Trump döntött Iránról, ez fájdalmas lesz

Donald Trump az Egyesült Államok elnöke hétfőn bejelentette, hogy minden olyan ország, amely üzleti kapcsolatot ápol Iránnal, 25 százalékos vámot fizet az Egyesült Államokkal folytatott üzleti tevékenységére. Kína máris bírálta a bejelentést. A büntetővámmal kapcsolatos intézkedésről sok részlet még nem világos, a kőolaj ára viszont emelkedni kezdett.

Súlyos belpolitikai válság van Iránban, mely a gazdasági nehézségek miatti tüntetésekből indulva fordult át a közrendet és a stabilitást veszélyeztető, rezsimellenes zavargásokká. Donald Trump amerikai elnök kilátásba helyezte, hogy a tavaly júniusi akció után újra katonai beavatkozást hajthatnak végre az amerikaiak, amennyiben Teherán erőszakosan reagál a társadalmi elégedetlenségre (ahogy azt teszi jelenleg). Most az amerikai elnök a Truth Socialon közzétett bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „azonnali hatállyal minden ország, amely üzleti kapcsolatot tart fenn az Iráni Iszlám Köztársasággal, 25 százalékos vámot fizet az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott minden üzleti tevékenységére.”

Tüntetések és zavargások uralják Teheránt, Donald Trump 25 százalékos vámot vet ki az Iránnal üzletelők Egyesült Államokba irányuló exportjára
Fotó: AFP

A vámháborúban is új fejezetet nyit Trump döntése

Trump bejelentése ezúttal valóban büntetővámok kivetését jelenti, melynek célja az iráni rezsim gyengítése azáltal, hogy nyomásgyakorlással próbálja elérni, hogy az országával kereskedő államok távol maradjanak az Iránnal való üzleteléstől.

Ezért a döntés egyúttal a vámháborúban is újabb fejezetet nyit, hiszen az hatással lesz az egyes országok Egyesült Államokkal való kereskedelmére is.

Az OPEC-tag Iránt évek óta súlyos szankciókkal sújtja Washington. Olajának nagy részét Kínába exportálja, fő kereskedelmi partnerei között van 

• Törökország, 
• Irak, 
• az Egyesült Arab Emírségek,
• és India. 

A washingtoni kínai nagykövetség bírálta Donald Trump bejelentését, és jelezte, hogy Kína „minden szükséges intézkedést” megtesz érdekei védelme érdekében, és ellenez „bármilyen jogellenes egyoldalú szankciót”. A washingtoni kínai nagykövetség szóvivője az X-en közölte, hogy „a vámháborúknak és a kereskedelmi háborúknak nincsenek győztesei, a kényszer és a nyomásgyakorlás pedig nem oldhatja meg a problémákat.”

A Világbank legutolsó adatai szerint Irán 147 kereskedelmi partner számára exportált termékeket 2022-ben.

Sok a kérdőjel, az olaj ára emelkedik

Trump döntésével kapcsolatban ugyanakkor sok minden nem világos még. Visszatartó ereje kapcsán azért is merülhetnek fel kérdőjelek, mert ha egy ország Iránnal kereskedik, s ugyanez az ország az Egyesült Államokba is exportál, akkor az onnan érkező árukra a 25 százalékos vámot az amerikai importőrök fizetik meg.

A Fehér Ház egyelőre nem tett közzé hivatalos dokumentációt a weboldalán a döntésről, sem információt arról, hogy Trump milyen jogi felhatalmazással vezetné be a vámokat, illetve arról, hogy azok Irán összes kereskedelmi partnerére vonatkoznának-e. 

A Reuters kereste a Fehér Házat, de az nem reagált a megkeresésre.

Az olajpiac mindenesetre azonnal reagált Trump bejelentésére. Irán az OPEC egyik legnagyobb olajtermelője, így bármilyen eszkaláció megzavarhatja az olajellátást, vagy geopolitikai kockázati prémiumot jelenthet az árakban.

Bár a teheráni kormány 2031-re kitűzött, napi 5,7 millió hordós termelési célja valószínűleg elérhetetlen, egy új rezsim javíthatná a kilátásokat, ha sikerülne meggyőznie Washingtont a szankciók jelentős enyhítéséről és a külföldi befektetések ösztönzéséről. Ugyanis az évek óta tartó szankciók erősen korlátozták Irán hozzáférését a külföldi devizához és a globális pénzügyi rendszerhez. Az olajexport továbbra is szűk keretek közé szorul, megfosztva a jegybankot azoktól a dollárbevételektől, amelyekkel stabilizálni lehetne a rialt –  írtuk az Origón az iráni helyzet kapcsán, annak gazdasági vonatkozásairól szóló összefoglalónkban.

A Brent olaj ára ma reggel hordónként 64,46 dollárra emelkedett, ami november 19. óta a legmagasabb érték.

A képen az iráni Shahid Mohammad Montazeri Erőműv és az iszfaháni olajfinomító látható
Fotó: Wikipedia / Free Art Lincese

Egy héttel ezelőtt a Brent ára 60 dollár alá esett, amikor a befektetők a venezuelai nyersolajkínálat növekedésének kilátásait mérlegelték, azaz a geopolitikai feszültség nem árnövelő, hanem ellenkezőleg, árcsökkentő hatást eredményezett.

A Barclays elemzőinek számításai szerint az iráni zavargások eddig körülbelül 3-4 dollár/hordóval növelték az olajárak geopolitikai kockázati prémiumát. Erre rakódhatnak most a Trump bejelentése kapcsán a félelmek.