Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Újabb feljelentést nyújtott be a Mol és a Slovnaft az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságánál: ezúttal a Janaf visszaélésszerű árképzési gyakorlatát támadja. A Janaf tartósan és következetesen visszaélésszerű árazási gyakorlatot folytat, amelyet objektív indokok nem támasztanak alá. A Janaf az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése után, annak ellenére, hogy a Mol-csoport által megrendelt mennyiség másfélszeresére nőtt, a Janaf jelentősen, közel kétszeresére emelte díját, és ezt a túlzott árszintet a következő években is fenntartotta. Immár négy éve nem ad megalapozott indoklást a díjemelésekre és továbbra is megtagadja az árazás alapjául szolgáló költségtényezőkre vagy módszertanra vonatkozó információk közzétételét.
A horvátországi tranzitdíj fajlagosan jelenleg több mint háromszor magasabb, mint amit a szomszédos, trieszti kikötőből induló és Németországon át Bécsig vezető TAL vezeték üzemeltetője felszámol. Fajlagosan közel kétszer olyan drága, mint amit a Mol-csoport az ukrán szakaszon, háborús övezeten keresztül húzódó Barátság-vezetékszakasz használatáért fizet. Egyúttal jelentősen meghaladja az európai kőolaj-szállító csővezetékek árait is, amelyek műszaki és gazdasági feltételei nagyon hasonlóak a Janafhoz. A hasonló kihasználtságokkal működő szlovákiai csővezeték díja fajlagosan négyszer, a magyar háromszor, míg fehéroroszországi vezeték hétszer alacsonyabb, mint a Janafé.
Fotó: Wikipedia Commons
Visszaél piaci erejével a Janaf
A Janaf az uniós versenyjog szerint monopol piaci erővel rendelkezik a kőolaj Magyarország és Szlovákia szárazföldi finomítóiba történő szállításának piacán. Az uniós versenyjog a piaci erő visszaélésként sorolja fel a tisztességtelen vételi vagy eladási árak, illetve egyéb tisztességtelen kereskedelmi feltételek előírását – emeli ki a Mol közleménye. A Mol és a Slovnaft állítása szerint a Janaf által előírt díjemelések a költségeihez képest túlzottak és objektíven nem indokolhatók.
Magatartásával kihasználja az Oroszország ukrajnai inváziója által biztosított előnyöket, ideértve a Barátság-vezeték jelenlegi működésképtelenségét is. Ez károsítja a fogyasztókat veszélyezteti az energiaellátás biztonságát a sebezhető közép-kelet-európai régióban. A visszaélés gyanúja miatt ezért a Mol és a Slovnaft újabb feljelentést nyújtott be az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságánál.
A visszaélésszerű árképzés mellett az orosz kőolajszállítmányok ügyében is uniós szabályt sért a horvát vállalat.
A Janaf továbbra is vonakodik állásfoglalást adni arról, hogy az EU és az USA szankcióinak (beleértve az OFAC rendelkezéseit is) megfelelő, legális szállítmányokat átengedi-e. A Mol és a Slovnaft ebben az ügyben március elején nyújtott be formális panaszt az Európai Bizottságnak.
A meglévő ellátási problémákat további jogbizonytalansággal súlyosbítja az a tény, hogy a szerződéses folyamat húzódik a Janaffal, és a Mol-csoport még mindig nem rendelkezik érvényes szállítási szerződéssel a 2026-os évre. Egyúttal a tervezett kapacitástesztek sem tudtak elindulni a horvát vállalat miatt.
