Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Új utasmólóval és nagyszabású terminálbővítéssel erősíti pozícióját az európai légiközlekedési piacon a müncheni repülőtér. A milliárdos fejlesztés évi 6 millió utassal növeli a légikötő kapacitását, miközben prémium szolgáltatásokkal és modern infrastruktúrával emeli a kiszolgálás színvonalát.
Látványos, milliárdos fejlesztéssel erősíti pozícióját a müncheni repülőtér: az 1-es terminál új, modern utasmólója nemcsak évi 6 millióval növeli az utasforgalmi kapacitást, hanem prémium szolgáltatásokkal és tágas, élményközpontú terekkel is várja az utazókat – számolt be az Airportal.
Milliárdos fejlesztések Münchenben
Azt írják:
a bajorországi légikikötő 1-es terminálja egy 360 méter hosszú, hatszintes utasmólóval és központi csarnokkal bővült, amely a magasabb színvonalú környezet mellett éves szinten 6 millió utassal növeli meg a kapacitást.
Az épületrész egyszerre 12 keskenytörzsű vagy 6 széles törzsű repülőgépet tud kiszolgálni. A 95 ezer négyzetméter összterületű, hatszintes komplexumban korszerű, CT-szkennerekkel felszerelt utasbiztonsági ellenőrzés is helyet kapott.
Az új központi „marketplace” részen mintegy húsz üzlethelyiség, köztük a reptér első átsétálós duty free üzlete, valamint öt étterem nyílt, emellett tágas és világos váróterek állnak az utasok rendelkezésére. A prémium utasokat két exkluzív terület, köztük az Emirates saját várója és egy kétszintes, 1200 négyzetméteres panorámás lounge szolgálja ki. A kibővített terminál mintegy 40 nemzetközi légitársaság utasait szolgálja ki.
A még 2016-ban bejelentett, az eredeti tervek szerint 2022-re megvalósítani tervezett, 400 millió euró helyett végül 665 millió euróba kerülő beruházást a repülőtér saját forrásból finanszírozta.
Folytatódik a müncheni fejlesztés – Budapest sorsa bizonytalan
Amint ismert, a müncheni repülőtér idén márciusban megállapodást kötött a Lufthansával a stratégiai együttműködésük meghosszabbításáról, amelynek részeként tovább bővül német légitársaság és partnerei által használt kettes terminál és a hosszú távú útvonalhálózat is. A 2-es terminálhoz tartozó szatellit keleti oldalán egy új, merőlegesen csatlakozó utasmóló épülne, így T-alakúvá válna, és évente akár további 10 millió utas kezelését tenné lehetővé. A létesítmény átadását 2035-re tervezik.
A beruházás jól mutatja a hosszú távú növekedési stratégiát, miközben a Budapest Airport jövőjével kapcsolatban nem lehetünk ilyen optimisták. A Tisza Párt februárban nyilvánosságra hozott kormányprogramjában szó szerint az szerepel, hogy
a magyar államnak jelentős vállalati:
- reptér,
- tőzsdei cégek,
- magántőketársaságok,
- MVM
és ingatlanvagyona van, előbbiek fokozatos leépítése tőkepiaci tranzakciókkal, utóbbiak sale and leaseback megoldásai középtávon több ezer milliárdos (GDP arányosan pár százalékpontos) csökkenést hozhatnak az államadósságban.
Vagyis a 2024 júniusában magyar állami többségi tulajdonba került Budapest Airportban megszerzett tulajdonjogot részben vagy egészben értékesíteni kívánhatja az új Tisza-kormány, amely kétségessé teszi a nagyszabású budapesti repülőtérfejlesztés megvalósulását.
Mint ismert, február végén egymilliárd eurós beruházással megkezdődött a ferihegyi 3-as terminál fejlesztése, amellyel az évtized végére évi 25 millió utas kiszolgálását tervezte az Orbán-kormány. A miniszterelnök a legjobb megállapodásnak nevezte a repülőtér visszavásárlását követően a Vincivel kötött egyezséget, hiszen azóta szárnyal a légikikötő. Másfélszeresére nőtt, meghaladva a 20 millió főt az utasforgalom, 2024-ben rekord mértékű, 331 millió eurós jövedelmet termelt, amely negyedével múlta felül a várakozásokat.
Ennek tükrében úgy tűnt, hogy a beruházás a vártnál 2 évvel hamarabb térülhet meg, számításaik szerint a Liszt Ferenc repülőtér pedig az évtized végére a régió legfontosabb kereskedelmi és turisztikai központjává nőhetné ki magát.
