Az Európai Bizottság azon kísérlete, hogy megbüntesse azokat a külföldi kikötőket és bankokat, amelyeket Oroszország illegális olajértékesítésre használ, a tagországok ellenállásba ütközik. Ez azzal fenyeget, hogy gyengíti a közösség által tervezett legújabb, immár 20-ik szankciócsomag esetleges hatásait – közölte a Bloomberg.

A témát ismerő források szerint több főváros óvatos a grúziai és indonéziai kikötőket célzó javaslatokkal kapcsolatban. Olaszország és Magyarország pedig kifejezetten aggályokat vetett fel a grúziai Kulevi kikötő miatt, míg Görögország és Málta egy indonéziai kikötő kapcsán jelezte fenntartásait. Külön ügyként Olaszország és Spanyolország kifogásolja a Kubában működő egyik bank elleni tervezett büntetőintézkedéseket — mondták a névtelenséget kérő források, mivel zárt egyeztetésekről van szó.
Nincs egyetértés az új szankciócsomag ügyében
A szkepticizmus akkor erősödött fel, amikor Görögország és Málta aggodalmát fejezte ki egy kapcsolódó javaslat miatt, amely az orosz olaj árplafonját a tengeri szolgáltatások — például biztosítás és szállítás — betiltásával váltaná fel. Ehhez a G7-országok támogatása szükséges, ahol az Egyesült Államok eddig nem kötelezte el magát.
A növekvő ellenállás kiüresítheti az EU legújabb szankciós csomagját — mondták a források. Az Európai Bizottság által e hónap elején bemutatott javaslatok célja az orosz olajbevételek további csökkentése, hogy nyomást gyakoroljanak Moszkvára az Ukrajna elleni háború befejezése érdekében.
Az uniós nagykövetek hétfőn tárgyalták az intézkedéseket. A Bizottság célja, hogy még ebben a hónapban elfogadják az új szankciós csomagot. Annak jóváhagyásához viszont minden tagállam támogatása szükséges.
Olaszország vonakodása a kulevi kikötő szankcionálásától részben annak tudható be, hogy azon keresztül Azerbajdzsánból is érkezik földgáz Európába, amely kulcsfontosságú energiaforrás. A kubai bank pedig az egyetlen az országban, amely devizával dolgozik, és diplomatákat, valamint segítségre szoruló uniós állampolgárokat szolgál ki — tették hozzá.
Már Kirgisztánt is büntetné az Európai Bizottság
Eközben a Bizottság azt is szorgalmazza, hogy tiltsák meg szerszámgépek és bizonyos rádióberendezések exportját Kirgizisztánba, arra hivatkozva, hogy ezek segíthetik Oroszország háborús erőfeszítéseit. A fegyvergyártásra is használható, szankcionált technológiák uniós exportja a közép-ázsiai országba nyolcszorosára nőtt a 2022-es teljes körű orosz invázió kezdete óta. Ezzel párhuzamosan e termékek Kirgizisztánból Oroszországba irányuló szállítása 1000%-kal emelkedett — mondta az egyik forrás. A kirgiz hatóságok keveset tettek az áramlás megfékezésére — tette hozzá.
Daniyar Amangeldiev, a kirgiz miniszteri kabinet első elnökhelyettese a hétvégén azt mondta a Bloombergnek, hogy az EU javaslata igazságtalanul célozza országát, szerinte a kereskedelem növekedése onnan ered, hogy korábban szinte nulla volt az alap. Amangeldiev kijelentette: Kirgizisztán kész beavatkozni, ha az EU bizonyítékot szolgáltat visszaélésekre.
Tovább kekeckednének Kínával is
Az EU legújabb csomagja azt is javasolja, hogy szankcionáljanak több, Kínában és más országokban működő vállalatot, amelyek állítólag Oroszország hadigépezetét látják el. Emellett további „árnyékflottához” tartozó hajókat feketelistára tennének, új kereskedelmi korlátozásokat vezetnének be, valamint kriptovaluta-szolgáltatókat és külföldi bankokat is célba vennének, amelyek az EU szerint segítik Moszkvát a szankciók kijátszásában.