Európa fegyverimportja a 2021-2025 között az időszakban mintegy 210 százalékkal emelkedett, a régió részesedése a globális importból 12 százalékról 33 százalékra nőtt. A jelentés szerint a növekedés fő hajtóereje az orosz-ukrán háború, valamint az európai országok saját katonai képességeinek megerősítése volt. A kutatók a rövid távú ingadozások elkerülése érdekében ötéves időszakokat hasonlítanak össze, és a szállítások volumenét mérik, nem azok pénzügyi értékét.

Fotó: Focke Strangmann / AFP
Közel háromszorosára nőtt Európa részesedése a globális fegyverimportból
Európa mint régió részesedése a globális importból 12 százalékról 33 százalékra nőtt a jelzett időszakban.
A jelentés szerint a növekedés fő hajtóereje az orosz-ukrán háború, valamint az európai országok saját katonai képességeinek megerősítése volt.
Az európai országok a SIPRI adatai szerint elsősorban amerikai fegyvereket vásárolnak. A 2021-2025 közötti időszakban az Egyesült Államok fegyverexportjának legnagyobb része – 38 százaléka – Európába irányult, megelőzve a Közel-Keletet. A SIPRI szerint különösen a harci repülőgépek és a nagy hatótávolságú légvédelmi rendszerek iránt volt erős a kereslet.
Az Egyesült Államok a vizsgált időszakban a globális fegyverexport 42 százalékát adta, és 99 országba szállított haditechnikát.
A második legnagyobb exportőr Franciaország volt mintegy 9-10 százalékos részesedéssel, míg Oroszország a harmadik helyre szorult, exportja 64 százalékkal visszaesett az Ukrajnában 2022-ben indított hadművelet után.
A világ legnagyobb egyedi fegyverimportőre Ukrajna lett, oda irányult 2021-2025 között a globális szállítások mintegy 9,7 százaléka.
Az országot a legnagyobb importőrök rangsorában
- India,
- Szaúd-Arábia,
- Katar, és
- Pakisztán követte.
A jelentés szerint Németország eközben a világ negyedik legnagyobb fegyverexportőrévé lépett elő, megelőzve Kínát. A német export közel egynegyede Ukrajnába irányult, további 17 százaléka pedig más európai országokba.
Miként az Origo a SIPRI jelentése alapján megírta, 2024-ben újabb rekordot döntött tavaly a globális katonai kiadások mértéke, és az emelkedő trend már sorozatban tizedik éve tart.
Tovább nőhet a globális fegyverkereslet
A SIPRI szerint a közel-keleti feszültségek és háborúk a jövőben tovább növelhetik a fegyverkeresletet. Ugyanakkor az amerikai fegyverkészletek esetleges szűkössége – például légvédelmi rakétákból – oda vezethet, hogy Washington saját haderejét részesíti előnyben, ami korlátozhatja a szövetségeseknek szánt szállításokat. Bár a jelentésben vizsgált időszakban ezt a szempontot még nem vehették figyelembe az elemzők, de ez utóbbi vonatkozást erősíti fel, hogy Izrael és az Egyesült Államok múlt héten szombaton erőteljes katonai csapásokat indítot Irán ellen, amire a síita ország ellencsapásokkal válaszolt a környező államok területét, azon belül amerikai katonai bázisokat is célozva.
A stockholmi székhelyű SIPRI független békekutató intézet, amely évente publikál jelentéseket a fegyverkereskedelemről, a hadiiparról, a nukleáris fegyverekről és a katonai kiadásokról.