Mérföldkőhöz érkezett a Paks II beruházás

Mérföldkőhöz érkezett hazánk eddigi legnagyobb energetikai beruházása. Csütörtökön megtörténik az első beton öntése, mellyel ténylegesen elindult Paks II. első atomerőművi blokkjának építése. A munkafázis megkezdése kapcsán tartott sajtóeseményen elhangzott: a Paks II projekt az egyik legjobb példa arra, hogy a mai, kihívásokkal teli világban hogyan kell előre haladni.

Az esemény jelentőségét tovább növeli, hogy a döntéshozók jelentős ellenszélben voltak kénytelenek az atomerőművi blokkok építésének útját egyengetni. Noha az Országgyűlés 2009-ben közel 95,4 százalékkal szavazott az új erőmű létesítésének előkészítéséről, ám mind a magyar ellenzék, mind pedig a brüsszeli bürokraták igyekeztek akadályokat gördíteni a paksi atomerőmű bővítése elé a folyamat teljes ideje alatt.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Paks II első atomerőművi blokkjának első betonöntésén / Fotó:  Facebook/Szijjártó Péter 

Paks II. az európai atomipari feléledésének a zászlóshajója

Megtörtént Pakson a várva várt esemény: megkezdődött az új atomerőmű első blokkja betonalapjának kiöntése. „Paks II. nélkül nincs rezsicsökkentés" – fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a betonöntés alkalmából szervezett rendezvényen. Szijjártó Péter egyúttal felidézte és igaznak nevezte azt a mondást, mely szerint a magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz. Hazánk ugyanis olyan időszakban döntött az új paksi beruházásról, amikor az atomenergia nemzetközi elfogadottsága nem volt egyértelmű. Mostanra más országok is rájöttek, hogy nincs versenyképesség atomenergia nélkül. Paks II. az európai atomipari feléledésének a zászlóshajója – húzta alá a tárcavezető.

Süli János, a projekt korábbi kormánybiztosa felidézte a beruházás előzményeit. Kiemelte egyebek mellett, hogy az ország 2011-es energiastratégiája kimondta, hogy az ország energiaellátása nem képzelhető el atomenergia nélkül. A beruházásra vonatkozó kormányközi megállapodás 2014-ban született. A Paks II. projekt az ukrajnai háború kitöréséig zökkenőmentes volt, akkortól több tényező is lassította. Az idei tél is megmutatta, hogy az ország nem tud meglenni atomenergia nélkül. Ez nemcsak energiaellátási, hanem nemzetbiztonsági kérdés is. A beruházás a szuverenitásunk alapja – szögezte le Süli János.

Az új atomerőmű lehetőséget teremt, hogy 100 évre előre tervezzük energiaellátásunkat

Alekszej Lihacsov a projektet Magyarország számára olyan stratégiai lépésnek nevezte, amely számos meghatározó előnnyel jár majd az országnak, és előmozdítja a nemzetgazdaság fejlődését. Mint mondta: ez a projekt is jelzi, hogy a Roszatom vezető szerepet játszik az atomenergetikai iparban, amivel hozzájárul az orosz ipar fejlődéséhez. Beszélt arról hogy a vállalat építette a működő Paksi Atomerőművet, és azt ellátja nukleáris üzemanyaggal is. Az új atomerőmű a magyar kormánynak azt a lehetőséget adja, hogy 

• 100 évre előre tervezze az energiaellátást, 
• alacsonyan tartsa az áram árát 
• és fenntartsa az energiaellátás biztonságát. 

„Az a célunk, hogy Paks II. ne a utolsó legyen a magyar-orosz atomipari együttműködésben" – közölte. 

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója arról beszélt: 

A Paks II projekt az egyik legjobb példa arra, hogy a mai, kihívásokkal teli világban hogyan kell előre haladni,

valamint méltatta a beruházást, amelyet Magyarország, mint erős európai gazdaság végez el. Ezzel biztosítható a kiszámítható és karbonmentes áramtermelésbe való átmenet a főigazgató szerint.

A Tisza Párt tudatosan bizonytalanságot kelt – ettől nem olcsóbb, hanem drágább lesz az áram

Aki a Paks II Atomerőművet támadja, az Magyarország jövőjével játszik – emelte ki korábban Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő blogján annak kapcsán, hogy a Tisza Párt energetikai szakértőjeként bemutatott Kapitány István arról beszélt, Paks II. teljes felülvizsgálatára lesz szükség, amit meg is fognak tenni. A szakértő szerint ez nem szakmai vita, hanem tudatos bizonytalanságkeltés. Ugyanis nem olcsóbb áramot, hanem évekkel elhúzódó beruházást, drágulást és növekvő importfüggőséget jelentene.

A szakért hangsúlyozta: ez az ügy nem pártpolitika, hanem Magyarország jövőbeli ellátás- és nemzetbiztonságáról szól. Az energiamix meghatározásának joga szuverén tagállami hatáskör. A magyar kormány ennek jegyében egyrészt elkötelezett a paksi atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása és a Paks II. Atomerőmű orosz technológiával történő megépítése mellett, miközben a tervekben már szerepel kis moduláris egység vagy egységek építése is.