Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huMa hajnalban elindult a rendszeres teherforgalom a Budapest—Belgrád vasútvonalon. Ezzel nem csupán a pályaépítés és az infrastruktúrafejlesztés, hanem a zárt tesztek időszaka is lezárult. A mindennapos teherforgalommal immár élesben, valós forgalmi körülmények között teszi próbára a MÁV az újjáépült 150-es vasútvonalat, mielőtt a személyforgalom is visszatérhet rá.
Az összes mérés és pályapróba igazolta, hogy a vonal megfelel minden olyan infrastrukturális és közlekedésbiztonsági feltételnek, ami a tehervonatok közlekedtetéséhez szükséges. A biztonság ugyanakkor kettőn áll, nem csupán a vasutasokon, hanem a többi közlekedőn is múlik – írja közösségimédia-oldalán Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója a rendszeres teherforgalom Budapest—Belgrád vasútvonalon való megindulása kapcsán.
Fotó: Facebook
A térségben élők hosszú ideig azt szokhatták meg, hogy nem járnak vonatok a pályán, mostantól azonban újra rendszeresen és nagy sebességgel érkezhetnek vasúti járművek a vonalon. A MÁV arra kér mindenkit, hogy ne megszokásból közlekedjen: a KRESZ maradéktalan betartásával és kellő körültekintéssel közelítse meg a vasúti átjárókat.
A Budapest—Belgrád vasútvonal jelentős hasznot hoz az ország számára
A 150-es vasútvonal felújítása az elmúlt évek legnagyobb vasúti beruházás volt Magyarországon, a Ferencvárostól a kelebiai magyar-szerb határállomásig vezető 160 kilométeres régi, rossz minőségű, egyvágányos vasútvonal helyén egy végig kétvágányú, 160 km/h sebességgel járható vasútvonal épült a legkorszerűbb utasforgalmi létesítményekkel.
Az első vonat éjfél után néhány perccel a MÁV Railtours tehervonata volt, élén a MÁV mozdonymegújítási programjának keretében érkezett Siemens Vectron mozdonnyal.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrégiben azt nyilatkozta a beruházással kapcsolatban, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal jelentős hasznot hoz majd Magyarország számára: egyrészt minden korábbinál közelebb hozza a szomszédos Szerbiával, másrészt ez lesz a legversenyképesebb teherszállítási útvonal a dél-európai kikötőkbe érkező, Nyugat-Európába tartó távol-keleti áruk számára. Az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi forgalom értéke évi 800 milliárd euró körül van, ez Kelet-Ázsia egésze esetében több ezer milliárd eurós nagyságrendet képvisel.
