Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA tartósan megromlott egészségi állapot önmagában is nehéz helyzetet okoz, ám egyedül maradva, özvegyként talán még nehezebb ez az élethelyzet. Ezt próbálja némiképp kompenzálni az özvegyi nyugdíj intézménye, de ennek szabályaiban jelentős változások lépnek életbe július 1-jétől.
Július 1-jétől az élettársak esetében az özvegyi nyugdíjra való jogosultságot ki fogja zárni az a tény, ha az élettársak valamelyike más személlyel házasságban állt a halál időpontjában. Az Adózóna összefoglalója szerint megszűnik továbbá a különélő házastársra vonatkozó azon szabály, mely csak tartásdíj esetén adott lehetőséget az özvegyi nyugdíjra.
Fotó: Maghsoud Moradi / Unsplash
Kik jogosultak az özvegyi nyugdíjra?
A 2025. évi LI. törvény elfogadásával módosultak az özvegyi nyugdíj feltételei. Noha a jogszabály már az idei év elejével hatályba lépett, az új rendelkezéseket csak a jogszerző 2026. június 30-át követő elhalálozásának esetén kell alkalmazni.
A módosítások egyszerre jelentenek lazítást és szigorítást is.
A változások nem érintik az ideiglenes ellátást, amely haláleset után egy évig jár, mértéke pedig az elhunyt nyugdíjának 60 százaléka, valamint a fő szabály szerinti nyugdíj alapfeltételeit sem, de szigorítják a feltételeket, és az emelés a meglévő összegeket érinti.
Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság – azonosan a többi hozzátartozói nyugellátással – az elhunyt jogszerző által megszerzett szolgálati idő alapján keletkezik. A jogszerzés akkor állapítható meg, ha az elhunyt nyugdíjasként halt meg, vagy rendelkezett az elhalálozási életkorára meghatározott mértékű szolgálati idővel. Egyedül a baleseti hozzátartozói nyugellátások állapíthatók meg az elhunyt szolgálati idejére tekintet nélkül.
Korábban megírtuk, hogy az özvegyi nyugdíjra már nemcsak a házastársak jogosultak, hanem többek között az élettárs is, amennyiben a jogszerzővel annak haláláig együtt élt, bizonyos feltételek szerint. Összegezve: özvegyi nyugdíjra jogosult
- a házastárs,
- a bejegyzett élettárs,
- továbbá az élettárs, ha a meghatározott mértékű (tíz év, illetve közös gyermek esetén egy év) együttélési időt teljesítette,
- valamint az elvált, vagy egy évnél hosszabb ideje külön élő házastárs.
Ideiglenes és rendes özvegyi nyugdíj
Az özvegyi nyugdíj az elhunyt halálát követő egy éven át ideiglenes özvegyi nyugdíjként, ezt követően, ha az erre vonatkozó feltételek teljesülnek, rendes özvegyi nyugdíjként folyósítható.
Fotó: Vitaly Gariev / Unsplash
Két esetben egy évnél hosszabb ideig is jár az ideiglenes özvegyi nyugdíj. Egy éven túl, a gyermek tizennyolc hónapos koráig jár az ellátás, ha tizennyolc hónaposnál fiatalabb gyermek maradt hátra, illetve ha a gyermek tartósan beteg, vagy fogyatékos a nyugellátás a gyermek három éves koráig jár. Ez a hosszabb időtartamú jogosultság azért fontos, mert az ideiglenes özvegyi nyugdíj mértéke a duplája az ezt követő rendes özvegyi nyugdíj mértékének.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj leteltét követően rendes özvegyi nyugdíjra jogosult az özvegy, ha betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, vagy megváltozott munkaképességű, vagy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosító fogyatékos, vagy legalább két egészséges gyermekről gondoskodik.
Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy a hozzátartozói nyugellátások, így özvegyi nyugdíj szempontjából megváltozott munkaképességű az a személy, akinek egészségi állapota legfeljebb ötven százalékos mértékű.
Eltérés van a megváltozott munkaképesség meghatározásánál a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a rehabilitációs ellátás, és a rokkantsági ellátás esetében, ahol megváltozott munkaképességű az, akinek egészségi állapota hatvan százalék vagy kisebb, és a hozzátartozói nyugellátások esetében, ahol fenti, azaz az ötven százalékos mértéket kell alkalmazni.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj mértéke tehát – ahogy az előzőekben bemutattuk – hatvan, a rendes özvegyi nyugdíj harminc százaléka annak a nyugellátásnak, amely az elhunytat megillette, vagy megillette volna. Utóbbi hatvan százalékos mértékű abban az esetben, ha az özvegy megváltozott munkaképességű, de rehabilitációs ellátásban, vagy rokkantsági ellátásban nem részesül.
