Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz Európai Unió öt pénzügyminisztere az energiacégek extraprofitjának megadóztatását szorgalmazza az iráni háború miatt megugró üzemanyagárakra reagálva – derül ki abból a levélből, amelyet a miniszterek az Európai Bizottságnak küldtek, és amelyet a Reuters szombaton látott. Ezt lehet tudni a tervezett különadóról.

A Reuters szerint Németország, Olaszország, Spanyolország, Portugália és Ausztria pénzügyminiszterei pénteki keltezésű közös levelükben hangsúlyozták: egy ilyen intézkedés annak jelzése lenne, hogy „egységesen lépnek fel, és képesek cselekedni”. Egyértelmű üzenetet küldene az is, hogy azoknak, akik a háború következményeiből profitálnak, ki kell venniük a részüket a lakosság terheinek enyhítéséből – írták.
Az olaj- és gázárak február 28. óta, az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni csapásainak kezdete óta meredeken emelkednek, ami a 2022-es, Ukrajna orosz invázióját követő európai energiaválsághoz hasonló árrobbanást idézett elő
– annak ellenére, hogy az EU ma már nagyobb arányban használ megújuló energiaforrásokat – emlékeztettek.
Nem derült ki, milyen mértékű különadót javasolnak
Az EU klímaügyi biztosának, Wopke Hoekstrának címzett levélben a miniszterek emlékeztettek a 2022-ben bevezetett rendkívüli adóra, amelyet a magas energiaárak kezelésére alkalmaztak.
A jelenlegi piaci torzulások és költségvetési korlátok mellett az Európai Bizottságnak gyorsan ki kell dolgoznia egy hasonló, uniós szintű hozzájárulási eszközt, szilárd jogi alapon
– fogalmaztak.
A levél nem részletezi, milyen mértékű extraprofitadót javasolnak, illetve mely vállalatokat érintené az intézkedés.
Már a napokban is felmerült az intézkedés újbóli bevezetése
Az EU energiaügyi biztosa kedden közölte: fontolóra veszik a 2022-es energiaválság idején alkalmazott intézkedések újbóli bevezetését, beleértve az elektromos hálózati díjak és adók korlátozását. Az EU 2022-ben, miután Oroszország visszafogta a gázszállításokat, több rendkívüli intézkedést vezetett be: ezek között szerepelt az uniós szintű gázárplafon, az energiacégek extraprofitjának megadóztatása, valamint a gázkereslet csökkentésére vonatkozó célok.
Európa erős importfüggősége miatt különösen érzékeny a közel-keleti konfliktus globális energiaárakra gyakorolt hatásaira. Az európai gázárak több mint hetven százalékkal emelkedtek február 28. óta. Dan Jorgensen uniós energiaügyi biztos szerint Brüsszel rövid távon különösen az olyan finomított kőolajtermékek ellátása miatt aggódik, mint a repülőgép-üzemanyag és a dízel.