Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A világ egyik jelentős bányaipari vállalata, a Glencore nem kötelező érvényű megállapodást kötött arról, hogy eladja a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) található bányászati projektjeinek 40 százalékos részesedését az Orion Critical Mineral Consortiumnak (Orion CMC). Ez nem csak egy több milliárd dolláros üzletet jelent, hanem egyúttal a tavaly megindult közeledés folytatását Kongó és az Egyesült Államok között. A tét nagy: Kongó az ország stabilitásának elősegítését várja az amerikai befolyás növekedésétől, míg Washingtonnak a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés miatt fontos az ország.
A Glencore jelenleg a KDK Lualaba tartományában működő Mutanda és Kamoto bányákat üzemelteti, amelyek jelentős méretű nyersanyagtermelő helyszínek, rézkatód- és kobalthidroxid-termelésel. Tavaly a két bánya összesen 247 800 tonna rezet állított elő – ami a Glencore globális termelésének mintegy 30 százalékát tette ki –, valamint 35 100 tonna kobaltot. A tervezett megállapodás értelmében az Orion CMC 40 százalékos részesedést szerezne a két bányát üzemeltető cégeben, amelyek mögött többségi tulajdonosként a Glencore áll. Az ügylet a bányákra vonatkozóan összesen 9 milliárd dolláros vállalatértéket feltételez.
Fotó: Picasa / Coordenação-Geral de Observação da Terra/INPE
Közvetlen hozzáférés a nyersanyagokhoz
Az ügylet jelentősége túlmutat önmagán: nem csak egy, egyébként a szélesebb közvélemény számára nem túlságosan izgalmas bányaipari ügyletről szól, hanem arról, hogyan próbál pozíciókat nyerni Washington a hatalmas KDK-ben a nyersanyagokhoz való hozzáférés miatt, valamint Kína ellenében. Ennek részleteiről, Donald Trump amerikai elnök ezzel kapcsolatos stratégiájáról ebben a cikkben írtunk az Origón. Egy napokban megjelent cikkünk révén pedig az EU számvevőszéki jelentése alapján az is láthatóvá vált, hogy a kontinens óriási, kifejezetten aggasztó lemaradásban van a nyersanyagokhoz való diverzifikált hozzáférés biztosításában.
Donald Trump és kormánya ugyanakkor nem tétlenkedik, mert az itt ismertetett ügyletben érintett, részben amerikai hátterű Orion CMC jogosult lenne nem ügyvezető igazgatókat delegálni a bányaipari projektekbe, valamint a termelés rá eső hányadának értékesítését kijelölt vevők felé irányítani - nem meglepő módon, összhangban az amerikai-kongói stratégiai partnerségi megállapodással. Az ügylet lezárását követően a bányák továbbra is a Glencore csoport részeként, annak irányítása alatt működnének.
Az Orion CMC-t az Orion Resource Partners hozta létre tavaly októberben, az abu-dzabi ADQ és az Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Finanszírozási Társaság (DFC) támogatásával.
A felek együttesen több mint 5 milliárd dollár befektetését tűzték ki célul, hogy támogassák az Egyesült Államok és szövetségesei törekvéseit a kritikus ásványok ellátásának biztosításában.
A konzorcium közleményében közölte: a vállalatok a kongói kormánnyal és az állami tulajdonú Gécamines bányavállalattal – amely a Glencore meglévő partnere a KCC-ben – együttműködésben keresik majd a bányák bővítésének és továbbfejlesztésének lehetőségeit. Emellett további kritikus ásványi projekteket kívánnak felvásárolni a KDK-ban, illetve tágabb értelemben az afrikai Rézövezetben – számol be arról a Mining.com.
Új barátság kezdete bontakozik ki Afrika szívében
„Az Orion és a Glencore közötti tervezett partnerség jelentős hozamot hozhat mind az Egyesült Államok, mind a Kongói Demokratikus Köztársaság számára” – mondta Ben Black, a DFC vezérigazgatója. „Tükrözi az Egyesült Államok és a KDK közötti kapcsolat erősödését, és hozzájárulhat ahhoz, hogy az Egyesült Államok és partnerei megbízható forrásból jussanak kritikus ásványokhoz” – tette hozzá.
A DFC decemberben több mint 1 milliárd dollár befektetését vállalta két jelentős projektbe az amerikai-kongói stratégiai partnerség keretében. Ezek között szerepel
- egy új réz- és kobaltberuházás támogatása a Gécamines és a Mercuria Energy árupiaci kereskedő közreműködésével, valamint
- egy vasúti projekt, amely Kongót és más közép- és dél-afrikai országokat kötné össze Angola atlanti-óceáni partvidékével.
Christopher Landau, az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettese szerint az Orion CMC és a Glencore közötti tervezett ügylet „az amerikai-kongói stratégiai partnerségi megállapodás alapvető célkitűzéseit tükrözi, mivel ösztönzi az amerikai befektetéseket a kongói bányászati szektorban, és
elősegíti a kritikus ásványok biztonságos, megbízható és kölcsönösen előnyös áramlását a két ország között.
A bejelentés akkor érkezett, amikor a hírek szerint a Glencore és a másik bányaipari óriás, a Rio Tinto folytatja tervezett egyesülésük részleteinek kidolgozását, amely egy 200 milliárd dollárt meghaladó piaci értékű rézbányászati óriást hozhatna létre. Ennek részleteiről ebben a cikkben olvashat az Origón.
A svájci székhelyű csoport részvényei kedden 2,9 százalékkal emelkedtek az eszközeladás bejelentését követően, a vállalat piaci kapitalizációja pedig megközelítette a 61 milliárd fontot (83,5 milliárd dollárt).
Fotó: Unsplash
Az Egyesült Államok lehet a legnagyobb stratégiai nyertes
Úgy tűnik, a Glencore körül formálódó ügylet legnagyobb nyertese az iméntiekkel összhangban az Egyesült Államok lesz. Azzal ugyanis közvetlen hozzáférést kap a világ legfontosabb réz- és kobaltkészleteihez.
Nem csak az amerikai termékgyártás alapanyagainak ellátásbiztonsága javulhat így (különösen az energiatárolás, az elektromos járművek és a hadiipar területén), hanem arra is lehetőség nyílik, hogy Washington bizonyos mértékben irányítsa a piaci áramlást, és szövetségeseihez irányítson akár konkrét készletmennyiségeket is. Egy döntést pedig akár geopolitikai logika mentén is meghozhatnak piaci helyett.
Az ügyeleten a Glencore is nyer, mivel a megállapodás pénzügyi feltételeitől függően likviditáshoz juthat, miközben az üzemeltetés továbbra is a kezében marad a fontos bányaterületeken. Áttételesen pedig csökken a politikai kockázata is, hiszen a befektetés révén amerikai háttér is megjelenik a bányáknál, és mivel a kongói kormány nyíltan számít rá és várja is az amerikai jelenlét erősödését az országban, ezért abban is biztos lehet, hogy erre a körülményre Kinshasa külön figyelni fog.
A tranzakción nyerhet a KDK is, mivel az erős kínai jelenlét így ellensúlyozást kap a bányaipari szektorban, ami csökkenti az ország kiszolgáltatottságát, miközben az amerikai eredetű tőke fejlesztéseket és beruházásokat jelenthet az országban.
Stratégiai tartalékot képez kritikus ásványokból az Egyesült Államok
Az Egyesült Államok 12 milliárd dollár értékű stratégiai tartalékot hoz létre ritkaföldfémekből és más kritikus ásványokból, hogy csökkentse az ország függését a fémek finomításának jelentős részét ellenőrző Kínától. A tartalék célja, hogy elkerülhetők legyenek az ellátási hiányok az amerikai vállalatok számára – jelentette be Donald Trump elnök hétfőn a Fehér Házban.
Trump közlése szerint a „Project Vault” program finanszírozásához 10 milliárd dolláros hitelt biztosít az amerikai Export-Import Bank (EXIM), míg 2 milliárd dollár magántőkéből érkezik. A terv alapján az amerikai cégek előre rögzített áron vásárolhatnának a készletből, ami mérsékelné a globális ellátási sokkok és árfolyam-ingadozások hatását. A vállalatoknak a felhasználást követően vissza kellene tölteniük a készleteket. A projekt egyúttal 60 napos vésztartalékot is biztosítana az amerikai vállalatok számára.