A lőszerfémért őrül meg a világ, az aranyat is hátra hagyta

A volfrám – ez a rendkívül nagy sűrűségű átmeneti fém, amely többek között a páncéltörő fegyverekben alapvető – az idén több mint kétszeresére drágult a Fastmarkets európai referencia árjelzője szerint. A most tonnánkénti kb. 2250 dolláros ár azt jelenti, hogy a fém értéke 557 százalékkal emelkedett azóta, hogy Peking tavaly februárban – az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi vita közepette – bizonyos volfrámtermékekre exportkorlátozást rendelt el. Az áremelkedés mértéke messze magasabb, mint az arany és a réz esetében.

A fegyvergyártásban használt fém, a volfrám 550 százalékos ralival felülmúlta az arany és a réz teljesítményét, ahogy ez a fegyverekhez és félvezetőkben használt fém egyre inkább a geopolitikai feszültségek középpontjába kerül. A kínai exportkorlátozások és a növekvő katonai kereslet ugyanis szűkítik a volfrámkínálatot, ami rekordmagasságba hajtja az árakat. Összehasonlításként: az arany ára tavaly februártól mostanáig „mindössze” 75 százalékkal emelkedett.

Az arany és a réz árának emelkedését is messze lekörözi a volfrámé, ami a hadiipar számára is kiemelkedően fontos nyersanyag (illusztráció)
Fotó: Pixabay

Volfrám – ilyet még az árupiaci szakértők sem láttak

Az árnövekedés az elmúlt hetekben tovább gyorsult, mivel a vásárlók fokozatosan felélik a készleteiket, miközben a Közel-Keleten zajló konfliktusok ismét ráirányítják a figyelmet a katonai célú keresletre.

„Tizenkét éve dolgozom az árupiacokon, és számos különleges fémmel találkoztam már, de még soha nem láttam olyan feszes piacot, mint most a volfrám esetében, talán csak a lítium 2021-es helyzetéhez lehet hasonlítani” – mondta a Bloombergnek nyilatkozva George Heppel, a BMO Capital Markets nyersanyag-kutatási részlegének alelnöke. „Ez azonban nem olyan, mint a lítium volt, ahol rengeteg új projekt állt készen arra, hogy belépjen a piacra” – utalt a szakember arra, hogy a készletek rendelkezésre állása véges.

A gyártók azóta próbálnak alternatív beszerzési forrásokat találni, hogy Kína – amely a globális termelés túlnyomó részét adja – szigorította az exportot. 

A Project Blue londoni kutató- és tanácsadó cég adatai szerint a korlátozás alá eső volfrámtermékek kínai kivitele tavaly mintegy 40 százalékkal csökkent.

A készletek szűkössége jól mutatja, miért igyekeznek a nyugati kormányok csökkenteni függőségüket a kritikus nyersanyagok kínai ellátásától – ez ugyanis olyan eszköz, amelyet Peking már többször is felhasznált kereskedelmi és technológiai viták során.

„Az ipari szektor kétségbeesetten keresi az alapanyagot” – mondta Lewis Black, az Almonty Industries vezérigazgatója. A vállalat egyelőre külföldön termel, de azt is főként az amerikai piacra, és közben az első amerikai volfrámbánya megnyitásán is dolgozik, amely egy évtized után indítaná újra a kitermelést az Egyesült Államokban.

„Soha nem volt még olyan helyzet, hogy a piac határozza meg az árat. Ezért valójában azt sem tudjuk, hol fog stabilizálódni” – tette hozzá a szakember.

Kicsi, de fontos piac a volfrám piaca

Stratégiai jelentősége ellenére a volfrám piaca viszonylag szűk. A Project Blue becslése szerint 

az iparág értéke idén mintegy 16 milliárd dollár lehet, ami a jelenlegi árakon a rézpiac körülbelül 5 százalékának felel meg.

A piac emellett sokkal kevésbé átlátható és likvid, mivel a volfrámmal nem kereskednek a nagy árutőzsdéken. Ennek ellenére az elmúlt évben elért árfolyamemelkedése messze felülmúlta olyan nyersanyagok teljesítményét, mint az arany vagy az olaj.  

„A Közel-Keleten zajló jelenlegi konfliktus is hozzájárul a legutóbbi árrobbanáshoz” – mondta Janine Le Roux, a Project Blue kutatója. Elmondása szerint

a katonai célú volfrámfelhasználás – beleértve a helikopterekben, vadászgépekben és lőszerekben történő alkalmazást – idén várhatóan 12 százalékkal növekszik. 

A volfrámötvözeteket gyakran használják 

• rakéták alkatrészeiben, és
• repülőgépek, illetve helikopterek ellensúlyaiban, mert nagy sűrűségük lehetővé teszi, hogy a lövedékek megtartsák lendületüket és áthatoljanak a páncélzaton. 

Emellett tüzérségi lövedékekben, gránátokban és golyóálló járművek borításához is felhasználják.

Sok más kritikus nyersanyaghoz és ritkaföldfémhez hasonlóan az elmúlt évtizedekben Kína vált a volfrám domináns termelőjévé. Egy fontos különbséggel: az ország rendelkezik a világ legnagyobb volfrámkészleteivel is. Az Egyesült Államok Földtani Szolgálata szerint a tavaly bányákból kitermelt 85 ezer tonna volfrám 79 százaléka Kínából származott. Ám – miként az Origón megírtuk – ahogy a Trump-kormányzat növeli erőfeszítéseit a kínai ellátási láncoktól való függőség csökkentésére, a volfrám is azok közé a fémek közé került, amelyek a geopolitikai szembenállás legnehezebben megoldható kérdéseit jelentik.