Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA forint árfolyama soha nem volt még olyan erős az ukrajnai háború kitörése óta az euró ellenében, mint amit a vasárnapi választás után ért el. Rendkívül fontos tesztjei vannak azonban hátra ennek a friss bivalyerőnek. A hatalomra lépő párt terveinek részletei és azok végrehajtóinak a személye sem ismert még, és előbb-utóbb az árfolyamnak vissza kell térnie fundamentumaihoz. Erre érkezett most több figyelmeztetés is. Az egyik fontos jelzést Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke adta.

Fotó: MTI/Faludi Imre
Lagarde interjúja alapvető információkat szolgáltat a forint, és a magyar kamatokat meghatározó Magyar Nemzeti Bank számára is – emeli ki a Világgazdaság cikke. Ha az EKB emel, és mások is, az MNB pedig nem, miközben a magyar infláció is felpörög – az visszavetheti a forint árfolyamát.
Az EKB elnöke a Bloombergnek beszélt az inflációs kilátásokat felforgató iráni háború hatásairól, illetve az euróövezeti jegybank várható viselkedéséről.
A forint árfolyama: az euró oldaláról még nem dőlt el semmi, de valami elkezdődött
Lagarde szerint az euróövezeti infláció már az EKB előrejelzései fölé gyorsult, de a folyamat még nem jutott odáig, hogy kimondható legyen: kamatemelésre van szükség.
Nem csoda, hogy a bankelnök nem sietné el. Egyrészt a kamatok emelése nem szép kilátás: nem segít az alig növekvő, sőt a recesszió felé elmozdult uniós gazdaságnak. Másrészt ha idejekorán kimondják, az ugyan erősíti az eurót és csökkenti az importáruk árát, az amúgy is imbolygó exportot azonban visszavetheti.
Az iráni háború kapcsán a bázisforgatókönyv és a kedvezőtlen forgatókönyv között vagyunk
– nyilatkozta Lagarde kedden Washingtonban, ahol a Nemzetközi Valutaalap tavaszi ülésén vesz részt.
Arra a kérdésre, hogy akkor az EKB most a monetáris szigorítás irányába hajlik-e, Lagarde azt válaszolta: nem.
Egy EKB-emelés jó lehet a forintnak is – de akkor nem, ha nálunk is felpörög az infláció és az MNB nem emel
A piacok szerint csak idő kérdése a kamatemelés. Ugyanakkor az Egyesült Államok és Irán közötti béketárgyalások bizonytalansága miatt nem számítanak emelésre a következő, április 29–30-i ülésen.
A kereskedők idén két teljes, egyenként 0,25 százalékpontos kamatemelésre fogadnak, és mintegy 30 százalék esélyt adnak egy harmadiknak – szemben az egy héttel korábbi akár négy emelésre vonatkozó várakozásokkal. A politikai változásokra érzékeny német kétéves hozam akár 11 bázisponttal, 2,54 százalékra csökkent.
A kamatemelési kilátás erősödése elméletben az euró hóna alá nyúlna a dollárral szemben, a dollár eladása pedig hüvelykujj-szabályszerűen erősíteni szokta a közép-európai devizákat még az euróval szemben is.
Az európai energiaválság Magyarországon is feljebb hajtja az árakat, különösen, ha az elődje által bevezetett védett üzemanyagárakat utódja eltörli.
Ebben az értelemben a fundamentumokat, amelyekhez a forint biztosan visszatér, a választási eredmény miatt fellépő belföldi gazdaságpolitikai kockázat is jelenti.
Amennyiben a sorjázó új információkból inflációgerjesztő gazdaságpolitika rajzolódik ki – akár a védett árak eltörlése, akár egyéb intézkedések formájában –, az visszavehet a forint erejéből. Az árak túlzott elszaladása ellen pedig az MNB kamatemelésekkel harcolhat, amelyek ebben az esetben akkor is bekövetkezhetnek, ha az eurózóna kamatain nem szigorít az EKB.