Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA probléma nem most kezdődött, a diszkont légitársaságok már jóideje egyre több ülést zsúfolnak be ugyanabba a térbe, így az utasok gyakran úgy érzik, mintha egyre kisebb hely jutna nekik, egymásra tapadva ülnek az úton, a lábuknak nincs hely. Sok fapados járaton a lábtér kb. 71–74 cm, ami azt jelenti, hogy egy magasabb utas térde már alapból hozzáér az előtte lévő üléshez. Az alacsony ár miatt elviselik a turisták a lehetetlen körülményeket, de a légitársaságok is tudják, hogy nem a végtelenségig.

Nemcsak fapados probléma
Az olyan cégek, mint az easyJet vagy a Wizz Air üzleti modellje arra épül, hogy minél több utast szállítsanak, így alacsonyan tudják tartani a jegyárakat. Ennek ára a kisebb lábtér, a keskenyebb ülések és a minimális komfort. Ugyanakkor a jelenség már nem csak rájuk korlátozódik. A hagyományos légitársaságok economy osztálya is fokozatosan szűkült az elmúlt években, különösen a rövidebb járatokon. A legkisebb ülésközzel rendelkező rövid távú légitársaságok
- a Jet2,
- a KLM,
- a Lufthansa,
- a Ryanair,
- az SAS,
- a TAP Portugal,
- a Vueling
- és a Wizz Air.
Aki nem vékony, maradjon otthon?
Ez a szűkösség különösen súlyosan érinti a testesebb utasokat. Számukra egy repülőút nemcsak kényelmetlen, hanem sokszor kifejezetten stresszes élmény: szűk ülés, szinte nulla személyes tér, összetapadnak a másik utassa, nehézkes mozgás, nem éri be a pocakot a biztonsági öv. Persze lehet erre azt mondani, le kell fogyni - ami igaz is - de a szűk helyek már átlagos testalkattal is meglehetősen kényelmetlenek. A légitársaságok érvelése egyszerű: minél több utas fér fel a gépre, annál olcsóbbak lehetnek a jegyek. A vékonyabb, könnyebb ülések és a sűrűbb elrendezés gazdasági szempontból logikus, az utasok kényelme viszont gyakran háttérbe szorul.
Az egyik fapados cég változtatni fog
Ebben a környezetben érdekes lépést jelent az easyJet bejelentése, amely új, úgynevezett „Kestrel” üléseket vezet be 2028-tól - írja az Independent. A légitársaság ígérete szerint az utasok akár öt centiméterrel több lábteret kapnak, miközben a sorok közötti távolság nem változik.
A plusz helyet nem nagyobb térrel, hanem okosabb kialakítással érik el:
- az ülések vékonyabbak és ergonomikusabbak,
- a testhelyzetet úgy alakítják, hogy több hely jusson a térdeknek.
Az új ülések ráadásul több mint húsz százalékkal könnyebbek, ami csökkenti az üzemanyag-fogyasztást. Ugyanakkor persze számolni kell egy újabb kompromisszummal: az ülések fixek lesznek, így nem lehet őket hátradönteni. De legalább történik valami, mert egy-másfél órát valahogy ki lehet bírni, de három-négy órás út már kínszenvedés. Az easyJet példája jól mutatja az iparág dilemmáját: hogyan lehet javítani a komforton anélkül, hogy kevesebb jegyet kellene eladni. A repülés ma már alapvető közlekedési forma, de ha az utasok egy része már most is alig fér el, felmerül a kérdés, meddig viselik el az áldatlan állapotokat.