Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Az Európai Unió tagállamainak többségénél jóval jobb gazdasági növekedési adatokat prognosztizál az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap is Magyarország és több közép-európai ország tekintetében. Az adatsorok kapcsán Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője kiemeli: a nemzetközi intézmények valós javulást látnak hazánk gazdasági teljesítményét illetően a jelenlegi mostoha körülmények ellenére is.
Miközben a nyugat-európai magországok közül több továbbra is gyenge növekedési pályán marad, Közép- és Kelet-Európa több pontján jóval élénkebb dinamika rajzolódik ki – mutat rá Sebestyén Géza keddi Facebook-posztjában. Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője egyúttal kiemeli: a 2026-os reál GDP-növekedési előrejelzéseket mutató térkép ezért fontosabb, mint elsőre látszik. Nemcsak számokat mutat, hanem azt is, hol van ma az európai gazdasági gravitációs erő, és hol látszanak a felzárkózás új esélyei – jegyzi meg.
2026-ban gyorsuló ütemben növekedhet a magyar gazdaság
Mint azt a matematikus-közgazdász bejegyzésében írja: Magyarország ezen a térképen 2,1 százalékos növekedési előrejelzéssel szerepel. Ez nem európai rekord, de egyértelműen erősebb kilátás, mint amit a kép
- Németországnak,
- Franciaországnak,
- Olaszországnak vagy
- Ausztriának
mutat, ahol 0,8–0,9 százalék körüli értékek látszanak. Ez a kontraszt a lényeg – hangsúlyozza Sebestyén Géza, hozzátéve: amit látunk, az nem pusztán az, hogy Magyarország nőhet, hanem az, hogy egy lassuló európai környezetben a magyar gazdaság növekedési üteme az IMF szerint az EU egészének 1,4 százalékos és az euróövezet 1,1 százalékos előrejelzése fölött alakulhat.
A nemzetközi intézmények képe ráadásul meglepően egy irányba mutat. Az IMF 2026-ra 2,1 százalékot vár Magyarországra, az Európai Bizottság 2,3 százalékot, az OECD pedig 1,9 százalékot. A számok nem teljesen azonosak, de az üzenet közös, 2026-ban gyorsulás jöhet.
Aki csak a napi vitákat nézi, az könnyen azt hiheti, hogy a magyar gazdaságról csak végletes mondatok léteznek. Vagy minden összeomlik, vagy minden tökéletes. A valóság ezzel szemben az, hogy a nemzetközi intézmények valós javulást látnak – közli az adatsor kapcsán az MCC kutatója.
Ha a növekedés valóban a fogyasztás, a beruházások és az export helyreállásával jön, akkor annak hatása túlmutat a GDP-mutatón.
- Erősebb vállalati alkalmazkodás,
- javuló foglalkoztatási háttér,
- nagyobb költségvetési mozgástér
- és stabilabb gazdasági hangulat
következhet belőle – húzza alá bejegyzésében Sebestyén Géza.
A fogyasztás élénkülése és az új ipari kapacitások lendületet adhatnak a gazdaságnak
A fentiekkel összhangban vannak az MBH Elemzési Centrum március elején közreadott elemzésének főbb megállapításai is. E szerint külső kereslet erősödésével párhuzamosan 2026-ban gyorsulhat a magyar gazdaság növekedése: a fogyasztás élénkülése és az új ipari kapacitások termelésbe állása is lendületet adhat a gazdaságnak.
A munkaerőpiaci folyamatok általában valamivel lassabban követik le a nemzetgazdaságban végbemenő változásokat, ennek megfelelően Balog-Béki Márta, az MBH Elemzési Centrum szenior elemzője egy korábbi nyilatkozatában annak a vélekedésének adott hangot, hogy idén még nem várnak érdemi csökkenést a munkanélküliségi rátában, így 2026 során továbbra is átlagosan 4,4 százalékos szinttel számolnak. Ám ez a mutató is jellemzően mélyen alatta van a nyugat-európai munkanélküliségi rátának.
Sebestyén Géza ennek kapcsán kifejtette: miközben Finnország 10,2 százalékon, Svédország 8,7 százalékon, Spanyolország pedig 9,8 százalékon áll, addig több közép-európai ország jóval alacsonyabb rátát mutat. Az MCC kutatója szerint amit látunk, az több mint egy statisztikai mutató. Meglátása szerint sokkal inkább az mutatkozik meg, hogy mely országok vállalják a beavatkozást a reálgazdasági folyamatokba azért, hogy a mindennapi életben munkahelyet, biztonságot, kiszámíthatóságot és családi tervezhetőséget szavatoljanak állampolgáraiknak.
Az MCC kutatója szerint a kérdés tehát nem az, hogy vannak-e nehézségek Európában, hanem az, hogy egy válságokkal terhelt korszakban mely országok tudnak az átlagosnál jobb eredményt felmutatni, és melyek csúsznak bele a tartós lemaradásba.
