Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Magyarország autópálya-hálózata mára elérte Ausztria szintjét, és a munka folytatódik tovább. Az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára szerint, autópálya-fejlesztések terén mára Magyarország középhatalommá vált.
Magyarország földrajzi fekvése, a Kelet és Nyugat határán betöltött szerepe kiemelkedő gazdasági lehetőségeket rejt magában. Ennek kiaknázásához azonban elengedhetetlen a modern, minden igényt kielégítő autópálya-infrastruktúra – közölte Csepreghy Nándor, az ÉKM parlamenti államtitkára Jászberényben, a keleti bekötőút új csomópontjának átadásán hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek fejlesztéseivel hazánk felzárkózott a legfejlettebb európai államokhoz.
Magas szintű autópálya-fejlesztések
Magyarország kétségtelenül a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésében érte el a legnagyobb eredményt az elmúlt években, ezen a területen utolértük Ausztriát – fogalmazott az államtitkár. A kormányzati stratégia három fő pillére a gyorsforgalmi utak, a ráhordó úthálózat és a vasúti közlekedés fejlesztése.
Bár az uniós források jogtalan visszatartása nehezítette a vasúti beruházásokat, a kormány alternatív finanszírozással, például hitelfelvétellel biztosítja a folyamatosságot. Idén már ezer kilométernyi pálya korszerűsítése kezdődik meg, ami a személy- és teherforgalomban is minőségi ugrást jelent.
A fejlesztések nem állnak meg az autópályáknál. A ráhordó úthálózat modernizálása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a vidéki vállalkozások is bekapcsolódhassanak a gazdaság vérkeringésébe. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében például az elmúlt másfél évtizedben több mint ötszáz kilométernyi utat újítottak fel, köztük a most átadott, félmilliárd forintos kormányzati támogatással megvalósult Necső-csomópontot is.
Dél-Magyarországon egy másik stratégiai beruházás alapozza meg a jövőt. Pántya József, az ÉKM útépítésekért felelős helyettes államtitkára Jánoshalmán jelentette be az M9-es gyorsforgalmi út újabb szakaszának fejlesztését. Az 51-es és 53-as főút közötti mintegy hatvan kilométeres etap hiánypótló szerepet tölt be a hálózatban.
A fejlesztéssel Magyarországnak olyan területe fog feltárulni, ahol eddig nem volt gyorsforgalmi úthálózat. Ez az 59 kilométeres szakasz hiánypótló beruházása lesz a magyarországi gyorsforgalmi úthálózatnak – emelte ki Pántya József.
A beruházás nemcsak regionális, hanem nemzetközi jelentőséggel is bír: tágabb értelemben Nyugat-Európát köti majd össze a Balkánnal, szűkebb értelemben pedig Szekszárdot a tompai határátkelővel. A tervezés során kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a gyorsforgalmi út ne vágja el a településeket, hanem csomópontokon keresztül kapcsolja be őket a hálózatba. A nettó hatmilliárd forintos tervezési költséget hazai forrásból fedezik, a végleges kiviteli tervek 2027-re készülhetnek el.
Lánszki Regő építészeti államtitkár rámutatott, hogy a dél-európai áruszállítási útvonalak átrendeződése miatt a térség a fejlesztés egyértelmű nyertese lehet. Az útépítés mellett egyéb infrastrukturális beruházások is érkezhetnek a régióba, ami tovább növeli a terület gazdasági vonzerejét.
Átépítik Magyarország legrégebbi autópályáját
Látványos szakaszába lép a hazai gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése: a kormányzati tervek és a koncessziós vállalások alapján 2027 őszén indul az M7-es autópálya kapacitásbővítése. A beruházás a már zajló M1-es fejlesztést követi, és része annak a tízéves programnak, amely 2034-ig közel 300 kilométernyi új gyorsforgalmi út építését és csaknem ugyanekkora szakasz bővítését irányozza elő – közölte a Magyar Építők.
A gyorsforgalmi beruházások között kiemelt szerepet kap a Nyugat-Dunántúl. Orbán Viktor miniszterelnök – a Fidesz elnöke – Szombathelyen beszélt a térség közlekedési terveiről. A kormányfő szerint az elmúlt másfél évtizedben jelentősen nőtt a hazai autópálya-hálózat hossza, amely az autóutakkal együtt már megközelíti a 2000 kilométert. Terület- és lakosságarányosan Magyarország a régió élmezőnyébe tartozik.
A tervek között szerepel az M86-os gyorsforgalmi út további építése 279 milliárd forintból, az M87-es autópálya megvalósítása 190 milliárd forintos költséggel – amely Bük térségét is érinti –, valamint az M76-os gyorsforgalmi út Körmend és Zalaegerszeg közötti szakaszának kiépítése. Emellett 25 milliárd forintból fejlesztik a szombathelyi nyugati elkerülő utat.
