Évente plusz 450 ezer forint energiára: ennyi lehet az ára a magyar háztartásoknál, ha tétlenkedik az EU

Az európai szakszervezetek radikális uniós lépéseket sürgetnek az energiaárak csökkentése érdekében, miután egy új elemzés szerint az átlagos háztartási energiaszámla évente több mint 1800 euróval nőhet, ha a jelenlegi árszintek tartósan fennmaradnak. A szakszervezetek szövetsége által közzétett kalkulációk aggasztóak: egész Európát, így a háztartásokat is fenyegeti az iráni háború miatt küszöbön álló energiaválság, ami kivétel nélkül minden EU-s országot érinteni fog, csak a mérték a kérdés. Az energiaszámlák átlagos emelkedése alapján Magyarország, így a magyar háztartások is a középmezőnyhöz tartoznak.

A Közel-Keleten kialakult válság kezdete óta a kőolaj ára az ingadozásokat figyelembe véve is nagyjából 50 százalékkal emelkedett mostanáig, az európai energiaellátásban alapvető fontosságú földgázé pedig ennél is nagyobb mértékben - vezeti fel aggasztó adatokat mutató elemzését az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI), ami az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) oktatási és kutatási központja, és elsősorban a munkavállalók helyzetét érintő témákkal foglalkozik. Az ETUI most kiadott becslései azt mutatják meg, milyen hatással lenne a háztartások kiadásaira, ha az energiaárak most referenciának tekintett 50 százalékos növekedése egy teljes éven át fennmaradna. A szervezet sürgős EU-s lépéseket követel a kibontakozó, a családok és háztartások szintjén jelentkező súlyos válság elkerülése érdekében.

Aggasztó mértékű energiaköltség-emelkedéssel kell számolni az EU-ban a háztartásoknak, így a magyar családoknak is az iráni háború kapcsán, ha az EU tétlen marad (illusztráció)
Fotó: Havran Zoltán

Lépni kell az EU-nak, hogy megfizethető maradjon az energia

Az iráni háború nyomán jelentkező energiaválság már a küszöbön áll, s nem csak gazdasági tehertételt, hanem társadalmi kihívásokat is jelent az ázsiai és az európai országoknak egyaránt. Ebben a helyzetben pedig egyre több EU-s országban sürgetnek hatékony kormányzati beavatkozásokat az elszálló energiaköltségek miatt – miként megírtuk, Írországban komoly forgalombénító demonstrációk zajlnak azért, mert a dublini kormány még nem lépte meg azt, amit a magyar igen, vagyis az üzemanyagárak maximalizálását.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség kutatóintézete által publikált friss jelentés pedig átfogó jellegével arra hívja fel a figyelmet, hogy gyors és hatékony beavatkozás nem pusztán kormányzati, hanem EU-s szintű feladat most, illetve az kellene, hogy legyen. Az ETUC közlése szerint a jelentésben szereplő adatok azt bizonyítják, hogy az EU-nak mélyreható energetikai reformokra van szüksége, hogy csökkentse függőségét az olyan fosszilis energiahordozóktól, amelyek ára és ellátása egyre inkább ki van téve a globális instabilitásnak.

Ha feltételezzük, hogy a háztartások megtakarításai és jövedelmi viszonyai jelentősen nem változnak, akkor a mostani 50 százalékos energiaár-emelkedés mellett a következő drámai változásokra kellene felkészülni:

• Az Európai Unióban az átlagos éves energiaszámla 3792 euróról 5688 euróra nőne – ez a háztartási kiadások 12 százalékát tenné ki.
• A legtöbb tagállamban az energiaszámla meghaladná a teljes háztartási kiadások 10 százalékát, hat országban pedig a 15 százalékot is.
• 11 tagállamban az éves energiaszámla több mint 2000 euróval emelkedne.

Már a jelenlegi válság előtt is 47,5 millió ember az EU-ban (a lakosság 10 százaléka) nem engedhette meg magának, hogy megfelelően fűtse otthonát – köztük 23,7 millió dolgozó. A dráguló energia költségei pedig drámaiak, elég csak arra gondolni, hogy az elmúlt két évben Európa havonta átlagosan 27 000 feldolgozóipari munkahelyet veszített el, főként az energiaárak miatt.

Az ETUC szerint az iráni háború miatt fenyegető, a Nemzetközi Energiaügynökség által a „történelem legsúlyosabb energiaválságának” kinéző fejlemények kapcsán a következő intézkedéseket kellene minél előbb végrehajtani az EU-ban a dolgozók és a háztartások védelme érdekében:

• Az áramárak leválasztása a gázárakról: még ott is, ahol a megújuló energia dominál, gyakran a gáz határozza meg a nagykereskedelmi árakat, ami a munkavállalókat és a vállalatokat egyaránt sújtja (ez főleg Európa nyugati államaiban okoz gondot, ahol a földgáz piaci ára alapján mozog a villamos energia ára).
• Az elektromos hálózati kapacitás bővítése: a hálózat gyors fejlesztése, összekapcsolása és modernizálása nélkül az olcsóbb megújuló energia nem jelenik meg alacsonyabb végfelhasználói árakban.
• A közberuházások növelése az infrastruktúrában: a magántőke kiegészítheti a közszerepvállalást, de nem helyettesítheti azt.
• Válságkezelési eszköz létrehozása: a járvány idején munkahelyeket megmentő SURE-program mintájára Európának védenie kell a munkahelyeket, a jövedelmeket és a stratégiai ágazatok termelését.
• Extraadók az energiacégekre: meg kell akadályozni az energiacégek extraprofitját, amelyek naponta akár 80 millió eurót is keresnek, miközben az árakat és az inflációt növelik az emelkedő energiaárakon keresztül (emlékeztetőül megjegyezzük, hogy a magyar kormány erre tekintettel döntött korábban az energiacégekre kivetett elvonások mellett, nem „rosszindulatból”).
• Az uniós költségvetési szabályok felfüggesztése: a tagállamoknak nagyobb mozgásteret kell kapniuk a munkavállalók igazságos átmenetének támogatására a fosszilis energiahordozókról való leválás ütemében (ismét érdemes felidézni, hogy Magyarországon sikeres háztartási energiatermelelési és -tárolási programok valósultak és valósulnak meg ennek érdekében).

Az ETUC főtitkára, Esther Lynch így nyilatkozott: „Ez a kutatás világosan megmutatja, milyen pusztító következményekkel jár a dolgozó emberek és családjaik számára, ha nem kezeljük Európa erősen ingadozó fosszilis energiahordozóktól való függőségét. 

A szélesebb gazdaságra gyakorolt tovagyűrűző hatások ugyanolyan súlyosak lesznek, éppen akkor, amikor sürgősen növelnünk kellene a belső keresletet az európai kereskedelem, ipar és szolgáltatások támogatása érdekében

– fogalmazott.

Már soha nem lesz olyan olcsó az energia, mint korábban

Persze az energiapiaci folyamatok nem állnak meg, a tegnap az iráni háborúban bejelentett (bár csütörtökre összeomlott) fegyvernyugvás azonnal, kb. 15 százalékos mértékben csökkentette az olajárakat. A szakszervezeti szövetség is úgy látja, hogy a tűzszünet üdvözlendő, és fontos, hogy tartóssá váljon, 

ugyanakkor – ahogy azt az Európai Bizottság is jelezte – az energiaárak nem fognak visszatérni a korábbi szintre.

Már a közel-keleti konfliktus előtt is a magas energiaárak rombolták Európa ipari bázisát, havonta tízezres nagyságrendű munkahelyvesztést okozva, és milliókat taszítva szegénységbe. S bár a legutóbbi energiaválság idején bevezetett rendkívüli intézkedések mérsékelték a hatásokat, ezeket most újra elő kell venni a munkahelyek megmentése érdekében, ezáltal a megélhetést és a stratégiai iparágakat is védve – hívja fel a figyelmet Esther Lynch.

„Ezúttal azonban a probléma gyökerét is kezelnünk kell: olcsó és megbízható európai energiatermelésbe kell beruháznunk, hogy a jövőben ne legyünk kiszolgáltatva a külső körülményeknek. Mélységi reformok nélkül Európának nincs esélye versenyképesebb gazdaságot építeni, minőségi munkahelyeket teremteni vagy magasabb életszínvonalat biztosítani” –  állítja az ETUC főtitkára.

Ha ez nem valósul meg, akkor hosszú távon brutális energiaköltségeket kellhet fizetni a háztartásokat, miként a szervezet által készített kalkulációból kiderül. 

Ezeket a számokat alábbi táblázat tartalmazza, országonkénti bontásban. 

A szervezet által csatolt értelmező dokumentum alapján a táblázat az energia- és üzemanyag-költségekre fordított becsült éves kiadásokat, ezeknek az átlagos háztartási költségvetésen belüli arányát, egy 50 százalékos emelés éves szinten jelentkező költségét egy háztartás számára mutatja, feltüntetve a jelenlegi éves háztartási kiadást (euróban), az energiaköltségek 50 százalékos emelésének hatását a háztartási kiadások arányában (feltételezve, hogy a megtakarítások szintje változatlan marad), valamint az energiaköltségek háztartási kiadásokon belüli új arányát.

Ország	Becsült jelenlegi energiaköltés (EUR/év)	Jelenlegi arány a háztartási költségvetésben	50%-os áremelkedés többletköltsége	Becsült háztartási kiadás	Többletaránya a kiadásokban	Arány az emelkedés után
Lengyelország	4 183	14,0%	2 091	29 900	7,0%	21,0%
Szlovénia	4 941	11,8%	2 470	41 929	5,9%	17,7%
Észtország	3 247	10,7%	1 623	30 474	5,3%	16,0%
Bulgária	4 268	10,6%	2 134	40 333	5,3%	15,9%
Franciaország	5 020	10,5%	2 510	47 806	5,3%	15,8%
Csehország	3 250	10,3%	1 625	31 706	5,1%	15,4%
Lettország	2 934	9,6%	1 467	30 557	4,8%	14,4%
Szlovákia	4 164	9,5%	2 082	43 824	4,8%	14,3%
Magyarország	2 371	9,0%	1 185	26 304	4,5%	13,5%
Ciprus	4 461	8,5%	2 231	52 524	4,2%	12,7%
Finnország	3 881	8,3%	1 940	46 758	4,2%	12,5%
Horvátország	3 538	8,3%	1 769	42 755	4,1%	12,4%
Németország	4 185	8,2%	2 092	50 924	4,1%	12,3%
Litvánia	2 281	8,2%	1 141	27 916	4,1%	12,3%
Összesen	3 792	8,5%	1 896	47 023	4,0%	12,1%
Belgium	4 557	8,0%	2 278	57 293	4,0%	11,9%
Írország	5 291	7,7%	2 646	69 159	3,8%	11,5%
Ausztria	4 849	7,6%	2 424	63 421	3,8%	11,5%
Görögország	3 209	7,3%	1 605	43 979	3,6%	10,9%
Dánia	3 804	6,8%	1 902	55 904	3,4%	10,2%
Spanyolország	2 768	6,1%	1 384	45 490	3,0%	9,1%
Luxemburg	5 551	5,3%	2 776	104 281	2,7%	8,0%
Málta	2 356	5,2%	1 178	45 734	2,6%	7,7%
Hollandia	2 113	4,0%	1 057	52 565	2,0%	6,0%

Látható, hogy az összehasonlításban a középmezőnyben elhelyezkedő Magyarországon a

a mostani átlagosan 9 százalékról 13,5 százalékra nőne a háztartások éves energiaköltségének aránya a kiadásokon belül, ami 1185 euró, azaz nagyjából 450 000 forintos éves többletköltséget jelentene.

Vagyis éves szinten áltagosan közel félmillió forinttal (havonta kb. 38 000 forinttal) többet kellene fordítani az energiaköltségekre magyar háztartásonként már akkor is, ha „csak” a mostani, 50 százalékos mértékű áremelkedés állandóul.

Nem csoda tehát, hogy a szakszervezeti szövetség mielőbbi EU-s lépések megtételét követeli – a tétlenségnek ugyanis nagy ára lehet. Erről már az iráni háború első napjainban írtunk az Origón.