Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Az uniós polgárok több mint kétharmada szerint a közösség globális versenyképessége romlik. A mélyrepülés a háztartások mindennapi megélhetését is befolyásolja: az európaiak harmada nehezen jön ki a jövedelméből.
A Draghi-jelentés rámutatott, hogy az Európai Unió évek óta súlyos versenyképességi kihívásokkal küzd, és hogy a nehézségeket az energiaválság, az orosz–ukrán háború, valamint az annak nyomán kibontakozó kereskedelmi konfliktusok tovább mélyítették. A probléma kezelését az uniós tagállamok 2024-ben, Budapesten a közösség előtt álló legfontosabb feladatként azonosították, és felszólították az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot, hogy sürgősen dolgozzon ki olyan javaslatokat, amelyek végrehajtása segíthet kimászni a gödörből.
Az Európai Unió gazdasági mélyrepülése a háztartások mindennapjaiban is egyre markánsabban megjelenik
A budapesti megállapodás óta eltelt másfél év, de a helyzet nem változott. Brüsszel előterjesztései – például az orosz energiahordozók tilalmára vonatkozó REPowerEU – nem javítottak az EU pozícióján, és ezt az európai polgárok is érzékelik.
A Századvég Európa Projekt-kutatásának eredményei alapján az uniós lakosok 68 százaléka szerint a közösség globális versenyképessége romlik. Az arányuk éppen akkora, mint a korábbi, 2025-ös adatfelvételkor volt.
Az Európai Unió gazdasági mélyrepülése a háztartások mindennapjaiban is egyre markánsabban megjelenik: az uniós polgárok harmada nehezen jön ki a jövedelméből és az arány a tagállamok kétharmadában eléri a 30 százalékot.
Saját bevallásuk alapján a megélhetési kihívások legkevésbé a magyarokat, litvánokat, hollandokat és portugálokat (22-22 százalék) érinti, míg a legnehezebb helyzetben a görögök (55 százalék), a szlovákok (45 százalék), valamint a lettek, a finnek és a románok (42-42 százalék) vannak – derült ki a Századvég Alapítvány közleményéből.
A kutatásról: a Századvég Alapítvány 2016 óta, immár tíz éve folytat rendszeres közvélemény-kutatásokat annak érdekében, hogy feltárja az európai polgárok álláspontját az Európai Unió jövőjét meghatározó legfontosabb kérdésekről. Az Európa Projekt elnevezésű, egyedülálló kutatássorozat mára Európa legnagyobb és legkiterjedtebb, összehasonlító közvélemény-kutatásává vált: a vizsgálat harminc országra terjed ki, országonként ezerfős mintával, összesen harmincezer válaszadó bevonásával. Az egyedülálló Európa Projekt-kutatássorozat legfrissebb felmérésének célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése.
Az idei kutatás sok releváns téma mellett kiemelten foglalkozik az Európai Unió tevékenységének megítélésével és elégedettségével, az Unió lehetséges bővítésének kérdésével, az ukrán háború megítélésével, valamint az energetika és a migráció kérdéseivel.
