemény mellett azér is érdekes kérdés, mert a magyar kiskereskedők rendszeresen adnak tájékoztatást a magyar termelőkkel, magyar beszállítókkal való együttműködésükről, jelezve, hogy előnyben részesítik magyarországi agárpiaci és élelmiszeripari szereplőket.)
Az ALDI nem kívánt nyilatkozni a témában.
A SPAR Magyarország, a PENNY Magyarország, valamint a Lidl Magyarország jelezte, hogy a témában a tagvállalatokat tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára nyilatkozik. Kozák Tamás a tagvállalatokat képviselő szervezet főtitkáraként azt mondta, hogy
az élelmiszerkiskereskedelmi üzletláncok az átlagos fogyasztói igényeket kielégítő hús, hústermékek forgalmazását döntő mértékben jelenleg is hazai beszerzésből biztosítják, megfelelő minőség és versenyképes ár esetén ezen a beszerzéspolitikán a vállalatok többsége várhatóan nem változtat.”
A főtitkár szavai alapján arra lehet következtetni, hogy a magyar élelmiszer-kiskereskedők tartani fogják magukat a jelenleg is megvalósított gyakorlatukhoz.
Közel 100 ezer tonna marhahús lesz éves EU-s import
Az EU és a dél-amerikai térség húsáru-forgalma jelenleg is jelentős, de a Mercosur-megállapodás ellenére a jövőben sem lesz korlátozásoktól mentes. Az éves marhahúsimport 99 000 tonnára korlátozódik, 7,5 százalékra mértékelt vámmal, ami az uniós termelés 1,5 százalékának felel meg.
A marhahúspiacon a legnagyobb játékosnak számító Argentína évente 29 000 tonna marhahúst exportál az EU-ba egy külön kvóta (Hilton-kvóta) keretében, amelyre 20 százalékos vám vonatkozik, és további 12 000 tonnát vámkedvezmény nélkül. Ha a Mercosur-megállapodás hatályba lép, a Hilton-kvóta vámja megszűnik, és egy új, 99 000 tonna hasított súlyú kvótára oszlik fel, amelyet a négy Mercosur-ország:
- Argentína,
- Brazília,
- Paraguay, és
- Uruguay között osztanának fel.
Erre a négy országra vonatkozna majd a 7,5 százalékos vám.
A baromfiimport évi 180 000 tonnára, azaz az uniós termelés 1,3 százalékára korlátozódik.
