Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Az uniós kereskedelempolitikai döntések és az ukrán import bővülése együttesen hozza nehéz helyzetbe az európai termelőket – mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. A NAK vezetője szerint mindez úgy történik, hogy az ágazatban eltérő feltételek érvényesülnek, miközben a magyar mezőgazdaságot egyszerre terhelik piaci, támogatáspolitikai és éghajlati kihívások.
A magyar agrárium számára kedvező év eleji intézkedések ellenére az európai döntéshozatal egyre nehezebb helyzetbe hozza a gazdákat – mondta Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a Világgazdaságnak adott interjújában. Véleménye szerint az ukrán mezőgazdasági termékek piacra engedése, a Mercosur–EU-megállapodás és a közös agrárpolitika jövője együtt olyan szorítást jelenthet, amely ellehetetleníti az európai mezőgazdaságot.
Fotó: Agroinform
Az ukrán importtal kapcsolatban kiemelte, hogy az olcsó, nagy mennyiségben érkező termékek különösen a feldolgozóipart hozzák nehéz helyzetbe, és torzítják a piaci viszonyokat. Ez nemcsak az árakat nyomja lefelé, hanem hosszabb távon a beruházások elmaradásához és a termelési kapacitások leépüléséhez is vezethet.
A Mercosur-megállapodást azért tartja különösen veszélyesnek, mert az uniós gazdákra vonatkozó szigorú környezetvédelmi és állatjóléti szabályok mellett engedné be a harmadik országok termékeit. Megfogalmazása szerint elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió saját termelőinek érdekei ellen hozzon döntéseket, miközben a fogyasztók egészsége is kockázatba kerülhet.
A NAK elnöke üzent Brüsszelnek
A gazdatüntetések szerinte egyértelmű jelzést küldenek Brüsszelnek. A termelők nem kiváltságokat kérnek, hanem kiszámítható, egyenlő feltételeket és valódi védőmechanizmusokat az európai mezőgazdaság fennmaradása érdekében. A folyamatok tétje szerinte messze túlmutat az agrárágazaton. Hangsúlyozta: a döntések
- a vidéki munkahelyeket,
- az élelmiszer-önrendelkezést
- és a következő generációk megélhetését
is érintik, ezért az agrárium helyzetéről szóló vita nem szűkíthető le pusztán kereskedelempolitikai kérdéssé, hanem hosszú távú társadalmi ügyként kell kezelni.
Papp Zsolt szerint az elmúlt időszak a megújulásról, a hatékonyság javításáról és a több lábon állás erősítéséről szólt a magyar agráriumban. Felidézte, hogy közel 70 pályázati felhívás jelent meg, több ezer milliárd forintnyi fejlesztési forrást megnyitva a legkisebb gazdaságoktól a legnagyobbakig. Hozzátette: az uniós támogatásokhoz Magyarország kormánya 80 százalékos társfinanszírozást biztosított, ami jelentős segítséget nyújt az ágazat szereplőinek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara feladataként jelölte meg, hogy a rendelkezésre álló információkat és tudást eljuttassa a gazdákhoz, csökkentse az adminisztratív terheiket, és segítse az alkalmazkodást az új kihívásokhoz.
