A szaúdi Kelet-Nyugat olajvezeték egyik szivattyúállomását érte a csapás - jelentette csütörtökön a szaúdi állami SPA hírügynökség az Energiaügyi Minisztérium hivatalos forrására hivatkozva. Ez a 1200 kilométer hosszú vezeték a Perzsa-öböl menti olajmezőktől szállítja a nyersolajat a Vörös-tengeren fekvő Yanbu exportterminálhoz. A szaúdiak az Iránnal zajló konfliktus óta főként ezen a vonalon exportálják az olajat, tekintve, hogy a Hormuzi-szoros az iráni támadások miatt gyakorlatilag használhatatlanná vált.

Újból emelkedik az olajár az iráni támadások hírére
Az ország termelési kapacitása napi körülbelül 600 000 hordóval csökkent az energetikai infrastruktúra elleni támadások miatt. Ez a szám a Bloomberg számításai szerint a királyság normál nyersolajexportjának nagyjából 10%-át teszi ki. Míg a Kelet-Nyugat vezeték szivattyúállomásának megrongálása miatt napi 700 ezer hordóval csökkent a szállítási kapacitás.
„A kelet-nyugati olajvezeték-áteresztőképességének csökkenése gyengítette Szaúd-Arábia Hormuzt megkerülő stratégiáját, és rávilágított a tartós ellátási kockázatokra” – mondta Mohith Velamala, a BloombergNEF globális olajelemzője. „Ez tovább bonyolítja a nyersolaj elérhetőségét Ázsiában.”
A támadások hírére a Brent nyersolaj határidős ára 96 centtel, azaz 1 százalékkal emelkedett, így hordónként 96,88 dollár lett. A West Texas Intermediate határidős ára 78 centtel, azaz 0,80 százalékkal emelkedett, és hordónként 98,65 dolláron állt hajnalban.
Kanyarban a 200 dolláros olajár?
A konfliktus, amely február 28-án kezdődött, amikor az Egyesült Államok és Izrael légicsapásokat indított Irán ellen, gyakorlatilag elzárta az olaj- és gázszállítás kulcsfontosságú ütőerét – számolt be róla a Reuters. A háború kezdete óta eltelt közel hat hétben mintegy 50 infrastrukturális eszközt rongáltak meg az Öbölben drón- és rakétatámadások.
Szaúd-Arábia olajkitermelése már a támadás előtt is jelentősen visszaesett, de az újabb károk tovább súlyosbítják a globális olajellátási válságot.
Noha az Egyesült Államok kedden két hetes tűzszünetet kötött Iránnal, azzal a feltétellel, hogy Teherán ismét megnyitja a szorost a nemzetközi hajóforgalom előtt. Az Egyesült Arab Emírségek állami olajtársaságának vezérigazgatója, Sultan Ahmed Al Jaber azonban csütörtökön egyértelműen leszögezte: a szoros továbbra is lényegében zárva van. „Legyünk világosak: a Hormuzi-szoros nem nyitott. A hajók áthaladását korlátozzák, feltételekhez kötik és szigorúan ellenőrzik” – írta Al Jaber közösségi oldalán.
A szoros a konfliktus előtt a világ olajszállításának mintegy 20 százalékát bonyolította. A Perzsa-öböl menti országok a szoros lezárása miatt összesen körülbelül 13 millió hordó napi termelést állítottak le – mondta Matt Smith, a Kpler olajpiaci elemzője a CNBC-nek adott interjújában. Így az olajár folyamatos emelkedése elkerülhetetlen következménye a háborúnak.
„Ha a Hormuzi-szoroson áthaladó olajmennyiség a jelenlegi szinten marad, akkor a Brent olaj ára hamarosan elérheti a hordónkénti 190 dollárt”– nyilatkozta John Paisie, a Stratas Advisors energiatanácsadó cég elnöke.
Az Európai Unió energiaellátásában is jelentős szerepet játszik a Hormuzi-szoros
Az EU cseppfolyósított földgáz- (LNG-) importjának mintegy 8,5 százaléka, míg a kőolaj - beleértve a nyersolajat és a finomított termékeket - körülbelül 7 százaléka érkezik a szoroson keresztül. Ezek a szállítmányok főként Irakból, Kuvaitból, Szaúd-Arábiából és az Egyesült Arab Emírségekből származnak. Míg az import a repülőgép-üzemanyag és a dízel esetében az arány eléri a 40 százalékot.
Az úniós szóvivő szerint az iráni konfliktusból eredő energiaválság nem lesz rövid távú:
„Nem szabad abba az illúzióba ringatni magunkat, hogy a jelenlegi, magas energiaárakat okozó válság rövid távú lesz” - jelentette ki Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság illetékes szóvivője szerdán Brüsszelben.