Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huEgy frissen közzétett tanulmány szerint több európai város háztartási gázellátásában jelentős mennyiségű benzol található. Ez az anyag szagtalan, ugyanakkor rákkeltő hatású. A hír aggodalomra ad okot: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a benzol esetében nincs olyan expozíciós szint, amely biztonságosnak tekinthető; az anyag összefüggésbe hozható leukémiával, valamint más hosszú távú egészségkárosító hatásokkal és betegségekkel.
Egy szerdán közzétett tanulmány szerint több európai város háztartási gázellátásában – így a főzési célú gázmennyiségben is – jelentős mennyiségű benzol található. A szagtalan, rákkeltő hatású anyag jelenlétéről a kutatást a Stanford Egyetem és a PSE Healthy Energy független kutatóintézet szakemberei végezték. Megállapították, hogy az Egyesült Királyságban vett gázminták átlagosan 37-szer több benzolt tartalmaztak, mint az észak-amerikai minták, míg Hollandiában ez az arány 66,5-szeres volt.
Fotó: FABIAN SOMMER / DPA
Brutális határérték-túllépések a benzolnál
A tanulmányt bemutató cikkében a Bloomberg kitér rá, hogy míg a kültéri légszennyezés régóta a kutatások középpontjában áll és rendszeresen ellenőrzik a nagyvárosokban a levegő összetételét, a benne található anyagok határértéketi, a beltéri levegő minőségének vizsgálata csak az utóbbi időben kapott nagyobb figyelmet. Ennek köszönetően születtek új, fontos, bár gyakran aggasztó új kutatási eredmények.
Egyes tanulmányokban kimutatták, hogy
a gáztűzhellyel rendelkező otthonokban magasabb a nitrogén-dioxid szintje, míg más kutatások a gáztűzhely használatát a gyermekkori asztma gyakoribb előfordulásával, valamint a gyermekeknél jelentkező légzőszervi betegségek – például hörghurut és tüdőgyulladás – nagyobb kockázatával hozták összefüggésbe.
A PSE és a Stanford Egyetem közös, az Environmental Research Letters folyóiratban megjelent tanulmánya elsőként mutatta ki, hogy a benzol széles körben jelen van az európai háztartások gázában. A vizsgálat egy korábbi észak-amerikai kutatást követett, amelyben 17 város 481 lakásából vett minták elemzése során szinte minden esetben kimutatták a benzolt. Az összehasonlítás alapján a londoni gáz ennél 64-szer, az amszterdami 73-szor, a milánói pedig 8,5-szer több benzolt tartalmazott.
Tamara Sparks, a PSE levegőminőségi szakértője és a tanulmány vezető szerzője elmondta: meglepte őket, hogy az európai háztartásokban használt gáz benzoltartalma ilyen magas lehet. Hozzátette, hogy „ez tovább növeli az egészségügyi kockázatokkal kapcsolatos aggodalmakat”.
A kutatók összesen 72 otthonban gyűjtöttek mintákat
- az Egyesült Királyságban,
- Hollandiában, és
- Olaszországban.
Azt is ellenőrizték, előfordulnak-e gázszivárgások kikapcsolt tűzhelyek mellett, és azt találták, hogy a konyhák mintegy 40 százalékában jelen volt ilyen jelenség.
Az otthonok 9 százalékában a szivárgás mértéke olyan magas volt, hogy meghaladta az Egyesült Királyságban és az Európai Unióban ajánlott benzolszint-határértékeket.
Sparks hangsúlyozta, hogy a benzolnak való kitettség összeadódik: a rövid ideig tartó, magas koncentráció ugyanolyan káros lehet, mint a hosszabb ideig fennálló alacsonyabb szint.
Komolyan kell venni a kutatás eredményeit
A magyar fogyasztók előtt is ismert, alapvető körülmény, hogy a gázszolgáltatók kénalapú szagosító anyagokat adnak a háztartási gázhoz, hogy a felhasználók észlelhessék a szivárgásokat, és megelőzhetők legyenek a robbanások szivárgás esetén (a kénalapú szagosítás kölcsönzi a kellemetlen záptojás-szagot, épp azért, hogy a gázszivárgás észrevehető legyen).
A kutatás azonban kimutatta, hogy az Egyesült Királyságban és Hollandiában ezeknek az anyagoknak a koncentrációja gyakran túl alacsony ahhoz, hogy a lakók észleljék a magas benzoltartalmú szivárgásokat.
A számítások szerint az átlagos szagszint mellett a benzol koncentrációja az Egyesült Királyságban akár kilencszeresen, Hollandiában pedig közel ötszörösen is meghaladhatja az uniós határértéket, mire a szivárgás érzékelhetővé válik.
Sparks szerint a kisebb szivárgások nemcsak veszélyes benzolszinthez vezethetnek, hanem azért is kockázatosak, mert gyengébb szaguk miatt kevésbé észlelhetők, így az emberek ritkábban tesznek lépéseket a megszüntetésükre. A szivárgásokhoz kapcsolódó kockázatokat bemutató tudományos kutatási eredményekről ebben a cikkben olvashat az Origón.
A tanulmány rámutatott arra is, hogy
főzés közben a megfelelő szellőztetés – például ablaknyitás vagy páraelszívó használata – jelentősen csökkenti a beltéri légszennyezést.
Ugyanakkor egy folyamatos gázszivárgás esetén napi több órás szellőztetésre lenne szükség.
„Ezt egyénileg nehéz kezelni” – fogalmazott Sparks, hozzátéve, hogy a probléma alapvetően rendszerszintű, ezért az egyének lehetőségei korlátozottak a megoldásban. Véleménye szerint segítene, ha a gázszolgáltatók növelnék a háztartási gáz szagosításának mértékét, így a kisebb szivárgások is könnyebben észlelhetők lennének. Hangsúlyozta azonban, hogy a leghatékonyabb megoldás az lenne, ha az országok olyan szabályozást vezetnének be, amely kötelezi a szolgáltatókat a benzol eltávolítására, mielőtt a gázt a háztartásokba juttatják.
Egy magyarországi vonatkozású kutatás pedig rámutatott, hogy a lakások beltéri légszennyezettsége jelentősen csökkenthető, ha a gázüzemű tűzhelyeket elektronikusra cserélik le a családok. Több új lakóingatlan-fejlesztésben már be sem vezetik a gázt főzési célra a lakásokba.
Az európai háztartások több mint 40 százaléka támaszkodik a földgázra fűtéshez és főzéshez, így elengedhetetlen az energiabiztonsághoz. Az EU energiaszükségletének mintegy 21,5 százalékát fedezik földgázból – emlékeztet arra a MET Group összegzése.