Jelentős változás jöhet a ruházati termékeknél, fontos jelölést kaphatnak

A Carrefour áruházlánc új környezeti címkézési rendszert vezet be saját márkás ruházati termékein. A vállalat kezdeményezése azért is figyelemre méltó, mert a ruhaipar a világ egyik legkörnyezetszennyezőbb iparága, amely jelentős mértékben hozzájárul többek között az éghajlatváltozáshoz.

A Carrefour ezzel elsőként lép a francia kiskereskedelmi cégek közül, és a kezdeményezéssel az a célja, hogy a vásárlók számára növelje az átláthatóságot, valamint igazodjon a kormány által támogatott környezetvédelmi címkézéshez.

Új jelölési módot tesztel ruházati termékein a Carrefour 
Fotó: Unsplash

A Carrefour kísérleti programja

A kísérleti programban közel 70 termék – például alsóneműk, pólók és bodyk – kap környezeti értékelést digitálisan. A vásárlók a termék vonalkódját a Clear Fashion alkalmazással beolvasva egy 100 pontos skálán láthatják az adott ruhadarab környezeti hatását – írja az ESM Magazine.

A módszertan a teljes életciklust vizsgálja: az üvegházhatású gázkibocsátást az előállítás során, a biodiverzitásra gyakorolt hatást, az erőforrás-felhasználást, a fenntarthatóságot és a környezetszennyezés következményeit. 

A Carrefour eddigi mérései szerint a Tex ruházati termékek átlagos környezeti költsége 542,91 pont 100 grammonként. Ez a szám minél magasabb, annál inkább negatív hatással bír a termék a bolygóra. Míg például egy biopamut Tex póló 510 pontot kap, addig egy hasonló fast fashion darab hatáspontszáma akár 1000 pont fölé is mehet.

Az áruházlánc kezdeményezése azért is figyelemre méltó, mert a ruhaipar a világ egyik legkörnyezetszennyezőbb iparága, amely jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, a vízkészletek kimerítéséhez és a hulladékképződéshez. A fast fashion térnyerésével a ruhák gyártása és kidobása drasztikusan megnőtt, ami súlyos ökológiai lábnyomot hagy maga után. 

A ruházati termékek legfőbb környezeti hatásai:

1. Hatalmas vízfogyasztás és szennyezés

• Vízhasználat: A textilipar évente több milliárd köbméter vizet használ fel. Egyetlen pamutpóló előállításához körülbelül 2700 liter édesvízre van szükség, ami egy ember 2,5 évnyi ivóvízszükségletének felel meg.
• Vízszennyezés: A globális ipari vízszennyezés mintegy 20 százaléka a textilfestésből és -kezelésből származik. A gyárak vegyszereket, nehézfémeket engednek a folyókba. 

2. Üvegházhatású gázok kibocsátása

• A divatipar a globális szén-dioxid-kibocsátás 8-10 százalékáért felelős, ami több mint az összes nemzetközi repülőjárat és tengeri szállítás együttes kibocsátása.
• A poliészter és más szintetikus anyagok gyártása kőolajalapú, rendkívül energiaigényes folyamat. 

3. Hulladékképződés és elpazarolt erőforrások

• Évente 92 millió tonna textilhulladék keletkezik globálisan.
• Az eladatlan ruhákat gyakran elégetik vagy lerakókba szállítják.
• A ruhák kevesebb mint 1 százalékát hasznosítják újra új ruhák gyártásához. 

4. Mikroműanyag-szennyezés

• A szintetikus ruhák (poliészter, nejlon, akril) mosása során mikroműanyag-szálak kerülnek a szennyvízbe, majd az óceánokba. A textilipar a legnagyobb forrása a tengeri mikroműanyag-szennyezésnek. 

5. Vegyszerhasználat

• A textilgyártás során mintegy 2450 különböző vegyszert használnak, melyek közül több mint 1100 veszélyesnek minősül az emberi egészségre és a környezetre. 

Környezetbarát alternatívák és megoldások

• Slow fashion: Kevesebb, de minőségibb ruha vásárlása.
• Second-hand: Használt ruhák vásárlása, a ruhák élettartamának meghosszabbítása.
• Fenntartható anyagok: Bio pamut, kender, len, újrahasznosított szálak használata.