Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Az Egyesült Államok jelenlegi védelmi költségvetését több mint 50 százalékkal növelné meg Donald Trump amerikai elnök javaslata, aminek értelmében az ország katonai költségvetése 2027-re történelmi magasságba, 1500 milliárd dollárra növekedne. Ezzel szavai szerint egy „álomhadsereg” felépítése válna lehetővé. A bejelentés a védelmi kiadásokról a védelmi ipari cégek papírjain alaposan lendített, különösen annak tükrében, hogy Trump a bejelentést a katonai értelemben bravúros venezuelai akció után nem sokkal tette.
2027-re a jelenlegi amerikai, 901 milliárd dolláros védelmi költségvetést több mint 50 százalékos mértékben, 1500 milliárd dollárra növelné Donald Trump javaslata. A szerdán elhangzott, védelmi kiadásokra vonatkozó javaslat alig néhány nappal követte a Nicolás Maduro venezurlai elnök elfogását célzó, sikeres katonai akciót, és csak néhány héttel azután érkezett, hogy – miként az Origo megírta – Donald Trump soron kívüli jutalmat adott a fegyveres testületek valamennyi tagjának, a kiadást a 200 milliárd dolláros extra vámbevételből fedezve.
Fotó: AFP
Történelmi magasságokba ugorhatnak a védelmi kiadások
„A szenátorokkal, képviselőkkel, miniszterekkel és más politikai szereplőkkel folytatott hosszú és nehéz tárgyalások után arra a következtetésre jutottam, hogy országunk érdekében – különösen ezekben a rendkívül nyugtalan és veszélyes időkben – a 2027-es katonai költségvetésnek nem 1000 milliárd dollárnak, hanem 1500 milliárd dollárnak kell lennie” – írta Trump szerdán késő este a Truth Social-on közzétett bejegyzésében (ez nagyjából 500 000 milliárd forint, Magyarország éves költségvetésének többszöröse).
Az időzítés aligha véletlen: Donald Trump második elnöksége eddig is sok újdonságot hozott a világpolitikába és a világkereskedelembe. Az amerikai elnök gyors tempóban gondolja újra országa nemzetközi kapcsolatait, illetve nevezi meg azokat a pontokat, amelyek mentén új egyensúlyi helyzetet kíván kialakítani az amerikai érdekek mentén, legyen szó kereskedelemről, földrajzi régiókról, vagy nemzetközi szervezetekben az amerikai szerepvállalások átértékeléséről.
A védelmi költségvetés újabb történelmi magasságokba emelése azt mutatja, hogy az amerikai hadsereg további erősítését és felzárkózását tűzhette ki célul Washington, illetve a meglévő képességek magasabb szintre emelését.
Ennek célja lehet az is, hogy a fegyveres erők készen álljanak mind a további nyomásgyakorlásra, mind a tényleges katonai műveletek végrehajtására. Ezeknek a törekvéseknek egyik konkrét jele, hogy Trump elnök és védelmi, valamint haditengerészeti minisztere még karácsony előtt bejelentették, hogy egy új csatahajó-osztályt építenek, amely a valaha épített legveszélyesebb felszíni harci hajó lesz.
A leendő USS Defiant (BBG 1) lesz az első Trump-osztályú csatahajó, ami egyértelművé teszi, hogy Washington nem tesz le arról, hogy az amerikai tengeri fölény a világon mindenütt elérhető legyen.
A másik célja az, hogy az Egyesült Államok ne csak lépést tartson a rohamosan fejlődő kínai fegyveres erőkkel – Trump elnök többször egyértelművé tette, hogy Kínát tartja országa valódi világpolitikai kihívójának –, hanem megőrizze előnyét Pekinggel szemben. Bár a legtöbb globális katonai rangsorban az Egyesült Államok dobogós első helye megkérdőjelezhetetlen (mögötte Kína és Oroszország felváltva), egyes szimulációs összehasonlításokban az elsőség nem az amerikai erőket illeti, ami arra utal, hogy a fegyveres erők jelenlegi képességeit fejleszteni kell.
Fotó: SAUL LOEB / AFP
Ez történhet az amerikai fegyveriparral
Mindeközben továbbra is az Egyesült Államok a világ legnagyobb fegyvervásárólja, toronymagasan kiemelkedve a sor első helyén. A 2025-ös adatokat még nem publikálta a témában leggyakrabban hivatkozott SIPRI kutatóintézet, de a 2024-es adatok ismertek: akkor a legtöbbet változatlanul
- az Egyesült Államok költötte fegyverekre, 997 milliárd dolláros ráfordítása a globális katonai kiadások több mint harmadát – 37 százalékát – tette ki;
- a második helyen Kína állt 314 milliárd dollárral, ami a 2023-as évhez képest 7 százalékos emelkedést mutatott.
Trump részéről azonban a kezdeményezés legalább annyira gazdasági, mint politikai, geopolitikai természet A Makronóm Intézet értékelése szerint a katonai költségvetés megemelésének terve egy „új, konfrontatív külpolitikai stratégia pénzügyi alapját képezné”, ugyanakkor a hadiipari cégeknek is kemény üzenetet közvetít. Az elnöknek nem az a célja, hogy e vállalatok bevételeit növelje, de a fő haszonélvezőket, a hadiipari szereplőket is meg akarja fegyelmezni. Az elnök folyamatosan bírálja a nagy védelmi vállalatokat (különösen a Raytheont), amiért ahelyett, hogy a profitot fejlesztésekbe és kapacitásnövelésbe fektetnék, inkább szétosztják a részvényesek között.
Az elnök kijelentette: amíg nem növelik kellő gyorsasággal és megbízhatósággal a termelést, addig nem engedélyezi számukra az osztalékfizetést és a részvény-visszavásárlásokat
– áll az értékelésben.
Az persze további kérdéseket vet fel, hogy milyen eséllyel valósulhat meg a védelmi kiadások ekkora arányú növelése úgy, hogy az amerikai költségvetési hiány nagyon magas, sok közgazdász szerint átbillenhet a fenntarthatatlanság oldalára. Trump közlése szerint a vámpolitikája révén befolyó, a korábbinál jóval magasabb vámbevételek adnak majd fedezetet a megnövelt katonai kiadásokra, az amerikai hadiipari cégek pedig termelésük felpörgetésével nem csak hazájuk hadseregével, hanem az európaiakkal is kényelmesebben üzletelhetnek (Washington stratégiája szerint Európának és a NATO-tagállamoknak védelmi kiadásukat úgy kell növelni, hogy azon belül lehetőleg amerikai fegyvereket vásároljanak).
Fotó: Unsplash
A hadiipari cégek örülhetnek
A hadiipari cégek első öröme ugyanakkor megtörténhetett, mert mint a CNBC összefoglalójából kiderül, a globális védelmi részvények csütörtökön erősödtek, tovább folytatva az emelkedést Donald Trump kezdeményezését követően.
A bejelentés nyomán az amerikai védelmi vállalatok részvényei megugrottak:
- a Northrop Grumman árfolyama 8,3 százalékkal emelkedett még a piacnyitás előtti kereskedésben,
- a Lockheed Martin legutóbb 7,9 százalékos pluszban állt,
- az RTX 4,8 százalékkal erősödött,
- míg a Kratos Defense részvényei 12 százalékkal kerültek feljebb.
Európában a Stoxx Europe Aerospace and Defense index 1,1 százalékkal emelkedett. A Renk és a Leonardo kezdetben több mint 4 százalékos pluszban vezette a páneurópai Stoxx 600 indexet, ám az emelkedés egy részét a kereskedés során visszakorrigálták.
Ázsiában szintén emelkedtek egyes védelmi papírok: a Mitsubishi Heavy 2,4 százalékkal drágult, míg a Bharat Electronics 0,3 százalékos pluszban zárt. A védelmi cégek papírjai körüli jó hangulatot az is fenntartotta, hogy a napokban Trump elnök és kormányzatának tagjai többször beszéltek arról, hogy Washington fenntartja igényét Grönland szigetére. Az optimizmus nem önmagában a katonai akciónak, mintsem annak szól, hogy Grönland védelmét mindenképp katonailag kell biztosítani, ha a sziget az Egyesült Államokhoz kerülne.
