Teljes káosz a légi forgalomban, törlések, késések – de ennél nagyobb bajok is vannak

Három nap alatt több mint 7 500 járat esett ki a globális menetrendből, miután a Közel-Keleten bevezetett légtérkorlátozások dominószerű hatást indítottak el a nemzetközi légi közlekedésben. A légtérzár mérlege: hétvégén világszerte közel hatezer járatot töröltek, hétfő délelőttig pedig további 1 555, a térségbe tartó vagy onnan induló járat maradt a földön. Ez a globális légi közlekedési rendszer egyik legsúlyosabb zavarát okozza a Covid–19-járvány óta.

A Közel-Keleti konfliktus következtében hétfőn, délelőttig világszerte 1 555 járat esett ki a menetrendből, szombaton mintegy 2 800, vasárnap 3 156 járatot töröltek globálisan a repüléskövetési adatok szerint. A fennakadások elsősorban a térség meghatározó légitársaságait – Emirates, Qatar Airways, Etihad, flyDubai, IndiGo – érintik, de a hatás Európára és Ázsiára is átterjedt – számolt be a légtérzár fejleményeiről a Travel And Tour World.

A légtérzár számos fontos légiközpontot érint / Illusztráció: Flightradar

A Közel-Keleti konfliktus miatti légtérzár kulcsfontosságú tranzitcsomópontokat helyezett nyomás alá

Azt írják, a régió több országának– köztük Irán, Irak, Kuvait, Izrael, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Katar – légtere részben vagy teljesen lezárult. Dubaj, Doha és Abu-Dzabi a globális légi közlekedés stratégiai átszálló központjai. 

A három hub Európa, Ázsia és Ausztrália közötti forgalom jelentős részét kezeli, a légtérkorlátozások és járattörlések ezért nemcsak regionális, hanem interkontinentális hatásúak.

Az érintett légitársaságok üzleti modellje a csomóponti (hub-and-spoke) rendszerre épül. Ha egy központ működése sérül, az dominószerűen érinti a teljes hálózatot: a gépfordulók felborulnak, a személyzeti beosztások újratervezésre szorulnak, a késések pedig további járatokat érintenek más régiókban is.

A Cirium repüléselemző cég adatai szerint március 1. és 7. között 539, az Egyesült Királyság és a Közel-Kelet közötti járat eshet ki a menetrendből, ami 180 008 ülőhely kiesését jelenti egyetlen hét alatt. Naponta több mint 70 brit járat törlésére számítanak az időszakban. London, Manchester és Birmingham közvetlen összeköttetései az Öböl menti átszálló csomópontokkal kulcsszerepet játszanak a dél-ázsiai, délkelet-ázsiai és ausztrál forgalomban. A kapacitáskiesés ezért nemcsak a közel-keleti, hanem a távol-keleti és óceániai útvonalakat is érinti – mutat rá a Travel And Tour World.

Az ázsiai repülőtereken is nőnek a késések

A fennakadások tovagyűrűző hatása az ázsiai csomópontokban is érzékelhető: 

a dél-koreai Jeju és Gimpo repülőtereken 30–50 perces átlagos késések alakultak ki, míg a kínai Guangzhou és Shenzhen repülőterein az induló és érkező járatok késése meghaladja az 1–2 órát. Ez arra utal, hogy a légtérzárak miatti kerülő útvonalak és gépátrendezések már a kelet-ázsiai menetrendeket is terhelik

A Közel-Kelet nemcsak célpiac, hanem globális tranzitterület. A régió kiesése:

• csökkenti az európai–ázsiai forgalom kapacitását,
• növeli az átszállási időket,
• emeli az üzemanyagköltségeket a hosszabb kerülő útvonalak miatt,
• szűkíti az elérhető jegykínálatot.

Rövid távon ez áremelkedést és kapacitáshiányt eredményezhet a népszerű ázsiai és ausztrál desztinációk irányába. A turisztikai szolgáltatók számára külön kockázatot jelent, hogy a bizonytalan menetrendi helyzet visszafoghatja az előfoglalásokat, különösen a hosszú távú utak esetében.

A térség repülőterei jelentős cargoforgalmat is kezelnek. A járattörlések és kerülő útvonalak késleltetik a gyógyszerek, elektronikai termékek és romlandó áruk szállítását. A légi szállítási díjak emelkedése tovább növelheti az inflációs nyomást bizonyos termékkategóriákban – valószínűsíti a portál.

Mire számíthatunk a következő hetekben?

A légtérkorlátozások időtartama döntő tényező. Amennyiben a konfliktus rövid időn belül enyhül, a légitársaságok fokozatosan visszaépíthetik kapacitásaikat. 

Tartós eszkaláció esetén azonban: tartós menetrendi átalakításokra, kapacitásátrendezésre, jegyáremelkedésre és a hosszú távú turisztikai keresletmérséklődésére kell számítani.

A Travel And Tour World szerint a jelenlegi helyzet rávilágít arra, hogy a globális légi közlekedés – bár a pandémia óta stabilizálódott – továbbra is érzékeny a geopolitikai kockázatokra, a Közel-Kelet kulcsszerepe miatt a térségben kialakuló zavarok gyorsan globális hatásúvá válnak.

Hétfőn Szijjártó Péter külügyminiszter számolt be arról, miként segítik a magyarokat, akik a térségben ragadtak a légtérzár miatt.

Szijjártó Péter: A kormány mindent megtesz a Közel-Keleten tartózkodó magyarok biztonsága érdekében

Tovább romlik a biztonsági helyzet a Közel-Keleten, az iráni csapások egyre hevesebbek, több országban meghosszabbították a légtérzárat – közölte Szijjártó Péter. Már több mint ötezren regisztráltak konzuli védelemre, a legtöbben az Egyesült Arab Emírségekben, miközben az Emirates biztosan nem indít járatokat, az Etihad működése is bizonytalan. A hatóságok arra kérik a magyarokat, hogy maradjanak a szálláshelyükön, mert a hazajutás egyre nehezebb, a repülőjegyek ára pedig a többszörösére emelkedett.