Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Az amerikai technológiai óriáscégek idén több százmilliárd dollárt terveznek mesterséges intelligenciára (MI) költeni – közölték a napokban az iparág vezetői a gyorsjelentési szezonban. A bejelentésekre részvénypiaci eladási hullám volt a válasz, mivel a kereskedők és a befektetők egyre óvatosabbá váltak az egész MI-helyzettel kapcsolatban. Pénzüknek biztonságot keresve az energiaszektor felé fordultak, egész pontosan a nagy olajcégek papírjai felé. Lehet, hogy a szénhidrogénipar ezen a téren lenyomja a jelen sztáriparágának tekinthető MI-ipart?
Az MI elveszítheti a fényét, a pénz visszaáramlik a nagy olajcégekbe – így lehet röviden összefoglalni annak tanulságát, hogy néhány nappal ezelőtt meredek esést szenvedtek el a Big Tech részvényei (a Google/Alphabet, Amazon, Apple, Facebook/Meta és az Nvidia céget sorolják ide), miután a befektetők attól tartva adták fel pozícióikat (papírjaikat pedig el-), hogy a mesterséges intelligencia kiszoríthatja a hagyományos szoftvereket a piacokról. Ám elemzői kommentárokból kiderül: a befektetők amiatt is aggódnak, hogy az MI-vel összefüggésben ezek a cégek egyszerűen túl sokat költenek.
Fotó: Pixabay
Az olaj- és földgázszektor újra vonzza a befektetőket
A technológiai szektorba vetett, befektetésekben megnyilvánuló bizalom az egekben szárnyalt az elmúlt években. A főként a mesterséges intelligencia iparága által hajtott növekedés már kimutathatóan meg is borította egyes tőzsdei indexek korábbi egyensúlyát, s miközben a lelkesedés nem hagy alább, többen attól tartanak: az MI-láz előbb-utóbb lufiként durran ki. Miközben befektetők egy része a hagyományos szoftveripar végét látja a már programozási feladatokra is képes MI-k miatt, az aggodalmakat az is növeli, hogy
a legnagyobb techcégek őrületes összegeket költenének idén – főként a már hallucinációs indexszel is értékelt mesterséges intelligenciák miatt.
A riadalom – melyet főként az amerikai tőzsdéken lehetett látni is néhány napja a vállalati gyorsjelentésekkel kapcsolatban – akkora volt, hogy az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang is nyugtatni próbált, elutasítva a kiadások miatti az aggodalmakat. Az Oilprice szerint Huang kijelentette: „Elterjedt az a nézet, hogy a szoftveripar hanyatlik, és az MI fogja felváltani. Ezt onnan lehet látni, hogy számos szoftvercég részvénye komoly nyomás alá került, mert valahogy az MI majd lecseréli őket.
Ez a világ leglogikátlanabb állítása, és az idő majd igazolja azt, hogy ez valóban így van.
Ám mint jeleztük, a Big Tech szektor körül azonban más jellegű aggodalmak is erősödnek, amelyek miatt a kereskedők és befektetők egyre inkább a biztonságosabb, hagyományosnak tekinthető iparágak – nevezetesen az olaj- és gázipar – felé fordulnak.
Ezek az aggodalmak lényegében a technológiai óriások idei költési terveiből fakadnak, amelyek csak idén meghaladják a 660 milliárd dollárt – ez felfoghatatlan összeg, nagyjából 217 ezer milliárd forint.
Nézzük meg ezt az összeget néhány, vállalathoz rendelt számmal:
- az Amazon néhány napja jelentette be, hogy 2026-ban 200 milliárd dolláros tőkekiadással számol, ez 50 milliárddal több a piaci várakozásoknál (a tőkekiadás hosszabb távra, célirányosan szóló fizikai vagy egyéb eszközök beszerzését jelenti, melyek évekre szóló fejlesztésekben jelennek meg);
- a Meta közölte, hogy idén 135 milliárd dollárt költ, ami közel kétszerese a 2025-ös tőkekiadásának, és a pénz nagy részét MI-fejlesztésekre fordítja (az MI-fejlesztéseknél lényeges a kiszolgáló fizikai hardverelemek, energiaellátás stb. biztosítása is, azok minden kézzelfogható eszközével együtt).
S mindeközben, míg a Big Tech adatközpontokra, chipekre és energiaellátásra égeti a készpénzt, a nagy olajcégek csendben teszik, amihez a legjobban értenek: olajat és gázt, azaz energiát termelnek ki – utóbbi ráadásul elengedhetetlen a technológiai cégek MI-beruházásaihoz, ennek ellentmondásairól és kihívásairól az Origón is írtunk.
A kőolajkereslet megmaradása is vonzza az olajipari befektetéseket
Az is segített az energiarészvények újrafelfedezésében, hogy az olajkereslet tetőzéséről szóló figyelmeztetések ritkábbá váltak, sőt, szinte ellentétes irányt vettek, miután a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elismerte: az olaj jóval 2030 után is velünk marad – cikkünket arról ide kattintva nyithatja meg.
A fejlemények eredményeként az amerikai olaj- és gázipari részvények összességében 17 százalékkal emelkedtek az év eleje óta – írta a Financial Times a Bloomberg adataira hivatkozva.
Az árfolyamnyereség az Exxon, a Chevron és a ConocoPhillips piaci kapitalizációját 25 százalékkal növelte az elmúlt 12 hónapban.
A lap megjegyezte, hogy az európai olajóriások részvényei is drágultak, bár mérsékeltebb mértékben. A lap szerint mindez annak ellenére történt, hogy a nemzetközi olajárak csökkentek – ami szokatlannak és ellentmondásosnak tűnhet. A helyzet azonban az, hogy az alacsonyabb olajárak mellett is nyereségesek maradtak a nagy olajcégek, és a befektetők ismét felismerik ennek jelentőségét.
Ezzel szemben a Big Tech mesterségesintelligencia-tervei egyelőre nem hoztak kézzelfogható pénzügyi eredményeket.
Az olajiparba érkező pénzek növekedéséhez járulékos hatásként hozzáadódhat akár már a közeli jövőben az, hogy a január elején végrehajtott katonai akció után Washington elképzelései szerint a nagy amerikai olajcégekre várna a feladat, hogy újjáépítsék és felfuttassák a venezuelai olajipart.
Tény, hogy a tavalyi olajár-esés jelentős volt, és hatással volt a nagyvállalatok és a kisebb szereplők eredményeire is. Ugyanakkor az is tény, hogy a nagy olajcégek a visszaesés ellenére is nyereségesek maradtak. A Nemzetközi Energiaügynökség fent hivatkozott azon, a korábbiaktól alapvetően eltérő prognózisa pedig, miszerint az olajkereslet akár 2050-ig is növekedhet, új megvilágításba helyezte a piacot a befektetők szemében.
Fotó: Mesterséges intelligencia (NanoBanana)
Újabb hitelekkel fedezhetők az MI-re fordítandó költések
Van egy másik oka is annak, hogy a nagy olajcégek vonzóbbá váltak a befektetők számára. Ez pedig az, hogy e vállalatok adósságszintje viszonylag alacsony, miközben a Big Tech jelentős hitelfelvételbe kezdett, a feltörekvő technológiai szereplők pedig várhatóan újabb és újabb tőkét vonnának be. Ez a tendencia várhatóan tartós marad, hiszen a kiadásokra szánt 660 milliárd dollárt valamiből elő kell teremteni, és erre a kötvénypiac kínálkozik a legkézenfekvőbb megoldásként.
Ugyanakkor a nagy olajcégek előszeretettel jutalmazzák részvényeseiket készpénzes kifizetésekkel – részvény-visszavásárlásokkal és osztalékokkal –, még akkor is, ha ehhez esetenként hitelt kell felvenniük, ahogyan azt egyes elemzők megjegyzik.
„Ezt a gyakorlatukat pedig még akkor is folytatni tudják, ha a gyenge nemzetközi olajárak mellett ennek fenntartásához a nagy olajcégeknek esetleg több hitelre lehet szükségük”
– jósolta korábban Maurizio Carulli, a Quilter Cheviot globális energia- és nyersanyagpiaci részvényelemzője. A nagy olajcégek kezére pedig az játszik, hogy az olajárak azóta emelkedtek, részben geopolitikai események hatására, amelyek az ellátás esetleges zavarait idézhetik elő.
Eközben a Big Tech vállalatok idén a masszív MI-beruházások miatt csökkenő azonnal mozgósítható készpénzállománnyal számolhatnak. Az Amazon akár negatív tartományba is csúszhat: a Morgan Stanley mínusz 17 milliárd dolláros, a Bank of America pedig mínusz 28 milliárd dolláros cash flow-t prognosztizál. Az Alphabet (a Google anyacége) tavaly négyszeresére növelte hosszú lejáratú adósságát, miközben az elemzők arra számítanak, hogy szabad cash flow-ja idén 90 százalékkal zuhan. Hasonló mértékű visszaesést vár a Barclays a Metánál is.
Nem arról van szó, hogy az elemzők különösebben aggódnának a mesterséges intelligencia iparága miatt. A bankok továbbra is „vételre ajánlott” minősítést tartanak fenn a Big Tech részvényeire. Úgy tűnik azonban, hogy a kereskedők óvatosabbak, és megfontoltabban döntik el, hová teszik a pénzüket. Különösen akkor, ha mint láttuk, az előbb fordulhat termőre az olajszektorban, mint az MI-iparágban.
