Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Amióta az Egyesült Államok és Izrael szombaton megtámadta, Irán több száz rakétát és több mint 1000 drónt lőtt ki Washingtonnal szövetséges Perzsa-öböl menti államokra. Irán azonban jelentős dróngyártó, a dróntámadásai pedig akár még hónapokig blokád alatt tarthatják a Hormuzi-szorost, amelynek elhúzódó lezárása az energiapiacokon keresztül az egész világgazdaságot válságba sodorhatja.
Irán dróngyártási kapacitása körülbelül havi 10 ezer darab gyártására elegendő, állítja a Centre for Information Resilience, egy nonprofit kutatócsoport, amelyet a Nagy-Britannia Külügyminisztériuma finanszíroz. És bár a hírszerzési források és katonai elemzők szerint kevésbé világos, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság meddig bírja fenntartani a tüzet, nem kizárt, hogy a konfliktus akár még hónapokig is elhúzódhat – írta a Reuters.
Az iráni dróntámadások még hónapokig megzavarhatják a Hormuzi-szorost
Az izraeli hadsereg becslései szerint irán rakétakészlete kb. 2500, míg más elemzők szerint akár 6000 darabos is lehet.
Az iráni fegyverkészlet fennmaradó mennyisége pedig kulcsfontosságú tényező a háború lefolyásának meghatározásában.
A Hormuzi-szoros a világ egyik legszűkebb tengeri átjárója, emellett pedig a geopolitikai feszültségek és az olajárakat befolyásoló tényezők gyűjtőpontja. A világszerte szállított olaj mintegy 20 százaléka, többek között Szaúd-Arábiából, az Egyesült Arab Emírségekből, Irakból, Kuvaitból és Iránból, ezen a szoroson keresztül jut el a célállomásra. Ehhez jön még a Katarból érkező nagy mennyiségű cseppfolyósított földgáz is. Bár Irán korábban többször is fenyegetőzött a lezárással, eddig még nem került sor komolyabb blokádra. Egészen mostanáig. Az elhúzódó blokád pedig az energiahordozók hiányán keresztül súlyos világgazdasági válságot is elindíthat – számolt be róla a CNBC. A Hormuzi-szoros meghosszabbított lezárása szó szerint felforgatná a globális energiapiacokat és valószínűleg súlyos következményekkel jár majd: az olajárrobbanáson kívül, a tőzsdék megingását, inflációt, valamint globális ellátásilánc-problémákat is előidézhet.
Bizonyítja ezt, hogy
az energiaárak már a héten megugrottak: a Brent nyersolaj ára 12%-kal, az európai földgáz referenciaára pedig eddig mintegy 50%-kal emelkedett.
„Irán nem fog könnyen vagy gyorsan megbukni, megvannak az eszközeik ahhoz, hogy veszélyessé tegyék a kereskedelmi forgalom áthaladását Hormuzon” – mondta Bob McNally, a Rapidan Energy Group elnöke.
Ugyanakkor a stratégiai rakétakészletek sebezhető pontot jelentenek Irán számára, állítja a brit MI6 hírszerző ügynökség egy korábbi igazgatója. „Oroszország nincs abban a helyzetben, hogy utánpótlást biztosítson, és Kína is meglehetősen óvatos lesz ezzel kapcsolatban. Ha kiderülne, hogy Kína valóban komoly katonai felszerelést szállít Iránnak, az nagyon rosszul érintené a GCC-államokat” – mondta, utalva az Öböl-menti Együttműködési Tanács tagjaira, amelyeket Bahrein, Kuvait, Szaúd-Arábia, Katar, Omán és az Egyesült Arab Emírségek alkotnak.
Egy másik nyugati hírszerzési forrás szerint a rakétakészletek alacsonyabbak lehetnek, mivel Teherán a libanoni Hezbollahnak és a jemeni húsziknak szállított rakétákat. Az izraeli katonai hírszerzés szerint a készletek a júniusi 12 napos Izraellel vívott háború során is csökkentek, de azokat részben pótolták. A rakéták indítóberendezései is kulcsfontosságú akadályt jelenthetnek. A készletek legalább a felére csökkentek az elmúlt évben Izrael és az Egyesült Államok csapásai miatt, de az elmúlt öt napban is jócskán fogytak, derült ki a brit CIR kutatásából. Ennek ellenére Irán valószínűleg még egy ideig képes lesz fenntartani a harcot a drónjaival.
Az ország legújabb generációs Shahed-136 drónjainak hatótávolsága ugyanis 700-1000 kilométer, ami elegendő ahhoz, hogy az iráni szárazföldről vagy hajókról indítva a déli Mexikói-öböl partvidékének bármely pontját elérjék.
Ezek a drónok képesek voltak behatolni az Öböl-menti államok légvédelmi rendszereibe: a konfliktus kitörése óta 65 darab lépett be az Egyesült Arab Emírségekbe. Az alábbi képen egy iráni készítésű Shahed-136 drón:
A becslések szerint a Shahed drónok darabonként 20-50 ezer dollárba kerülnek, ezzel szemben a ballisztikus és cirkálórakéták darabonként több millió dollárt is kóstálhatnak. Ebben az értelemben a Shahed lehetőséget kínál Iránnak az „olcsó” csapásmérésére. Teherán számára, amelyre nemzetközi szankciók és a fejlett fegyverek beszerzésére vonatkozó korlátozások egyaránt vonatkoznak, ez a költségelőny jelentős. Eközben az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának költségvetési dokumentumai szerint az Öböl-államok és Izrael által használt légvédelmi rendszerek elfogó vadászgépenként 3 és 12 millió dollár közötti árat képviselhetnek.
A tengeri aknák szintén meghosszabbíthatják a blokádot a Hormuzi-szorosban
Az olajkereskedők további áremelkedésekre készülnek, ahogy a Hormuzi-szoros lezárásának hatása egyre kézzelfohatóbbá válik. Ráadásul, ha a rakéták és drónok kifogynak, Irán még tengeri aknákat is bevethet. Teheránnak 5000-6000 ilyen aknája van a Dryad Global, egy tengeri kockázatelemző cég szerint. Aknák a tengerfenékhez rögzíthetők, rakétahajtásúak vagy sodródhatnak is a vízben, majd felrobbannak, amikor egy hajó érintkezésbe kerül velük. Az elemzők szerint jelenleg nincs arra utaló jel, hogy Irán aknákat telepített volna a Hormuzi-szorosban, ugyanakkor Cormac McCarry, a Control Risks igazgatója szerint - amely a tengeri hírszerzésre és biztonsági szolgáltatásokra összpontosít - „Ha tengeri aknákat telepítenek, hosszú időbe telik majd, mire elbánunk velük. Ebben az esetben hónapokig tartó pusztításra számíthatunk.”
