Magyarország hétévnyi kőolaj-felhasználásával egyező mennyiséget veszített a piac

Vágólapra másolva!
A Közel-Keleten az iráni háború miatt a nyersolaj és kondenzátum összesített kínálatkiesése ápriis 10-ig elérte a 430 millió hordót, amit a közelmúltban felgyorsuló visszaesés hajtott, különösen Szaúd-Arábiában, ahol a nyersolaj-kínálat körülbelül napi 6 millió hordóra csökkent, rávilágítva a régióban zajló olajpiaci zavarok súlyosságára. A 430 millió hordó mennyisége hozzávetőlegesen Magyarország hét éves kőolajszükségletét fedezné.
Vágólapra másolva!

A közel-keleti kínálatkiesések összesített mennyisége április 10-ig elérte a 430 millió hordót, miközben a fennmaradó regionális nyomás hatására a zavarok tovább fokozódnak – áll a Kpler globális árupiaci elemző legutóbbi olajipari értékelésében. A Kpler becslése szerint a közel-keleti nyersolaj-kínálat márciusban átlagosan napi 9 millió hordóval csökkent a februári szintekhez képest. A visszaesés jelentős része Szaúd-Arábiához köthető, ahol a termelés jelenleg mindössze napi 6 millió hordó körül alakul, szemben a februári napi 10,1 millió hordóval.

hordó, olaj, kiesés
Mintegy 430 millió hordónyi olaj és kondenzátum esett ki a piacokról április 10-ig az iráni háború következtében (illusztráció)
Fotó: ALAIN JOCARD / AFP

Mire elég 430 millió hordónyi olaj és kondenzátum?

A fent jelzett, április 10-ig összegzett mennyiség elhelyezéséhez érdemes legalább két viszonyítási pontot megadni: 430 millió hordó

  • annyi, mint a világ 4-4,5 napi kőolajfelhasználása, illetve
  • mint Magyarország nagyjából 7-8 évi kőolajigénye.

A 430 millió hordónyi olaj és kondenzátum (könnyű és alacsony sűrűségű, folyékony szénhidrogén-elegy, amely a földgáz- vagy kőolajtermelés során a felszínen csapódik ki) piaci kínálati kiesése kapcsán a Kpler szerint figyelemet érdemel, hogy a háborús helyzetben az iraki nyersolaj-kínálat meghaladta a várakozásokat: márciusban az ország átlagosan napi 1,55 millió hordót küldött a kínálatba. Ez igazolja azokat a korábbi információkat, miszerint az iráni háború kirobbanása után, némileg paradox módon, Irán maradt az az ország a térségben, amely olaját piacra tudta küldeni.

Bővült ugyasnakkor az iraki kínálat is, melyet a belföldi feldolgozás és a közvetlen nyersolaj-égetés felfutása támogatott, amelyek tartósan magas szinten maradtak, és részben ellensúlyozták a kieséseket. Ennek ellenére Irak nyersolaj-termelése jelenleg becslések szerint csak napi 1,3 millió hordó körül mozog.

A térség legfontosabb, egyben meghatározó OPEC-tagjának számító Szaúd-Arábia márciusi nyersolaj-kínálati adatait a Kpler elemzői utólag lefelé módosították: 

az átlagos termelés mindössze napi 7 millió hordó volt, éles visszaesést mutatva a februári napi 10,1 millió hordóhoz képest.

A jelenlegi becslések szerint a szaúdi kibocsátás már csak napi 6 millió hordó körül alakul, mivel az olajinfrastruktúrát érő folyamatos támadások tovább korlátozzák az ország termelési és exportképességét. A legutóbbi támadások jelentések szerint napi 600 ezer hordóval csökkentették az ország termelési kapacitását, ennek részleteiről az Origón is írtunk.

A kikötői terminálok jelentik a szűk kapacitáskorlátot

A Szaúd-Arábiából érkező ingadozó kínálat miatt a dzsanbui rakodások is ingadozók maradtak. A 10 napos mozgóátlag – beleértve az országon belüli szállításokat is keletről nyugatra, a Vörös-tenger partjára – a március végi napi 4,7-4,8 millió hordós csúcsokról április elejére körülbelül napi 4,1 millió hordóra csökkent. Bár az utóbbi időben némi helyreállás látható – elérve a napi 4,5 millió hordót –, az értékek továbbra is elmaradnak a március végi szintektől.

A napi adatok ugyanakkor több éles kiugrást mutatnak: áprilisban eddig négy alkalommal is meghaladta a volumen a napi 6 millió hordót, köztük két esetben elérte a napi 7 millió hordót (április 1-jén és 5-én). 

„Ezek a magas értékek hosszabb távon nem fenntarthatók, figyelembe véve, hogy a dzsanbui maximális rakodási kapacitást napi 5-5,5 millió hordóra becsüljük”

– értékeltek a Kpler elemzői.

Ez arra utal, hogy a kiugró adatok inkább az egyes szállítmányok időzítéséből adódnak, nem pedig tartós kapacitásnövekedést tükröznek. Másképp: Szaúd-Arábia hiába tud naponta tartósan akár 6 millió hordónyi olajat is küldeni nyugatra szárazföldön a Perzsa-öböl térségéből, a hajókra rakodás sebességét az ottani terminálok kapacitása korlátozza.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!