Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huMiként megíruk, Irán a Dél-Fársz gázmezője elleni támadásra bosszúként rakétákat indított Katar, egyben a világ legnagyobb LNG-létesítménye ellen. Ras Laffan komplexuma súlyosan megsérült a támadás következtében, vagyis nem elég, hogy a termelés már korábban leállt, most arra is legalább heteket kell várni, hogy kijavítsák a sérüléseket. Az iráni akció a földgáz európai és ázsiai árának emelkedése szempontjából vörös vonal átlépését jelenti. Hasonlóan vízválasztót jelentene a kőolajpiacon az, ha jelentősen megsérülének a Perzsa-öböl északkeleti szegletében található Kharg-sziget olajinfrastruktúrái, ezzel szinte teljesen elvágva Iránt az exportpiacaitól.

Fotó: AFP/Planet Labs PBC
Hivatalosan még nem érte támadás a Kharg-sziget olajinfrastruktúráját
Miként az Origón arról beszámoltunk, már a háború második napján arról érkeztek értesülések, hogy támadás érhette a Kharg-sziget olajlétesítményeit. Később kiderült, hogy ilyen akkor nem történt, s bár azóta az amerikai erők csapásokat mértek a sziget katonai létesítményeire – a hivatalos közlés szerint csak ilyenekre –, az olajinfrastruktúrák egyelőre sértetlenek. Ez a bejelentés azonban újra az apró korallszigetre irányította a globális figyelmet, amely Irán olajgazdaságának kulcseleme.
Az olajpiacok számára a Kharg-sziget a tengeri nyersolaj-kereskedelem legkritikusabb csomópontja: bármilyen tartós fennakadás a szigeten azonnal veszélyeztetné az ország exportkapacitásának döntő részét, és önmagában sokkhullámokat indítana el a regionális és globális ellátási láncokban – állítja a Kpler nyersanyagpiaci elemző Kharg-szigetről kiadott összegzése.
A Kharg-sziget továbbra is Irán legfontosabb – és egyben egyre sérülékenyebb – gazdasági eszköze, amely a Perzsa-öböl mélyén helyezkedik el.
A sziget elhelyezkedése:
A nélkülözhetetlen Kharg-sziget
A Kharg-sziget a Közel-Keleti-öböl északi részén fekszik, mintegy 25 kilométerre Irán partjaitól és több mint 480 kilométerre a Hormuzi-szorostól északnyugatra. Jelentősége elsősorban földrajzi adottságaiból fakad:
Irán partvidékének nagy része túl sekély a világ legnagyobb tankerhajói számára, Khargot azonban természetesen mély víz veszi körül, így a VLCC-k (a legnagyobb olajszállító hajók) közvetlenül kiköthetnek, és akár mintegy 2 millió hordónyi rakományt is felvehetnek.
Annak, hogy a VLCC-k közvetlen rakodhatók, a teljes folyamatot tekintve óriási jelentősége mind költségek, mind a rakodási idő szempontjából. Nagy tankerhajók kikötnek a horvátországi Omisaljnál is, és például a MOL számára hoznak finomítandó kőolajat, ám ezek kisebb tankerek (bár a régiós ellátás számára elegendő kapacitásúak, 50-70 ezer tonnával). A Kharg-szigetről azonban főként Ázsiába kell eljuttatni az energiahordozókat, egészen más nagyságrendben, így a hajók kikötésének nagy jelentősége van.
Mint az utóbbi nagyjából egy hét hajózási adataiból látni: az iráni kötődésű hajók továbbra is áthaladnak az Irán által lezárt Hormuzi-szoroson, melyek kőolaj rakományát a Kharg-szigeten töltik a hajótestbe.
Irán évtizedeken át építette ki azokat a vezetékrendszereket, amelyek a szárazföldi kőolajmezőkről a szigetre szállítják az olajat, így Kharg lett a nyersolaj fő gyűjtő-, tároló- és rakodópontja, mielőtt az a nemzetközi piacokra kerül.
A Kpler adatai szerint az állami olajvállalathoz tartozó khargi terminál teljes tárolókapacitása körülbelül 31 millió hordó. Március 7-én a készletek közel 18 millió hordón álltak, ami mintegy 58 százalékos kihasználtságot jelent, és egyelőre lehetővé teszi Irán számára, hogy pufferként kezelje a készleteket.

Fotó: Anadolu via AFP/Fatemeh Bahrami
Az olajexport alapvető az iráni gazdaság működéséhez
A Kharg-sziget jelentősége nem csupán logisztikai, hanem gazdasági is. Az iszlám ország strukturálisan továbbra is erősen függ az olajexporttól, amely az ország fő devizaforrása és az állami költségvetés egyik alapja. Ez a függőség a szankciók ellenére is fennmaradt.
Irán tengeri nyersolaj-exportja 2023 és 2025 között 9 százalékkal nőtt, és tavaly elérte a napi mintegy 1,68 millió hordós csúcsot.
Ez azt jelenti, hogy az exportinfrastruktúra biztonsága elsődleges kérdés Teherán számára: közvetlenül kapcsolódik az ország pénzügyi stabilitásához és külső egyensúlyához. A Kharg-sziget pedig különösen érzékeny pontot jelent. Egy tartós kiesés nem pusztán szállítási késedelmeket okozna, hanem az exportbevételek folyamatosságát is veszélyeztetné, amelyből Irán kemény valutához jut.
Az export döntő része Khargon keresztül halad
Az elmúlt 12 hónapban a nyersolaj-export mintegy 94 százaléka a Kharg-szigetről indult.
Az ország teljes, körülbelül 587 millió hordós (napi 1,61 millió hordó) exportjából mintegy 553 millió hordó (napi 1,52 millió hordó) kizárólag ezen az egyetlen szigeten keresztül haladt.
A terminál egyelőre aktív, március első két hetében legalább nyolc rakodást bonyolított le, összesen közel 14 millió hordónyi mennyiségben, köztük a Serena és a Sinopa tartályhajók rakományait március 11-én – mindössze két nappal azelőtt, hogy Donald Trump a sziget katonai létesítményeit célzó akcióról posztolt.
A tárolási funkció szintén kulcsfontosságú. A Kpler adatai szerint februárban a készletek mintegy 8,03 millió hordóval csökkentek, ami arra utal, hogy Teherán a terminált pufferraktárként használta annak érdekében, hogy a szállítások folyamatosak maradjanak a növekvő regionális feszültségek ellenére.
Az iráni olaj fő vásárlói az ázsiai országok, elsősorban Kína. Februárban Kína a kondenzátumokat is figyelembe véve, napi 1,57 millió hordó, márciusban pedig napi 1,47 millió hordó mennyiséget vett át iráni energiahordozókból.
A tengeri forgalomban is jól látható az iráni olaj kereskedelmének jelentősége: jelenleg mintegy 173,6 millió hordó iráni nyersolaj és kondenzátum van úton. Ebből
- 60,9 millió hordó a Szingapúri-szorosban,
- 32,2 millió a Sárga-tengeren,
- 22,1 millió a Dél-kínai-tengeren, és
- 31,2 millió hordó még mindig a Közel-Keleti-öböl térségében található.
Viszonyításként: Kína napi 16 millió hordó olajat használ fel, tavaly pedig a korábbinál nagyobb arányú készletfelhalmozást bonyolított le.
Az, hogy több mint 30 millió hordó még az öböl térségében van, jól mutatja, mennyire kitett az iráni olaj a regionális fejleményeknek, mielőtt eljutna az ázsiai piacokra.

Fotó: Anadolu via AFP/Fatemeh Bahrami
Nem nagyon tud semmi a Kharg-sziget olajterminálja helyébe lépni
Irán próbált alternatív exportútvonalakat kiépíteni, de egyik sem képes pótolni a Kharg-sziget szerepét. A legfontosabb ezek közül Jask, amely az Ománi-öbölben, a Hormuzi-szoroson kívül helyezkedik el. Stratégiai szempontból ez lehetőséget ad Iránnak arra, hogy az öböl szűk keresztmetszetének megkerülésével exportáljon.
Működési szempontból azonban jóval kisebb léptékű, míg a khargi terminálon akár napi 1,5-2 millió hordó is rakodható, a Goreh-Jask vezetéknek hiába napi 1 millió hordó a tervezett kapacitása, ténylegesen napi 300 000 hordó a teljesítménye.
Más iráni létesítmények kapacitása is legfeljebb csak kiegészítésül szolgálhat.
Így a Kharg-sziget egyszerre Irán olajexportjának gerince és leggyengébb pontja. Ha olajinfrastruktúrája súlyosan megsérülne vagy tartósan kiesne, Teherán nem csupán egy rakodópontot veszítene el, hanem azt a terminált, amely a tengeri export döntő részét kezeli. Ez drasztikusan visszavetné az ország bevételeit, de mivel így Kínát sem tudná ellátni olajjal, a kiesés az ázsiai ellátási láncokra és a globális olajpiacra is komoly kockázatot jelent. Azaz több országban is komoly ellátási problémák jelentkezhetnek idővel.