Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Téves állítás az, hogy nem ösztönzi takarékosságra az embereket a rezsicsökkentés. A korszerűsítési programok kínálta lehetőséggel rengetegen éltek, az energiahatékonysági beruházások pedig tovább mérséklik a kiadásokat, így a rezsicsökkentési program is tovább fenntartható marad.
Magyarországon 2019 és 2023 között a lakosság több, mint egyharmada végzett energetikai korszerűsítést a saját otthonán – jelentette ki Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó. Tehát egyszerűen nem igaz, amit Gerzsenyi Gabriella mondott, miszerint a rezsicsökkentés nem ösztönzi takarékosságra az embereket. A rezsicsökkentésnek köszönhető az is, hogy ott tudunk hagyni a családoknál olyan forrásokat, amiket energetikai korszerűsítésre tudnak fordítani – mutatott rá Szalai Piroska, szavait pedig a számok is igazolják – június utolsó napjáig két, egymástól független korszerűsítési program is elérhető.
Fotó: Havran Zoltán
Az Energiaügyi Minisztérium mai közleménye szerint meghaladta a 70 milliárd forintot a 2007 előtt épült családi házak energetikai korszerűsítését segítő programra beérkezett támogatási igények összértéke.
Az ország bármely településén elérhető lehetőséggel élve a háztartások legalább harminc százalékkal csökkenthetik energiafelhasználásukat. Az épület külső szigetelésével, a nyílászárók cseréjével vagy a fűtési rendszer megújításával a nyertesek tovább csökkenthetik rezsijüket.
A részvételi feltételek legutóbbi módosításával még többeknek érheti meg belevágniuk a fejlesztésekbe. Az elérhető támogatási összeg 10 millió forintra emelkedett, ennek fele vissza nem térítendő forrás. A kamatmentes hitelrész futamideje meghosszabbodott, így az alacsonyabb havi törlesztés akár az energiaszámlákban is megtérülhet. Önerőből a maximális támogatás mellett is elegendő mintegy félmillió forint, a minimális állami hozzájárulásnál a beszálló szint mindössze 131 ezer forint. Biztosítékkal, jelzáloggal nem kell bajlódni, ahogy kezelési költséget sem kell fizetni.
Az energetikai otthonfelújítási programban biztosított teljes forrásmennyiség kilenctizedét vidéki házak korszerűsítésére szánják, de a lehetőség budapesti ingatlanokra is elérhető. Jól haladnak a kifizetések is: eddig több mint 6400 nyertesnek utaltak el 30 milliárd forintot. A támogatási kérelmeket jövő március végéiig lehet benyújtani a lakossági MFB Pont Plusz fiókokban.
Ezzel párhuzamosan szintén június utolsó napjáig fut a vidéki otthonfelújítási támogatás. Itt nagyjából az egyes térségek településszerkezetéhez igazodik az igénylők eloszlása. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 10,7, Győr-Moson-Sopron vármegyében 9,3, míg Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 8,9 százalék volt az igénylők aránya.
A számokban is mérhető lakossági tudatosságot követően érdemes pontosan idézni Gerzsenyi Gabriella, a Tisza párt európai parlamenti képviselőjének cikk elején említett nyilatkozatát, miszerint nem támogatják a rezsicsökkentést, és az a gond, hogy a világpiaci árakhoz képest túl keveset fizetnek az emberek. "Ebben a formában nem támogatható ez a rendszer...már ugye az energiaárakkal nincs köszönőviszonyban, az ahogyan az árakat megállapítják, másrészt pedig úgy gondoljuk, hogy ez a pénz rossz helyre kerül − mondta Gerzsenyi.
Szalai Piroska számokkal támasztotta alá, miként lehetséges, hogy ennyien élni tudtak az otthonfelújítási programokkal és akár kombinálhatták is őket. A rezsicsökkentés hatására ugyanis a magyar háztartások rezsiszámlája közel harmada az uniós átlagnak – a legkisebb az EU-ban!
Ha alacsonyabb a rezsi, a félretett pénzből felújítani is lehet
Szlovákiában majdnem a duplája, Lengyelországban több mint a duplája, Csehországban pedig majdnem a háromszorosa a teljes háztartási energiaköltség (adókkal és egyéb díjakkal együtt).
2010-ben még az uniós átlag közel 90 százaléka volt a magyar lakosság energiaszámlája.
A rezsicsökkentés hatására ez 55 százalék körülire csökkent, majd a háború kitörése utáni európai energiaár-robbanás ellenére is sikerült megvédenünk a családokat – így ma már az uniós átlag 38 százaléka alatt vagyunk.
A V4 országok közül rajtunk kívül csak Szlovákia tudott csökkenteni 2010 és 2022 óta, de jóval kisebb mértékben. Lengyelország és Csehország az orosz nyersanyag leváltása miatt jelentősen nagyobb drágulást tapasztalt:
- Lengyelországban 2022 óta közel 15 százalékkal,
- Csehországban pedig közel 25 százalékkal nőtt jobban a háztartási energia ára az uniós átlagnál.
Felidézte azt is, a 16 év feletti magyar lakosság harmada energiahatékonysági korszerűsítésen átesett lakásban él a Covid kitörése óta. (Összevetésül a saját tulajdonú lakóingatlanok aránya közel 92 százalék, ami nagyjából a visegrádi régió átlaga is, Németországban pedig ehhez képest feltűnően alacsony, alig ötven százalék.)
Szalai Piroska az általa felsoroltakat úgy összegezte, hogy hatékonyan tudtunk takarékoskodni. A rezsicsökkentés miatt kevesebbet kellett rezsire költeni, miközben nőttek a reálkeresetek, így maradt pénz azokra a korszerűsítésekre, amelyekhez a támogatott konstrukciókat igénybe lehetett venni.
A miniszterelnöki főtanácsadó szerint tehát a Tisza vagy hazudik, vagy nem ismeri a számokat, amikor azt állítja, hogy a rezsicsökkentés rossz, mert nem ösztönöz takarékosságra.
