Hoppá! Közleményt adott ki az MNB – máris zuhan a magyar devizatartalék

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizatartalékai csökkentek márciusban. Emögött elsősorban az az ok húzódik meg, hogy az arany árának márciusi erőteljes mérséklődése visszavágta a devizatartalék értékét is.

Az MNB adatai szerint a devizatartalékok 1,132 milliárd euróval csökkentek az előző hónapban, amit döntően a monetáris aranykészletek 1,431 milliárd euró értékű csökkenése okozott. A devizatartalékok a februári 59,864 milliárd euróról 58,732 milliárd euróra estek, ezen belül az aranytartalék 15,520 milliárdról 14,089 milliárd euró értékűre apadt. Ehhez az vezetett, hogy az arany ára dollárban 11,8 százalékot zuhant márciusban: a február végi 5235,85 dollárról az arany spot jegyzése unciánként 4618,55 dollárra szakadt be - írja a Világgazdaság. Az arany ára még így is nagyon magas az elmúlt néhány évvel ezelőtti szinthez képest, és egyes előrejelzések szerint hamarosan a korábbi csúcsnál is magasabbra érhet a geopolitikai bizonytalanságok miatt.

Márciusban mérséklődött a magyar jegybanki aranytartalék értéke – aggódni azonban nem kell (illusztráció)
Fotó: Unsplash

Ezért csökkent az arany ára – küszöbön az újabb áremelkedés?

Miként az Origón bemutattuk, Magyarország az elmúlt években jelentősen növelte aranytartalékát, sőt, egy fontos mutatóban a top 10-ben ért el helyezést hazánk. A jegybank 2024-ben, alapításának centenáriumi évében Magyarország hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai céljait figyelembe véve az aranytartalék 94,5 tonnáról 110 tonnára emelkedett. Ezzel például Magyarország megelőzte Romániát, keleti szomszédunknak 103,6 tonna aranya van. Ez az első alkalom egyébként a modern történelemben, hogy Magyarország nagyobb aranytartalékkal rendelkezik, mint Románia.

A magyar bővítés és a román stagnálás együtt azt eredményezte, hogy a régióban új sorrend alakult ki.

Románia ugyan továbbra is jelentős aranytartalékkal rendelkezik, de a növekedési dinamika hiánya miatt elveszítette korábbi előnyét Magyarországgal szemben.

Az aranyat a befektetők hagyományos menedékeszköznek tekintik, az arany árának elmúlt években látott, elképesztő mértékű emelkedéséhez pedig a világ jegybankjainak keresletnövekedése is jelentős mértékben járult hozzá. Az arany ára főként globális bizonytalanság, geopolitikai feszültségek idején emelkedik, ezért is tűnhet különösnek, hogy március végére mintegy 25 százalékot esett az értéke a történelmi magasságból (ez a csökkenés jelentkezett tehát a magyar tartalékok értékében is). Ennek azonban megvan a magyarázata, és paradoxnak tűnő módon, épp a súlyos geopolitikai bizonytalanság, az iráni háború a fő ok mögötte:

• A Fed kamatpolitikája: a Perzsa-öbölben zajló konfliktus miatt megugró energiaárak felerősítették az inflációs várakozásokat. Ez csökkentette annak az esélyét, hogy az amerikai jegybank (Fed) kamatot vágjon, a tartósan magas kamatszint pedig rontja a kamatot nem fizető arany vonzerejét.
• Likviditási kényszer és fedezeti eladások: a nagy piaci turbulencia idején sok befektető kényszerült az aranypozíciói likvidálására, hogy fedezze más, tőkeáttételes (pl. határidős) ügyletein keletkező veszteségeit. Magyarul: pénzzé tették eddigi aranytartalékuk egy részét, ami a kínálat bővülésével az ár mérséklését váltotta ki.
• A menedékszerep átértékelése: a befektetők egy része a háború elhúzódására és a Hormuzi-szoros lezárására számítva inkább a készpénz vagy más likvid eszközök felé fordult, ami az arany iránti kereslet jelentős visszaeséséhez vezetett.

Ezek a fejlemények azonban nem jelentik azt, hogy az aranynak leáldozott, ugyanis egyes várakoások szerint a korábbinál is nagyobb mértékű drágulás jöhet. Például a svácji Union Bancaire Privée ismét aranyat vásárol, miután a közel-keleti feszültségek hatására jelentősen csökkentette kitettségét. A svájci privátbank szerint a rövid távú bizonytalanság ellenére

az arany hosszabb távon tovább erősödhet, akár 6 000 dolláros unciánkénti árfolyamig.

Ez abszolút történelmi rekordot jelentene.