Óvatos ünnepet jelenthet a hormuzi nyitás Európának – érdemes figyelni a következő napok hajóforgalmát

Rendkívüli jelentőségű itteni idő szerint péntek délután Irán azon bejelentése, miszerint megnyitja a Hormuzi-szorost valamennyi kereskedelmi hajó számára. A bejelentésre óriásit erősödött a forint, hatalmasat estek az olajárak. Vannak ugyanakkor korlátai is annak, ami a hormuzi nyitásból következik, ezért az óvatos optimuzmus lehet indokolt azzal kapcsolatban – és édes helyett inkább száraz pezsgő bontása.

Irán valamennyi kereskedelmi hajó számára megnyitotta pénteken a Hormuzi-szorost, reakcióként a libanoni-izraeli, tíznapos tűzszünetre, mely alapján Izrael felfüggeszti a csapásokat az ország ellen. A hírre brutális csökkenéssel reagáltak az olajárak, a forint négyéves csúcsra erősödött az euróval szemben. A nyitás ugyanakkor nem volt kölcsönös amerikai oldalról, legalábbis cikkünk készítésének pillanatáig, mert Washington nem oldotta fel a Perzsa-öböl iráni kikötőinek blokádját, ezzel akadályoza mintegy 153 millió hordó kőolaj piacra jutását onnan. Európa pedig elsősorban nem a szállítmányok közvetlen elérhetősége miatt, hanem amiatt juthat némi levegőhöz, hogy a remények szerint meginduló hajóforgalom némileg alacsonyabb szintre rendezi be az energiaárakat.

Irán átmenetileg megnyitotta a Hormuzi-szorost
Fotó: AFP /  

Koordinált útvonalat jelent törékeny hormuzi nyitás

Teheráni közlés szerint „koordinált útvonalon”, de valamennyi kereskedelmi hajó forgalma megindulhat a Hormuzi-szorosban, miközben az amerikai erők fenntartják az iráni kikötők blokádját. A fejlemény igen jelentős mérföldkőnek tekinthető az iráni konfliktus rendezése felé, gazdasági hatásai pedig azonnal megnyilvánultak a 10 százalékos olajár-esésben, a forint erődösésében, és a nagyjából a bejelentéssel egyidőben nyíló New York-i tőzsde hangulatában.

Miként az Origón bemutattuk, a megkönnyebbülés indokolt, de az örömnél még nem indokolt a teljes eufória, különösen európai ország lakosaként. A közvetlen piaci reakciókon túl is könnyebbséget jelent a szoros nyitása, különösen, ha Irán azt a kilenc nap múlva lejáró tűzszünet után is fenntartja, ám a teheráni bejelentés és annak gyakorlati megvalósulása tulajdonképpen nagyon illékonnyá válhat.

A hormuzi nyitás nagyon törékeny, és nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ideiglenes. Ám az energiaválság nagyságát mutatják a piaci reakciók, melyek azonnaliak és jelentősek voltak, mintha Irán és az Egyesült Államok tartós tűzszünetet vagy esetleg békeszerződést kötött volna. 

Az iráni háború és a szoros zárásának hatásait az egész világ megérezte – például Európában március első feléig az energiaárak átlagosan nagyjából 50 százalékos mértékben emelkedtek, Ázsia pedig már hetek óta hiánnyal néz szembe –, így a piaci reakciók is némileg érthetők.

Ezek adhatnak okot a bizakodásra Európa számára

Nézzük meg röviden, amennyiben nem valósul meg újabb eszakláció és a felek tartják magukat a mostani tűzszüneti feltételekhez, mire lehet számítani gazdasági szempontból:

• Az energiaárak azonnali enyhülése: a megnyitás hírének hatására az olajárak jelentősen, nagyjából 10 százalékkal csökkentek, amivel áttételesen mérséklődhetnek nem csak az ellátási aggályok, hanem az infllációs nyomás is Európában. A további csökkenés mértéke nagyban függ attól, hogy kihasználják-e a hajók az átkelésre az Irán által bejelentett időablakot. A kérdés Európa számára akkor is jelentős, ha a szállítmányok elérhetősége korlátozott marad, hiszen az árak csökkenése akkor is nyereség a kontinens országai számára.
• Javuló ellátásbiztonság: a közel-keleti kőolajszállítmányoknak való európai kitettségről nehéz rövid összefoglalót adni, a finomított terméknél viszont egészen konkrét kép rajzolható a kerozinnal kapcsolatban. Miként az Európai Bizottság szóvivője arra pénteken felhívta a figyelmet, az uniós tagállamok finomítói az uniós repülőgépüzemanyag-fogyasztás körülbelül 70 százalékát képesek fedezni, a fennmaradó mennyiséget importból lehet pótolni. Amennyiben a Hormuzi-szorost érintő helyzet folytatódik, az Európai Bizottság megkezdi a felkészülést a repülőgép-üzemanyagokkal kapcsolatos esetleges összehangolt fellépés megindítására – közölte Anna-Kaisa Itkonen. Csakhogy ez azt is jelentené, hogy az EU-nak hozzá kellene nyúlnia a kontinens vésztaralékaihoz – erre egyes előrejelzések szerint mostantól számított hat hét múlva szükség lehet –, miközben a jegyárak még gyorsabb ütemben emelkedhetnek. A hormuzi nyitással viszont újra érkezhetnek szállítmányok a kontinens kikötőbe.
• Jót tehet a hormuzi nyitás a logisztikai költségeknél is, mivel a szállítási, biztosítási és rakománykezelési költségek – amelyek a háborús kockázati felárak és egyéb pótdíjak miatt mintegy 25 százalékkal emelkedtek – várhatóan mérséklődnek.
• Európa érintettsége a közel-keleti energiaszállítások kapcsán nem is okvetlen a kőolaj vagy a finomított termékek kapcsán, hanem az LNG-szállítások terén jelentős. Az európai gázárak az olajénál sokkal nagyobb mértékben, kb. 60 százalékkal emelkedtek a háború óta a TTF referenciár szerint, épp a betárolási időszak kezdete előtt. Az április elején elérhető adatok szerint – és ebben jelentős változás nem történhetett – mintegy 19 LNG-szállító és kb. 150 olajtanker vesztegel a Perzsa-öbölben. Bár az európai LNG-import most már több mint 50 százaléka az Egyesült Államokból érkezik Európába, s a közel-keleti válság miatt – miként az Origón bemutattuk – újra nő az orosz enerigaimport szerepe, a közel-keleti szállítások kiesése így is nagy érvágás. A konfliktus kirobbanása utáni utolsó katari LNG-rakományok 2026. március végén érkeztek meg a brit South Hook és az olasz terminálokba. Katar pedig hosszú távú, 15 éves megállapodást kötött Németországgal, amelynek értelmében évente több mint 2 millió tonna LNG-t szállítanak az északi-tengeri terminálokba (például Brunsbüttel), ám ennek teljesítése is nehézségekbe ütközik. Mindebben lehet javulás a mostani nyitás következtében.
• Gyógyszerek, vegyi anyagok, műtrágya, mezőgazdasági termékek: ezek forgalmának újraindulása nem csak a régió külpiacai, hanem Irán számára is lényeges lehet.

A Kpler árupiaci elemző hajóforgalmi adatai szerint az energiát szállító hajók a Perzsa-öbölben rekedtek nagy részét teszik ki, de nem csak ilyenekről van szó. A veszteglők közül 

• 426 nyersolajat és üzemanyagokat szállító hajót azonosítottak, valamint 
• 34 autógázt szállító, és 
• 19 cseppfolyósított földgázt szállító hajót követnek. 

A többi szárazárut, például mezőgazdasági vagy fémtermékeket és/vagy konténereket szállít.

Legalább átmenetileg átjárhatóvá vált az átjáró
Fotó: - / AFP

Sok minden függ a következő napok hajóforgalmától

A helyzetet azonban fenntartásokkal kell fogadni, mert bár a bejelentések reményt adnak a forgalom újraindulására, a megnyitás nem jelenti azonnali normalizálódást. Jelentős, közel ezer hajóból álló torlódás alakult ki az öbölben (figyelembe véve a jeladó nélkül közlekedő hajókat is), és a biztosítók továbbra is óvatosak, így a teljes működés helyreállítása hetekig is eltarthat, feltéve, hogy a szoros is nyitva marad addig.

A katari infrastruktúra sérülései miatt a teljes LNG-exportkapacitás helyreállítása akár hónapokat is igénybe vehet, tehát ebben a kérdésben nem lehet kihasználni a most megnyílt időablakot.

További kérdés az is, hogy a hajók valóban kihasználják-e a mostani bejelentés jelentette lehetőséget az átkeléshez, és Irán valóban szavatolja-e biztonságukat, valamint az, Irán mit fog kezdeni azzal, hogy az amerikai erők továbbra is blokkolják mintegy 153 millió hordónyi olajukat. A helyzet Teherán szempontjából mindenképpen kiélezett, hiszen hamarosan olajtermelésük jelentős mérséklésére is kényszerülhetnek, ami viszont újabb energiapiaci sokkot eredményezne.

A következő napokban érdemes lesz figyelni azt, hogyan alakul a Hormuzi-szoros forgalma, hiszen amennyiben felgyorsul a hajók átkelése, úgy elméletileg arra is van lehetőség, hogy a kereskedők az árakra licitálva akár Ázsiából Európába irányítsanak egy-egy szállítmányt (ahogy erre több példa volt a Covid-világjárvány időszakában), vagy fordítva. 

A Hormuzi-szoroson naponta akár 130 hajó is átkelhet békeidőben, ám a teheráni „kontrollált útvonal” alkalmazása miatt az átjáró napi áteresztése most várhatóan csekélyebb lesz

– még akkor is, ha ezzel elvileg elkerülhetők az Irán által telepített tengeri aknák, és minden bizonnyal díjat sem kell fizetni az átkelésért.

Az amerikai elnök figyelmeztetett: ha Irán nem teljesít, vége a tűzszünetnek

Donald Trump véget vet az Iránnal kötött tűzszünetnek, amennyiben szerdáig nem születik hosszú távú megállapodás az Egyesült Államok és Irán között. Ennek kapcsán az amerikai elnök az Arizona állambeli Phoenix-ből Washingtonba tartó repülőúton kifejtette, lehetséges, hogy a tűzszüneti megállapodást nem hosszabbítja meg, azonban az iráni kikötők elleni blokádot sem oldja fel.

„Úgyhogy akkor lesz a blokád, és sajnos ismét bombáznunk is kell” 

– húzta alá. Donald Trump egyúttal bejelentette azt is, hogy kevesebb, mint fél órája „elég jó hírek érkeztek Iránból”, hozzátéve: „úgy tűnik, a dolgok jól haladnak a Közel-Keleten Irán tekintetében”.

Az Egyesült Államok elnöke a Truth Social közösségi oldalon közzétett bejegyzésében arról tájékoztatott, Hszi Csin-ping kínai államfő örömét fejezte ki a Hormuzi-szorossal kapcsolatos fejlemények ügyében. Ennek kapcsánmegjegyezte, várja a megbeszéléseket a kínai vezetővel. „Találkozónk Kínában különleges lesz és talán történelmi is” – fűzte hozzá.