Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Katonai csapások indultak Irán ellen, az izraeli-amerikai fellépés célja Irán haditengerészetének, rakétagyártó kapacitásainak megsemmisítése, és az, hogy Teheránt távol tartsák nukleáris fegyverek előállításától. A Közel-Keleten most előállt helyzet bizonyosan maga után vonja az olajár emelkedését, ami magyar viszonylatban annak sürgősségére mutat rá: az ukrán félnek mielőbb újra kell indítania a Barátság vezetéken az olajszállításokat.
Katonai csapások indultak szombaton Irán ellen, az izraeli-amerikai együttműködésben végzett, megelőző csapások kapcsán az első elemzői értékelések szerint nem kérdéses az olajár emelkedése, valójában inkább annak mértéke és az olajkészletekhez való hozzáférés emelkedése az, ami a konfliktus időbeni kifutásától függ – az Origón megjelent elemzést a témában ide kattintva olvashatja el. Az iráni helyzetnek, a fegyveres konfliktus lezajlásának energiapiaci hatásai alól Magyarország sem mentesülhet, így még sürgetőbbé vált, hogy a Barátság vezetéken újra kőolaj érkezzen Magyarországra, illetve Szlovákiába.
Fotó: Unsplash
Miért rezzen össze a piac a közel-keleti válságok miatt és ugrik meg az olajár?
Az vélhetően senki számára nem okoz meglepetést, hogy amikor a Közel-Keleten a meglévő, számos feszültség egyike fokozódik, illetőleg most, amikor fegyveres konfliktus robban ki, a gazdasági következmények között elsőként és első helyen az olajár alakulásának kérdései és az olaj hozzáférhetősége szerepel. Ez azért lehet így, mert a régió globális viszonylatban a világ egyik legfontosabb olajpiaci régiója, a Föld olajkincsének jelentős hányadával, az OPEC-országok egy részével, közöttük az olajkartellre gyakorolt befolyása, valamint a fő kitermelői státusza miatt megkerülhetetlen Szaúd-Arábiával.
S ott van Irán, melynek szerepe azért megkérdőjelezhetetlen, mert egymaga napi 1 millió hordónyi olajat exportál, miközben fontos olajellátási útvonalak fölött gyakorol részleges vagy teljes felügyeletet, köztük a Hormuzi-szorosra, melyen a világ olajkereskedelmének mintegy 25 százaléka halad át. Egyáltalán nem csak iráni termelésű olaj van a tankereken, amik ott áthaladnak, hanem a környező országok földjéből és vizéből kinyert is.
A közel-keleti olaj fő vásárlói elsősorban az ázsiai országok, Kína és India, és más államok (Kína az iráni olaj kb. 80 százalékát vásárolja fel). A közel-keleti feszültség és a mostani háborús helyzet kapcsán ugyanakkor a Hormuzi-szoros mellett az is kérdés, hogy a vezetékes rendszerekbe jut-e elég olaj, megkapják-e a várt mennyiséget (a főként tehát ázsiai) vásárlók. Ha ugyanis nem, az azt jelenti, hogy sürgősen más beszerzési források után néznek, ami a kereslet/kínálat törvénye alapján két dolgot biztosan eredményezni fog
- a piaci árak növekedését, mind a szerződéses hosszabb távú, mind a közeli szállításúak esetében;
- az aggodalmat amiatt, hogy lesz-e elegendő olaj máshonnan, a termelők és a kereskedők lépést tudnak-e tartani a piaci kereslettel.
Könnyen belátható, hogy a két tényező ráadásul még erősíti is egymást, ami különösen veszélyes elegy akkor, amikor az ellátásbiztonság miatt az erősebb szava érvényesülhet az olajpiacon. Magyarán: az vásárolhatja meg az egyre drágábban, esetleg egyre kevesebb mennyiségben megvásárolható olajat (már feltéve, ha tudja is finomítani), aki többet fizet érte.
Ez érthetően nagyon veszélyes lehet kisebb országokra, pontosabban kevésbé erős energiapiaci kereskedőkre. Azt, hogy a közel-keleti helyzetek menyire veszélyesek az olajpiaci helyzetre, az alábbi történeti példák mutatják:
- 1973-as olajválság (Jom kippuri háború): a konfliktus közvetlen hatása volt az első nagy olajsokk. Az OPEC arab tagjai olajembargót hirdettek a nyugati országok ellen, ami miatt az olaj ára közel a négyszeresére nőtt (hordónként 3 dollárról 12 dollárra).
- 1979-es iráni forradalom: a perzsa országban zajló forradalom következtében a kitermelés összeomlott, ami 1978-1981 között megduplázta az olajárakat.
- 1990-1991-es Öböl-háború: Irak kuvaiti inváziója után az olajár két hónap alatt 112 százalékkal ugrott meg, hordónként 17 dollárról 36 dollárra.
- 2003-as iraki háború: az amerikai invázió kezdetekor az olajárak 46 százalékkal nőttek a kínálati bizonytalanságok miatt.
- 2019-es Szaúd-Arábia elleni támadások: a szaúdi olajlétesítményeket ért dróntámadás a globális kínálat 5 százalékát érintette, az incidens egyetlen nap alatt 18 százalékos drágulást okozott.
- 2023: az olaj ára akkor is megugrott, amikor a Hamász terrorszervezet megtámadta Izraelt. Bár Izrael nem kitermelő ország, de régiós ellenfele Irán a Hamász támogatása miatt szankciók alá került, valamint a szintén Irán támogatását élvező jemeni húszi lázadók azzal kezdték zsarolni a világot, hogy akciókat indítottak a Vörös-tengerre tartó, áthaladó kereskedelmi hajók ellen.
Ráadásul az olajár mellett a gázpiacot is sokkhatás éri egy ilyen helyzetben, mivel az említett Hormuzi-szoros egyre fontosabb gázútvonal is, sok LNG-tanker halad át rajta (cikkünkben csak a kőolajpiaci vonatkozásokkal foglalkozunk részletesen).
Miért érinti az iráni háborús helyzet a magyarországi energiapiacot?
Az iráni konfliktus most is – mint a korábbi, közel-keleti válságok idején – fogja éreztetni hatását a magyar energiapiacon, ha nem is azonnal és nem is közvetlenül, de a várható globális hatások miatt hamarosan. Abban e percben nincs elemzői vita, hogy a hétfői piacnyitáskor az olajárak emelkednek majd, méghozzá hirtelen és nagymértékben. Ez mit jelent? Egyes prognózisok szerint a Brent akár 100 dolláros hordónkénti árra is ugorhat (most kb. 72-75 dollár között ingadozik), ami
a konfliktus elhúzódása esetén akár 700-800 forintos üzemanyagárat is jelenthet Magyarországon megannyi áttéten keresztül, amiben még nincs benne a Barátság vezeték kiesése miatti árfelhajtó hatás.
Fontos rögzíteni, hogy ez nem modellszámításon, mint inkább a tapasztalatokon alapuló, nem kőbe vésett prognózis, és inkább az imént elmondott törvényszerűségek következményeire irányítja a figyelmet.
Vagyis arra, hogy akár 30-40 százalékos, rövid távú olajár-emelkedés is várható, ami még gyors korrekció (illetve a konfliktus rövid kifutása esetén) is árfelhajtó tényező.
Ez pedig érzékenyen érintheti a magyar energiapiacot is.
Fotó: MTI/AP /
Miért érinti ez a magyar energiapiacot, ha a MOL egyébként orosz olajat importál?
Az orosz termelésű, uráli (de nem csak orosz eredetű) olaj valóban a legfontosabb beszerzését jelenti a vállalatnak, bár mint megírtuk, a fő ellátási útvonalnak számító Barátság vezetéken január 27-e óta nem érkezik olaj. Legalább két vonatkozás mentén érdemes összekapcsolni az iráni helyzetet a magyar vonatkozásokkal:
1. Az orosz olaj – részben a rá vonatkozó szankciók miatt – nem is olyan rég még nagyon olcsó volt a Brenthez képest, s bár a különbség azóta látványosan csökkent (a napokban 55-60 dollár körüli árat látni), még mindig olcsóbb, mint a többi fő olajtípus, ha pedig vezetéken lehet szállítani az alapvetően ennek finomítására felkészített finomítókba, az árelőny vitathatatlan. Épp ezek a körülmények tehetik ebben a helyzetben vonzóvá más államok számára. Például India is nagy vásárlója (volt, bár orosz közlések szerint továbbra is az) az uráli típusú olajnak.
Az iráni helyzet miatt az uráli olaj ára is meglódulhat a benchmarknak tekintett Brentével együtt, a kereslet emelkedése tovább csökkentheti árelőnyét.
Ebből pedig következik, hogy a MOL és más kereskedők is a korábbinál drágábban tudják beszerezni. S bár Magyarországon zajlik belföldi kitermelés is, a 2025-ben Magyarországra érkező nyersolaj túlnyomó többsége orosz forrásból származott – több mint 92 százalékát orosz olaj adta.
2. De mi van a nem orosz eredetű olajjal? Csekély mértékben, de az is érkezett az országba, főként a közel-keleti régióból. Tavaly azonban ez az arány is több mint a felével csökkent 2024-hez képest, az alternatív forrásokból származó olaj aránya csekély maradt. Például 2025 augusztusában a MOL csoport importált kb. 85 000 tonna, Kazahsztánból érkező nyersolajat a horvát Adria-vezetéken keresztül, de ez töredéke a több millió, évente importált tonnának. Ám most ezekért a teljes importhoz képest csekélyebb mennyiségekért is többet kell(het) fizetni, és adott esetben várni kell rájuk.
Bár a MOL jelentős erőfeszítéseket tesz beszerzésének diverzifikálására (pl. Líbiával idén februárban kötöttek stratégiai partnerséget, amely a kőolaj-kereskedelem mellett kutatás-termelési együttműködésre is kiterjed), de az orosz olaj jelentősége megkerülhetetlen.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Minél előbb újra kell indítani a Barátság vezetéket
Látható, hogy a most kialakult iráni helyzet egyre sürgetőbbé teszi azt, hogy a Barátság vezetéken újra orosz termelésű olaj érkezzen Magyarország (és Szlovákia) irányába. Ennek hiányában ugyanis rendkívül magas költségekkel, és az olajszállítmányok hozzáférésének problémáival kellhet szembenézni. Miért? A fenti gondolatmenet alapján összefoglaljuk, miért lényeges, hogy Kijev felhagyjon a politikai nyomásgyakorlással, és újraindítsa a Barátság vezetéket:
A magyarországi kőolajtartalékból egyelőre 250 000 tonna kivételezésére kapott lehetőséget a MOL, de a készletet majd vissza is kell tölteni.
Ha még feltételezzük is, hogy nem kell a tartalék többi részéhez hozzányúlni, a készlet augusztusi határidőre való visszatöltése adott esetben csak jóval drágább áron valósulhat meg.
Bár a MOL diverzifikált beszerzést folytat, a nem orosz, illetőleg közel-keleti beszerzései az imént elmondottak miatt nehézkesebbé, illetve drágábbá válhatnak a cég hibáján kívül. A piac már megkezdte az Irán elleni akció beárazását, vagyis nem csak az olaj mint energiapiaci termék ára, hanem szállítása is drágulni fog (noha a tengeri szállítás eleve drágább, mint a vezetékes). A konfliktussal érintett területen pedig a vezetékes tranzitdíjak emelkedése sok áttéten keresztül, de szintén hozzájárulhat az árak emelkedéséhez.
S bár az urali olaj árelőnye jelentősen csökkent a Brentéhez képest, még mindig olcsóbb és időben gyorsabb ez a termék, mint más, tengeri szállítással érkező olajellátmányok. Az ehhez való hozzáférésnek pedig záloga a Barátság vezeték, mely korábban évtizedeken át biztosította az olcsó energiahordozóhoz való gyors hozzáférést - ahogy az Origón elemzői kommentár alapján megírtuk, néhány nap elegendő lenne ahhoz, hogy az újrainduló szállítmányok a magyar finomítóig érjenek.
A világpiaci szintű energiaár-emelkedésre figyelmeztetett Orbán Viktor kormányfő is ma, aki közölte a Barátság vezetékre utalva:
Az ukránok úgy döntöttek, hogy leválasztják Magyarországot az olcsó orosz energiáról.
A magyar kormány már többször kifejezte álláspontját, valamint szakértői delegáció felállítását javasolta a Barátság vezeték ügyében, de Kijev egyelőre nem adott választ a felvetésre. A Barátság vezeték újraindítása ugyanakkor - mint láttuk a fenitek nyomán - a kulcsa annak, hogy Magyarország még az árrobbanás előtt jusson megfizethető olajhoz, ezzel is stabilizálva ellátását, amit közvetett módon újabb körülményként nehezít meg az iráni helyzet.
