Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Miközben az iráni háború kapcsán a legtöbb híradás az olajárak emelkedéséről és annak következményeiről szól, a másik alapvető, a közel-keleti térséghez szintén szorosan köthető energiahordozóról némileg kevesebb szó esik. Pedig a Perzsa-öböl térsége a földgázellátás szempontjából is kiemelkedően fontos térsége a világnak, az ott előállított LNG-ből Európába is bőven kerül. Különösen Katar szerepe a jelentős kérdésben, mely viszont kénytelen volt leállítani termelését az egyik üzemében harci cselekmények miatt.
Az európai földgáz ára meredeken emelkedett, miután a Közel-Keleten kirobbant harcok felerősítették a globális energiaellátás jelentős zavarától való félelmeket. Az irányadó határidős jegyzések árai az Európában referenciának számító holland gáztőzsdén a kereskedés indulása után 25 százalékkal ugrottak meg – ez 2023 augusztusa óta a legnagyobb napi emelkedés –, miután a hétvégén gyakorlatilag leállt a tankerforgalom a Hormuzi-szoroson keresztül. A szűk vízi útvonal kulcsfontosságú energiaszállítási folyosó: nemcsak a kőolajra, hanem a földgázra is igaz ez az állítás. A világ cseppfolyósítottföldgáz-exportjának (LNG) mintegy 20 százaléka a Hormuzi-szoroson halad át.
Fotó: Vytautas Kielaitis / Shutterstock
Óriási az európai földgázkitettség a Közel-Kelet irányába
A kialakult helyzet a legkomolyabb sokkot jelentheti a gázpiacok számára azóta, hogy Oroszország négy évvel ezelőtti ukrajnai inváziója felforgatta a globális energiakereskedelmet. Bár a Közel-Keletről szállított LNG túlnyomó részét ázsiai országok vásárolják meg, bármilyen fennakadás fokozná a versenyt az alternatív beszerzési forrásokért – ami világszerte, így Európában is árfelhajtó hatással járna. Európa számára különösen a katari termelés fontos, miként az Origo ezen cikkéből kiderül, a közel-keleti ország komoly nyomásgyakorlással bír a kérdésben az EU-ra.
Csakhogy most Katart is elérték az iráni válaszcsapások: miként megírtuk, két drón csapódott be energiaipari létesítményekbe az iparvárosként ismert Ras Laffan és Mesaieed területén, ami miatt felfüggesztették a termelést a Ras Laffan-i komplexumban. Ezt a világ egyik legnagyobb földgáztermelő vállalata, a QatarEnergy jelentette be.
Az európai gázárak közel 50 százalékkal emelkedtek a hír hatására hétfő délután.
A hír aláhúzza, hogy Európa különösen kitett a kockázatoknak, amik a mostani közel-keleti háborús krízis miatt felerősödnek.
Az irányadó holland havi határidős szerződés 14,56 euróval emelkedett, így cikkünk készítésekor 46,52 eurón állt megawattóránként.
Átlagon aluli mértékű az európai tárolók töltöttsége
Milyen gázellátottságban érte Európát az iráni helyzet? Ugyan a tél vége közeledik, és a gázfogyasztás lassul, de a készletek azonban szokatlanul alacsony szinten állnak.
A Kyos energetikai elemzőcég szerint
az európai földalatti gáztárolók töltöttségi szintje február 28-án 30 százalékon állt, míg az LNG-importterminálokon 54,2 százalék volt a töltöttség.
Ezekhez még hozzájönnek a vezetékrendszereken éppen cirkuláló mennyiségek, de a helyzet összességében háború nélkül is minimum figyelmet érdemelne, így viszont cseppet sem megnyugtató. A jelenlegi tárolási értékek átlag alattiak.
A betárolási időszak pedig hamarosan elkezdődik, így a térségnek a nyár folyamán jelentős mennyiségű LNG-t kell importálnia ahhoz, hogy a következő fűtési szezon előtt újratöltse tárolóit. Kérdés persze, hogy milyen áron, azaz a helyzet hasonló az olajpiaci helyzethez: minél tovább állnak fenn a szállítási zavarok, annál magasabbra emelkedik az ár.
„A kereskedők számára most az a kulcskérdés, hogy meddig marad zárva a szoros”
– mondta a Bloombergnek Tom Marzec-Manser, a Wood Mackenzie európai gáz- és LNG-igazgatója annak kapcsán, hogy a Hormuzi-szoros blokádja nem pusztán az olajszállítmányok, hanem az LNG-szállítmányok helyzetét is alapvetően befolyásolja. „Minél tovább tart az újranyitás, annál magasabbra emelkednek az árak” – tette hozzá az elemző.
A Goldman Sachs számításai szerint egy hónapon át tartó szállítási leállás a Hormuzi-szoroson az európai gázárak több mint kétszeresére emelkedését okozhatná.
Ez jelentős piaci sokkot jelentene, különösen annak fényében, hogy az irányadó határidős árak a múlt hónapban 19 százalékkal estek a viszonylag enyhe időjárásnak és a bőséges kínálatnak köszönhetően.
Ez a helyzet megnehezítheti a tárolók újratöltését a következő hónapokban, és ismét nyomást gyakorolhat az ipari energiaárakra
– mondta Simone Tagliapietra, a brüsszeli Bruegel elemzője.
Izrael szombaton biztonsági okokra hivatkozva ideiglenesen leállított egyes gáztermelő kapacitásokat, ami arra késztette a jelentős importőr Egyiptomot, hogy további LNG-szállítmányok után nézzen. A Katarban és az Egyesült Arab Emírségekben rakományfelvételre készülő LNG-tankerek közül több késlelteti vagy módosítja útvonalát.
Irán hivatalosan azt közölte, hogy nem áll szándékában lezárni a Hormuzi-szorost, ennek ellenére a hajók már a szombati harcok kezdetét követően elkezdték elkerülni a térséget, és állítólag egy olajszállító el is süllyedt, s lehetséges, hogy az akciót nem az iráni haditengerészet, hanem a Forradalmi Gárda hajtotta végre.
A helyzet komolyságát Arne Lohmann Rasmussen, a Global Risk Management vezető elemzője foglalta össze.
Az európai gázpiac valójában érzékenyebb a Hormuzi-szoros de facto lezárására, mint az olajpiac. A kiesés hamarosan a fizikai piacon is érezhető lesz.
A Goldman elemzői március 1-jei keltezésű jegyzetükben arra hívták fel a figyelmet, hogy az európai és ázsiai irányadó árak eddig alig tartalmaztak Iránhoz kapcsolódó kockázati prémiumot. A világ cseppfolyósított földgázának mintegy ötöde – főként Katarból – halad át ezen a szűk keresztmetszeten, és egy hónapos leállás esetén az európai árak, valamint az azonnali ázsiai LNG-jegyzések 130 százalékkal is emelkedhetnek.
Egy hipotetikus, két hónapnál is hosszabb ideig tartó földgázszállítási fennakadás a Hormuzi-szorosnál valószínűleg 100 euró per megawattóra fölé emelné az európai árakat, ami már jelentősebb globális keresletcsökkenést váltana ki
– írták az elemzők, akik szerint a hatás főként Európában és Ázsiában lenne jelentős, mivel az Egyesült Államok nettó LNG-exportőr, az ottani cseppfolyósító üzemek jellemzően teljes kapacitáson működnek.
Ezzel a prognózissal ért egyet Warren Patterson, az ING árupiaci stratégiai vezetője is, aki azt mondta, hogy „ha az LNG-gázpiacok elkezdik beárazni a hosszabb távú kiesést a katari LNG-szállításokban, a gáztőzsdei ár akár 80-100 euró per megawattóra is emelkedhet”.
Fotó: Kurucz Árpád
A földgáz esetében is erős Magyarország külföldi kitettsége
Az iráni háborús helyzet egy olyan időszakban alakult ki, amikor
- a kőolajellátás kapcsán is nyomás alatt áll Magyarország, valamint azért is, mert
- az EU-ban az a döntés született, hogy 2027-től tilos lesz az orosz gáz importja.
Bár jelenleg közvetlen gázhiány nem fenyeget, látható, hogy a földgázellátás kapcsán is erős külföldi kitettséggel és magasabb beszerzési árakkal kell számolni.
Magyarország földgázellátása 2026-ban is több forrásból és útvonalon keresztül valósul meg, de továbbra is jelentős az orosz import szerepe. Az orosz eredetű gáz döntő része jelenleg a déli útvonalon, a Török Áramlat vezetéken keresztül, Szerbia felől érkezik az országba. Ez az útvonal megkerüli Ukrajnát, így a tranzitmegállapodások bizonytalansága, illetve a lejárt tranzitmegállapodás nem érinti közvetlenül ezt a szállítási ágat.
Magyarország 2025 végén új, két évre szóló megállapodást kötött Azerbajdzsánnal, amely alapján napi 1,1 millió köbméter (éves szinten mintegy 800 millió köbméter) azeri földgáz érkezhet az országból. Emellett LNG a horvátországi krki LNG-terminálról érkezik, melyet az MVM szerződései biztosítanak.
Magyarország saját forrásból fedezi gázszükségletének egy részét (kb. 15-20 százalékát), 2026-ban hét új területen indulhat meg gáz- és olajkutatás a hazai hozamok növelése érdekében. Érdemes megemlíteni, hogy a korábban jellemző 10 milliárd m3 körüli mértékről az éves felhasználás 8-8,5 milliárd m3-re esett vissza, ugyanakkor az olcsó energiához és a gazdaság növekvő igényeinek kiszolgálásához szükség van az elérhető és megfizethető árú földgázra. A Kyos adatai szerint február 28-án
a magyarországi föld alatti tárolók 34,9 százalékos töltöttségi szinten álltak.
Azt, hogy pontosan mi várható akkor, ha az európai betárolási szezon kezdetével megindul a verseny az elméletileg helyreálló földgázszállítások készleteiért, egyelőre nem tudjuk.
Ha csökken a behozható és a régióban elérhető nyersanyag mennyisége, az egyensúlytalansághoz vezet a piacon, és ez mindig árfelhajtó hatású
– mondta a közmédiának nyilatkozva a MOL csoport értéklánc-menedzsment ügyvezető igazgatója. Szabó Szabolcs kiemelte: a kőolaj, a dízel és a földgáz ára is nagyon érzékenyen tud reagálni arra a helyzetre, ha nem biztonságos a Hormuzi-szoroson történő átkelés.
A szakember az üzemanyagok árának esetleges emelkedéséről elmondta: az nagyon soktényezős dolog. A mostani állapotban kimondottan sérülékeny helyzetről van szó. Az ügyvezető igazgató úgy fogalmazott: ezen a piacon a helyzet óráról órára változik, és lehet olyan forgatókönyv, ahol elszabadulnak az árak, de nem menne bele ezzel kapcsolatban a számháborúba. „Nagyon sok a kérdőjel akár a rövid távú hatásokat illetően is” – jelezte.
