Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz iráni parlamenti bizottság egyik tagját, Mojtaba Sarét idézve az IRIB arról számolt be, hogy a terv kifejezetten megtiltja az amerikai és izraeli, illetve az Iránnal szembeni szankciókban részt vevő országok hajóinak az áthaladását a Hormuzi-szoroson. Az intézkedés az Európai Unió hajóira is kiterjed – jegyezte meg. A bizottság által elfogadott tervet a parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Fotó: MARWAN NAAMANI / AFP
Egy iráni közgazdász 60 milliárd dollár bevételt remélne a hormuzi vámtól
Amennyiben a parlament elfogadja azt, a Hormuzi-szoros vámjának terve óriási bevételi forrást jelent Iránnak, egyúttal segíthet rendszerbe foglalni az Öböl-államokból
- olajat és földgázt vásárló, valamint
- egyéb áruk forgalmát bonyolító országokkal kapcsolatban azt, hogy most eseti megállapodások keretében engedi át hajóikat.
Az persze, hogy a vám kivetése jogszerű-e, a Hormuzi-szoros státusza alapján vélhetően erősen vitatható még a részletek ismerete nélkül is, de a kérdésben alighanem sokkal fontosabb az, mit fog mutatni a gyakorlat.
„Irán akár évi 60 milliárd dollárt is kereshetne a Hormuzi-szoroson áthaladó energia- és áruszállítási vámok kivetésével”
– állítja egy iráni közgazdász. Hossein Raghfar egyetemi professzor és gazdasági elemző a Tasnim hírügynökségnek beszélt arról, hogy Irán fegyveres erői stratégiai és gazdasági előnyre tettek szert a szoros ellenőrzésével, amelyre kevesen számítottak a háború kezdete előtt. Ráadásul az elérhető adatok szerint Teherán már most is sokat keres a helyzeten, mivel lényegében az egyetlen olyan állam a Perzsa-öböl térségében, amely szabadon tudja bonyolítani olajexportját külső piacokra – áll a bne Inellinews cikkében.
„Ma a szankcionáló és a szankcionált helyzete felcserélődött. Egy nagyon erős eszköz került most országunk kezébe, ez pedig a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés” – mondta Raghfar.
Irán jelenlegi olajbevételeinek mértéke ezt önmagában alátámasztja. A Tankertrackers.com exportadatai szerint Irán a becslések szerint napi 139 millió dollár bevételt termelt a könnyűolaj eladásaiból márciusban, szemben a februári körülbelül napi 115 millió dollárral.
Az export a háború előtti, napi körülbelül 1,6 millió hordós szint közelében maradt, a tartályhajók továbbra is Kharg-szigeten rakodnak és áthaladnak a szoroson, miközben más öbölbeli termelők súlyos zavarokkal néznek szembe. Miként az Origón megírtuk, Donald Trump elnök ugyan fontolgatja az iráni olajexport központi helyszíne elleni közvetlen szárazföldi akciót, de erre egyelőre nem szánta rá magát.
Úgy tűnik, hogy Irán jelenleg esetileg, külön-külön állapodik meg a kereskedelmi hajók üzemeltetőivel arról, átengedi-e az adott rakományt a szorososon, alkalmanként akár 2 millió dolláros tranzitdíjat is felszámítva.
Ez újabb bevételi forrást jelent számára. Ezt ültethetné Irán hivatalos – bár jogszerűségét illetően vitatható – formába tranzitvámok kivetésével, és érhetné el azokkal az évi 60 milliárd dolláros bevételt.
Lezárhatja Washington az iráni háborút a blokád megmaradásával
Az iráni háború kitörése és annak globális gazdaságra gyakorolt hatása miatt a konfliktus egyik központi kérdése a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosítása. Korábban Trump elnök kérte nyugati szövetségeseitől, hogy vállaljanak részt a szoros átjárhatóságának biztosításában, erre azonban inkább elutasító vagy tartózkodó válaszokat kapott, mire a washingtoni reakció az volt, hogy a feladatot az Egyesült Államok egyedül is meg tudja oldani.
Ezzel összhangban áll Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter Fox Newsnak adott korábbi interjúja, melyben úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok visszaszerzi az irányítást a Hormuzi-szoros felett, szabad hajózást biztosítva ezzel. Az amerikai miniszter elmondta, hogy naponta egyre több hajó halad át a szoroson, mivel az egyes országok egyelőre megállapodásokat kötnek az iráni rezsimmel – utalva a fentebb említett különalkukra.
„Idővel azonban az Egyesült Államok visszaveszi az irányítást a szorosok fölött, és szabad lesz a hajózás, akár amerikai kísérőkkel, akár nemzetközi kísérőkkel”
– tette hozzá Bessent.
Ugyanakkor nehéz pontosan átlátni azt, mi most az amerikai álláspont a Hormuzi-szoros kapcsán, tekintve, hogy a Walls Street Journal értesülései szerint Trump elnök és tanácsadói hajlanak arra, hogy az iráni háborút a szoros blokádjának fennmaradásával fejezzék be. Emellett az a két fő érv, hogy egyrészt katonai céljaikat akcióikkal teljesítették, azaz komolyan meggyengítették Irán rakétaképességeit és szinte teljesen elpusztították hadihajóit, másrészt a korábban 4-6 hétre tervezett csapássorozat időtartamát nem haladnák meg jelentősen.
A Homruzi-szoros blokádjának feloldását pedig később tennék meg, pontosan nem részletezett módon, de az információk szerint abban a korábban vártnál is nagyobb mértékben támaszkodva az európai és más szövetséges, elsősorban a Perzsa-öböl országainak képességeire.
Ezzel egybevág Marco Rubio külügyminiszter nyilatkozata, aki szerint a szoros megnyitása nem tartozik a jelenlegi katonai célok közé, a háború lezárást követően Irán, illetve egy nemzetközi koalíció dönt majd a szoros sorsáról.
Annak ugyanakkor roppant komoly következményei lehetnének, ha a háború lezárása után Irán vámot szedne be a hajókra, hiszen annak költségeit meg kell fizetni. Ha a VLCC-kre kivetett 2 millió dolláros díjból indulunk ki, akkor akár önmagában 1 dollárral is megemelheti a hordónkénti olajárat a teheráni vám.