Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huSúlyos krízis alakult ki Iránban, a lázongások és a hatalom fellépése válságba taszították a világ egyik jelentős olajtermelő országát. Ezzel és az Egyesült Államok lehetséges katonai beavatkozásával összefüggésben Izraelben már fokozott biztonsági készültséget rendeltek el. Az olajpiacok pedig feszülten figyelik az iráni fejleményeket - azokon ugyanis jóval több múlhat az olajpiac szempontjából, mint a január 3-i venezuelai katonai akció következményei esetében.
Komoly krízisben van az Iráni Iszlám Köztársaság: a kezdetben az elszabadult infláció miatt kirobbant tiltakozások az elmúlt két hétben Irán nagy részére kiterjedtek, és hamar politikai jelleget öltöttek, a tüntetők a vallási vezetők lemondását követelik. A zavargások az elmúlt napokban is folytatódtak. A hadsereg szombaton este kilátásba helyezte, hogy beavatkozik a lázongások megfékezésére „a közvagyon védelmére” való hivatkozással, s miközben a hatóságok továbbra is blokkolják az internetszolgáltatást, a világ és a piacok arra is figyelnek, hogyan cselekszik Washington, hiszen Donald Trump amerikai elnök korábban a rezsim ellent tüntetők védelmére hivatkozva jelezte: nem tartja kizártnak a katonai beavatkozást. Bár a lehetséges forgatókönyvek egyelőre nem teljesen világosak, a világ egyik legnagyobb olajkészletén ülő Irán rezsimjének bukását, esetleg államiságának teljes összeomlását sokkal jobban megéreznék a piacok, mint a venezuelai vezető elfogását.
Fotó: AFP
Gazdasági zuhanásból politikai elégedetlenség
Az elégedetlenség mostanra az egész országra kiterjedt: Ali Hamenei legfőbb vezető – aki 86 éves – „külföldiek zsoldosainak” nevezte a tiltakozókat, és korlátozta az internet hozzáférést.
A zavargások hátterében gazdasági okok állnak, amelyeket a külföldi szankciók ugyanakkor csak részben magyaráznak.
A gazdasági okok ugyanakkor igen komolyak, részben épp azért, mert nem pusztán a makrogazdaság szintjén elvont, statisztikai szinten kitapintható anomáliákról van szó, hanem olyan állandósult problémákról, melyek a lakosság nagyon széles rétegeit érintik, a mindennapokban tapasztalják bőrükön.
Az elmúlt egy évben Irán valutája, a rial, nagyjából elveszítette értékének felét.
Jelenleg egy amerikai dollár körülbelül 1,5 millió rialt ér. A Reuters összegzése szerint az értékvesztés drámaian csökkentette a lakosság vásárlóerejét. Az idei hivatalos infláció 43 százalék körül alakulhat, amivel Iránt várhatóan csak Szudánt és Venezuela „előzi meg” ebben a kétes rangsorban.
Az alapvető élelmiszerek, például a kenyér ára az egekbe szökött, de sokak számára megfizethetetlenné váltak a gyógyszerek is.
A fogyasztás visszaesése és az Izraellel vívott 12 napos háború miatt megszakadó olajtermelés következtében a Világbank által
- 2025-re várt 0,7 százalékos GDP-növekedésből most 1,7 százalékos gazdasági visszaesés lett,
- 2026-ban pedig további 2,8 százalékos csökkenést jósolnak.
A kereskedők és bolttulajdonosok voltak az elsők, akik utcára vonultak az infláció gyorsulásakor, de a tiltakozások azóta a nagyvárosokra és az egyetemekre is átterjedtek. Lemondott a jegybank elnöke, légi járatokat törölnek, a telefonos szolgáltatások, az elektronikus fizetések, sőt, még a műholdas rendszerek – például a Starlink – is akadoznak, ami lelassítja a kereskedelmet és elvágja az embereket a mindennapi élethez szükséges digitális eszközöktől.
Fotó: Wikipedia / Free Art Lincese
LNG és olajszállítások: megint a Hormuzi-szoros miatt aggódhatunk?
Fontos változás az is, hogy Irán biztonsági apparátusa – ami egyébként az államrend egyik garanciája – meggyengült. Az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) több vezetőjének júniusi, izraeli akciókban történt meggyilkolása korlátozhatja a hatóságok fellépési képességét. Emlékezetes: a 12 napon át tartó fegyveres konfliktusba az Egyesült Államok beleavatkozott, és bombát dobott Irán föld alatti nukeláris létesítményeire.
Hamenei, aki több mint 35 éve irányítja az országot, korábban már számos válságot túlélt. Bár az Egyesült Államok és Izrael közelmúltbeli katonai és hírszerzési sikerei találgatásokat indítottak el egy venezuelai típusú forgatókönyvről, az iráni vezető eltávolítása lényegesen nagyobb és kockázatosabb vállalkozás lenne, és egy esetleges hatalomváltás komoly következményekkel járna az olajpiac számára - írja a tekintélyes Interactive Brookers elemzése.
Bár Venezuela olajkincse a világon a legnagyobb, kitermelése a globális termelés alig 1 százalékát adja jelenleg. Irán a harmadik a listán, és a termelési rátája jóval magasabb a venezuelainál.
Irán jelenleg napi több mint 3 millió hordó kőolajat termel – háromszor annyit, mint Venezuela –, és ebből több mint 2 millió hordót exportál.
Bár a kormány 2031-re kitűzött, napi 5,7 millió hordós termelési célja valószínűleg elérhetetlen, egy új rezsim javíthatná a kilátásokat, ha sikerülne meggyőznie Washingtont a szankciók jelentős enyhítéséről és a külföldi befektetések ösztönzéséről. Ugyanis az évek óta tartó szankciók erősen korlátozták Irán hozzáférését a külföldi devizához és a globális pénzügyi rendszerhez. Az olajexport továbbra is szűk keretek közé szorul, megfosztva a jegybankot azoktól a dollárbevételektől, amelyekkel stabilizálni lehetne a rialt.
Ugyanakkor, ha az Iszlám Köztársaság elveszítené legfőbb vezetőjét egyértelmű utód nélkül, kérdéses, mely belső szereplő lenne képes fenntartani a rendet.
A 90 milliós országban elhúzódó káosz a Közel-Kelet stabilitását fenyegetné, valamint azt az olajszállítási útvonalat, amelyen a globális kínálat mintegy egyötöde halad át a Hormuzi-szoroson (és jelentős mennyiségű LNG).
A Hormuzi-szoros körüli feszültségek már pusztán a bizonytalanság miatt is megemelhetik a biztosítási és szállítási költségeket, még közvetlen fennakadás nélkül is. A Hormuzi-szoros olajkereskedelmi jelentőségéről és Irán által lezárásnak következményeiről (egyáltalán: a szokott olajszállítási rend felborulásáról) a júniusi események kapcsán készített összeállításunkban írtunk az Origón.
A mostani zavargások állandósulása miatt az olaj ára már felfele mozdult el.
Fotó: AFP
Az iráni válság túlmutat az ország határain
Az olajpiaci bizonytalanságot az is fokozza, hogy mivel a legtöbb vevő ódzkodik az amerikai szankciókkal sújtott iráni olajtól, emiatt Teheránnak alig maradt alkupozíciója, és nagymértékben Kínára támaszkodik, amely jelentős árengedménnyel vásárolja fel a nyersolaj döntő részét. Pekingnek viszont most a venezuelai nehéz olaj hiányára is fel kell készülnie, ám az nem pótolható egy az egyben a más típusú iráni olajjal.
Irán belső megrázkódtatásai messze túlmutatnak az ország határain. A válság következő szakasza attól függ, miként reagál az iráni állam az egyre növekvő elégedetlenségre, és hogyan viszonyulnak ehhez a külső hatalmak, melyek rendre arra szólítják fel Teheránt, hogy tartózkodjon a tüntetőkkel szembeni erőszaktól. A Fehér Ház jelezte:
katonai beavatkozásra is kész, ha a civilek elleni erőszak fokozódik, és az imént említett, tavaly nyári csapások az iráni nukleáris létesítmények ellen arra utalnak, hogy ezek a fenyegetések nem üres kijelentések.
A legfrissebb információk szerint már Donald Trump asztalán vannak a katonai lépések lehetséges forgatókönyvei, de az elnök még nem döntött arról, elrendel-e ilyet, és ha igen, milyen jellegű beavatkozást vinne végbe a hadsereg főparancsnokaként.
Irán kormányának hirtelen összeomlása sokkot okozna a globális energiapiacokon, befolyásolva a kínálati várakozásokat, a szállítást és a beruházási döntéseket.
Az iráni valutaválság egy olyan gazdaság törékenységére mutatott rá, amelyet évek óta szankciók, rossz kormányzás és társadalmi elégedetlenség terhel. Az, hogy mi történik Iránban ezekben a napokban-hetekben, hosszú távon meghatározhatja az ország jövője mellett a globális energiarendszer alakulását.
