Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huKenya gyors hozzáférésű világbanki forrásokat kér az iráni háború gazdasági hatásainak enyhítésére. A kelet-afrikai állam – sok más, energiaimporttól erősen függő országhoz hasonlóan – igyekszik elkerülni az alapvető termékek, köztük az üzemanyag hiányát, miközben az áremelkedések kezelésével is küzd, amelyek tovább növelhetik az inflációt. Az értesülések szerint azonban mind a Világbank, mind a Nemzetközi Valuataalap (IMF) kemény feltételeket szabhat a segítségnyújtáshoz.
Kenya gyors pénzügyi támogatást kért a Világbanktól, hogy kezelni tudja az iráni háború által kiváltott gazdasági sokkhatásokat – nyilatkozta a Reutersnek az ország jegybankelnöke. Kenya az első jelentősebb feltörekvő gazdaság, amely nyilvánosan megerősítette, hogy hivatalosan is a Világbankhoz fordult segítségért, bár több ország – például Egyiptom – jelezte, hogy megkereste a multilaterális hitelezőket.
Fotó: Pixabay
A Világbank gyorsreagálású pénzügyi eszközét kéri Kenya
Az iráni háború, a Hormuzi-szoros körüli állandó bizonytalanság alaposan megbolygatta a világgazdasági folyamatokat, az energiapiaci válságon keresztül a globális gazdasági növekedés lassulását vetítve előre. Ha csak a kőolajpiaci vonatkozásokat tekintjük, annak kapcsán érdemes felidézni, hogy Ázsia és Afrika egyes országai nagyon komoly kihívásokkal szembesülnek a Perzsa-öböl térsében eluralkodó bizonytalanság miatt – miként az Origón megírtuk, Kenyában a kialakuló üzemanyag-ellátási válságnak először csak a helyi vállalkozások, ám hamarosan akár a turizmus is kárát láthatja. Most pedig hivatalosság vált: Nairobi külső pénzügyi segítséget kér.
A forrásigény „jelentős” – mondta csütörtökön Kamau Thugge, Kenya jegybankelnöke, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tavaszi üléseinek margóján, konkrét összeget azonban nem közölt. A Nemzetközi Valutaalap vezetője, Kristalina Georgieva szerint legalább 12 ország kért segítséget az intézménytől a válság kezelésére.
Elemzők üdvözölték a lépést, szerintük az növelheti a befektetői bizalmat és enyhítheti a piaci nyomást.
„Bár Kenya külső tartalékai jelentősek és elegendőek, az ország a térségben az egyik leginkább kitett az iráni árrobbanásnak, mivel nagymértékben függ az olajimporttól” – mondta Andrew Matheny, a Goldman Sachs vezető közgazdásza. „A kenyai shillinget leértékelődési kockázatok fenyegetik, különösen akkor, ha a sokk elhúzódik, és az olajárak tartósan magasak maradnak.”
A Világbank hitelcsomagja kiegészítené azt a költségvetési támogatást nyújtó kölcsönt – az úgynevezett fejlesztéspolitikai műveleteket –, amelyről a felek már a válság kitörése előtt tárgyaltak – tette hozzá Thugge.
A „Rapid Response Support” a Világbank
- gyorsan folyósítható pénzügyi eszközeinek és szakpolitikai támogatásának gyűjtőneve,
- amely lehetővé teszi, hogy az országok gyorsan reagáljanak a sokkhatásokra vagy válságokra.
A kenyai államháztartást fenyegető kockázatok jeleként William Ruto elnök pénteken olyan törvényt írt alá,
amely három hónapra 13 százalékról 8 százalékra csökkenti a kőolajtermékek áfáját, hogy mérsékelje a lakosságot sújtó drágulást.
A jegybank a múlt héten 5,5 százalékról 5,3 százalékra csökkentette a 2026-os növekedési előrejelzését, arra hivatkozva, hogy az iráni háború kockázatokat jelent Kelet-Afrika legnagyobb gazdaságának kulcsfontosságú ágazataira.
Már készülnek a nemzeti fizetőeszköz gyengülésére, devizatartalék legalább van
A kenyai shilling a harcok csúcspontján – az Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti feszültség idején – enyhén gyengült, de azóta a veszteségek nagy részét ledolgozta. „Ha nyomás alá kerül, természetesen gyengülni fog” – fogalmazott a jegybankelnök, hozzátéve, hogy a jegybank elegendő tartalékkal rendelkezik az árfolyam-ingadozások mérséklésére.
„Azt mondanám, hogy a leértékelődés rendezett lesz. Éppen azért építettük fel a devizatartalékokat a jelenlegi – történelmi csúcsot jelentő – szintre, hogy elkerüljük a túlzott volatilitást” - fogalmazott. A jegybank devizatartalékai meghaladják a 13 milliárd dollárt, ami 5,8 hónapnyi import finanszírozására elegendő.
Ugyanakkor Kenyának négy hét alatt már 941 millió dollárt kellett költenie a jegybanki tartalékból arra, hogy megvédje a shillinget, vagyis tartalékainak mintegy 6,9 százalékát kellett erre elégetnie. S bár a pontos részletek még nem ismertek, alighanem mind a Világbank, mind az IMF szigorú monetáris feltételeket fog majd támasztani a segítségnyújtáshoz.
