Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A Hetek Csoportjának (G7) pénzügyminiszterei hétfőn várhatóan megvitatják az olajtartalékok esetleges közös felszabadítását – mondták az ügyet ismerő források –, miközben a közel-keleti háború visszafogja a térségből érkező szállításokat és az árakat meredeken felfelé hajtja. Közben a mai nap során ismét jelentősen emelkedett az olaj ára, arra a hírre, hogy megválasztották Irán új vezetőjét.
A világ gazdaságilag hét legfejlettebb országainak (G7) pénzügyminiszterei hétfőn várhatóan megvitatják, hogy közösen felszabadítsanak-e olajtartalékokat – mondták az ügyet ismerő források. A háttérben az áll, hogy a közel-keleti háború akadályozza a térségből érkező olajszállításokat, miközben az olaj ára meredeken emelkedett – közölte a Financial Times cikke alapján a Bloomberg hírügynökség.
Fotó: Pexels
A megbeszélést, amely közép-európai idő szerint várhatóan 13:30 körül kezdődik, Franciaország kezdeményezte — közölték a névtelenséget kérő források, arra hivatkozva, hogy zárt körű egyeztetésről van szó. A G7 soros elnöki tisztségét jelenleg Franciaország tölti be.
Elsőként a Financial Times számolt be a telefonhívásról, és arról is, hogy az Egyesült Államok támogatja az olajtartalékok közös felszabadításának ötletét. A lap szerint bármilyen lépést a Nemzetközi Energiaügynökséggel (IEA) összehangolva hajtanának végre. A források ugyanakkor hangsúlyozták, hogy egyelőre még nem született döntés.
A stratégiai készletek összehangolt felszabadítására korábban mindössze öt alkalommal került sor. Ezek közül két eset Oroszország 2022-es ukrajnai inváziójára adott válasz volt. Korábban Líbiában bekövetkezett ellátási zavarok, a Katrina hurrikán utóhatásai, valamint az első öbölháború idején nyúltak a tartalékokhoz.
A Brent típusú nyersolaj ára hétfőn csaknem 120 dollárra emelkedett hordónként, szemben a háború előtti mintegy 72 dolláros szinttel. Ennek fő oka, hogy a Hormuzi-szoros gyakorlatilag zárva maradt, így a Perzsa-öböl térségének exportja megrekedt. Több nagy kitermelő ország, köztük az Egyesült Arab Emírségek és Irak már kénytelen volt visszafogni termelését a tárolókapacitás hiánya miatt, miközben Szaúd-Arábia igyekszik a szállítmányokat a Vörös-tenger felé átirányítani.
A lehetséges készletfelszabadítás híre némileg mérsékelte az árfolyam-emelkedést.
A két, névtelenséget kérő forrás szerint egyes európai országok attól tartanak, hogy az Egyesült Államok az orosz olajjal szembeni szankciók enyhítését is szorgalmazhatja, amelyeket Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt vezettek be – éppen akkor, amikor az orosz gazdaság már komoly feszültség jeleit mutatja.
Egyébként Washington már adott mentességet arra, hogy India megvásárolhassa a már tengeren lévő orosz olajat, és azt is jelezte, hogy további szankciók feloldása sem kizárt. A források szerint az Egyesült Államok az elmúlt napokban nem közölte egyértelműen szándékait európai szövetségeseivel. Ez nem megleőő, tekintette arra, hogy az ukrán háború lezárását célzó lééseit folyamatosan elgáncsolták.
A Financial Times egy forrást idézve azt írta: egyes amerikai tisztviselők szerint megfelelő lépés lenne 300–400 millió hordónyi olaj közös felszabadítása. Ez a stratégiai tartalékban lévő 1,2 milliárd hordó mintegy 25–30 százalékának felel meg.
A közel-keleti fennakadások hatásait világszerte már most érzik a nyugat-európai fogyasztók: hosszú sorok alakulnak ki a benzinkutaknál, a repülőgép-üzemanyag drágulása pedig a repülőjegyek árát is felhajtja. Számos, közel-keleti olajra támaszkodó ázsiai finomító kénytelen volt csökkenteni kapacitásait, mivel nehezen találnak alternatív beszerzési forrásokat a Perzsa-öbölből érkező szállítmányok helyett.
Egekbe szökhet az olaj ára
Miután Irán megnevezte az ország új legfőbb vezetőjét, Modzstaba Hamenei ajatollah személyében, az nemzetközi párupiacon megugrott az olaj ára. Négy éve nem történt ilyen, legutóbb 2022. nyár elején járt a ma reggei szinteken az olajár. Több mint egy héttel azután, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Izrael nagyszabású támadássorozatot indított Irán ellen, hétfő reggelre az irányadó Brent nyersolaj hordónkénti ára meghaladta a 110 dollárt, ami 19 százalékos emelkedést jelent.
Elemzők szerint az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia is termeléscsökkentésre kényszerülhet, mivel a Hormuzi-szoroson átmenő export akadozása miatt gyorsan telnek a tárolókapacitások. A JPMorgan vezető közgazdásza, Bruce Kasman arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus elhúzódása esetén az olaj ára akár 120 dollár fölé is emelkedhet, ami a világgazdaságot recesszióba sodorhatja.
Európát sajt döntése köti gúzsba
Az energiaárak durva emelkedése rávilágít arra, hogy Európa nem mondhat le az olcsó orosz energiáról. Ezért az ukránok, Brüsszel és a Tisza ilyen irányú követelései ilyen körülmények között elfogadhatatlanok. Ukrajna politikai okokból akadályozza a szállítások újraindítását a Barátság vezetéken. A kormány a hazai és régiós fogyasztók zavartalan üzemanyag-ellátása érdekében 250 ezer tonna kőolajat szabadít fel a biztonsági készletből.
A rezsivédelmet veszélyeztetik
A kormányváltást sürgető brüsszeli vezetők, illetve Magyar Péter, a Tisza Párt elnökének cinkosságával országunk ellen végrehajtott ukrán zsarolással nem csak az orosz olajat támadják, hanem valójában a rezsivédelem motorját aknázzák alá. A Barátság kőolajvezeték blokkolásával ugyanis a rezsivédelmi alap forrásait szüntetnék meg, vagyis amennyiben elvágnak minket az orosz olajtól nem csak a benzin ára ugorhat literenként ezer forint fölé, hanem többszörösére nőne a lakosság havi áram és gázszámlája is. A rezsivédelmi alap forrása ugyanis az orosz nyersolaj és a nyugaton irányadó Brent olaj árkülönbözetéből származik. Ugyanis a kormány extraprofitadót és további különadókat (két évig az árbevétel-alapú különadó, folyamatosan az energiaszektort terhelő Robin Hood-adó címén) vetett ki erre.
Az elmúlt négy évben a mintegy 650 milliárd forintos extraprofitból, ami az olcsóbb orosz forrásból származna a Mol-nak, 500 milliárd forint landolt a költségvetésbe, és – itt a lényeges pont – azon belül is a rezsivédelmi alapba került. Ezért lehetséges az, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a lakossági rezsi Európai Uniós szinten. A Tisza Párt vezérének beavatásával kitalált terv célja tehát az, hogy energiakáosz alakuljon ki hazánkban, dráguljon az üzemanyag, dőljön össze a rezsivédelmi alap, így váltva ki a szavazók elégedetlenségét a kormánnyal szemben.
Azonban a terv nyilvánosságra került, Volodimir Zelenszki ukrán elnök lebukott, hiszen ma már egyértelmű, hogy a Barátság kőolajvezeték működőképes és az is kiderült, hogy a müncheni védelmi konferencián a tervről a brüsszeli vezetők egyeztettek Magyar Péterrel. Vagyis ha sikerülne tervük, úgy a magyar családok többszörös energiaszámlákat lennének kénytelenek fizetni, és a magyar gazdaság versenyképessége pedig drasztikusan csökkenne.
