Egy török fúróhajó pénteken kikötött Mogadishu kikötőjében, felkészülve Szomália első tengeri olajfúrási projektjének elindítására – írja az AFP és az Africanews a két fél bejelentései alapján. A Cagri Bey nevű hajó, amelyen egy fúrótorony magasodik, csütörtökön érkezett meg Szomália vizeire, majd hétvégén kikötött a főváros kikötőjében, hamarosan elkezdi a munkálatokat.

Fotó: Marine Traffic
Együtt fúr Szomália és Törökország
A török-szomáliai olajipari együttműködés lendületet 2020 után kapott, amikor a kelet-afrikai ország újragondolta bányászati tevékenységének szabályozását, különös tekintettel a kőolajkitermelésre. 2024 végén már egy török hajó szeizmikus vizsgálatokat végzett a most megnevezett három blokkban, hogy meghatározza a lehetséges fúrási helyszíneket.
Az ország vizeire érkezett fúróhajó „Szomália történetének első tengeri olajfúrási műveleteit” hajtja majd végre – számolt be erről az ország állami hírügynöksége, a SONNA. Emellett ez lesz Törökország „első külföldi mélytengeri fúrási projektje” saját felségvizein kívül – közölte az X-en Alparslan Bayraktar török energiaügyi miniszter. A SONNA szerint Bayraktar a hajó érkezésére rendezett ünnepségen vett részt a mogadishui kikötőben, ahol jelen volt Hassan Sheikh Mohamud szomáliai elnök is.
A két ország olajipari együttműködése nem meglepő annak fényében, hogy Törökország Szomália egyik legfontosabb katonai és gazdasági partnere. Ankara 2017-ben nyitotta meg legnagyobb külföldi katonai bázisát Mogadishuban. A mostani fúrási műveletben az első feltáró fúrás neve Curad-1 (szomáli nyelven: „elsőszülött”), amely Mogadishutól mintegy 370 kilométerre található. A fúrás rekordmélységet céloz meg: 3500 méteres vízmélység mellett további 4000 métert fúrnak a tengerfenék alá, így a teljes mélység eléri a 7500 métert. A műveletek várhatóan 6-9 hónapig tartanak, az eredmények kiértékelése után derül ki, hogy a kút kereskedelmileg kitermelhető-e.
A fúróhajót a török haditengerészet fregattjai (például a TCG Sancaktar és TCG Gökova) kísérik és biztosítják a térségben fennálló biztonsági kockázatok (kalózkodás, regionális feszültségek) miatt.
A szomáli kormány reményei szerint a sikeres fúrás öt éven belül energiapiaci hatalommá teheti az országot, radikálisan átalakítva a gazdaságot. A szárazföldi fúrások előkészítése szintén folyamatban van, az infrastrukturális fejlesztések (utak építése a fúrási helyszínekhez) 2026 folyamán indulnak el.
30 milliárd hordónyi olaj- és földgáz
Geo-szeizmikus vizsgálatok kimutatták, hogy Szomália legalább 30 milliárd hordó olaj- és gázkészlettel rendelkezhet, de ezeknek az erőforrásoknak a kiaknázása időbe telik, mivel a részletes feltárás általában három-öt évig tart, és a termelés csak ezt követően kezdődhet meg - áll a Nemzetközi Kereskedelmi Hivatal összefoglalójában, mely az amerikai Kereskedelmi Minisztérium egyik háttérintézménye.
A polgárháború, illetve a szomáliai államrend 1991-es összeomlása előtt – ezt követően a széttagolódott ország neve a tengeri kalózkodáséval forrott össze – az olyan nemzetközi olaj- és gázipari nagyvállalatoknak, mint
- a Royal Dutch Shell, és
- az ExxonMobil, feltárási megállapodásaik voltak Szomáliában, de a konfliktus miatt kivonultak az országból.
Az olajipar számára 2020-ban teremtettek új szabályozási környezetet, melytől annak fellendülését várják.
Az adatok szerint Szomália jelenleg csekély mértékben exportál kőolajat, miközben importja jelentős a finomított származékokból, ám a készletek kitermelésével jelentős kelet-afrikai olajexportálóvá léphet elő. Eközben üzemanyag-felhasználása 2024-ben csekély mértékű, átlagosan napi 11 200 hordónyi volt.
Szomália a mostani iráni háború kitörését megelőzősen csak csekély mennyiségű iráni olajat vásárolt, fő közel-keleti beszállítója Szaúd-Arábia volt.