Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Erős, teljesítményét és növekedési kilátásait tekintve felfutás előtt álló magyar gazdaságot hagy örökül az országgyűlési választások után hamarosan megalakuló új kormányra a leköszönő, Orbán Viktor vezette kabinet. Néhány, a napokban napvilágot látott makroadaton keresztül bemutatjuk az elért gazdasági eredmények néhány látványos, a kormányváltás időszakában látható mozzanatát. Hamarosan már az válik kérdéssé: mit kezd ezekkel az erős alapokkal a hamarosan megalakuló új kormány.
Magyarország 2026 első negyedévét a várakozásokat meghaladó gazdasági teljesítménnyel zárta: az Eurostat legfrissebb gyorsbecslése alapján a hazai GDP-növekedés az uniós élmezőnybe emelte az országot. Míg az Európai Unió egészében mindössze 1 százalékos bővülést mértek, addig a magyar gazdaság 1,7 százalékkal nőtt éves alapon, az év hátralévő szakaszára pedig ennél is magasabb, éves szinten pedig bőven 2 százalék feletti növekedés valószínűsíthető. Ezek a számok különös súlyt kapnak a májusi kormányváltás előtt, hiszen egyrészt a leköszönő Orbán-kormány utolsó – és meggyőző – gazdasági mérlegének tekinthetők, másrészt kiindulópontot adnak az új kabinet számára. Ám egyáltalán nemcsak a nehezített pályán a növekedés beindításában mérhető és látható a leköszönő kabinet sikere, hanem több más szegmensben is.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Nem túlzás: a gazdasági növekedésben állva hagytuk az EU-t
A magyar, KSH által publikált GDP-adat mellett már az uniós statisztikai hivatal is megjelentette a vonatkozó adatokat, így immár átfogó képet lehet alkotni az európai gazdaságok első negyedéves teljesítményéről. A legnagyobb tagállamok számai is ismertté váltak, ami lehetővé teszi az összehasonlítást. A magyar GDP éves összevetésben 1,7 százalékkal nőtt, negyedéves alapon pedig 0,8 százalékos bővülést mutatott, ami sokakat meglepett.
Ezzel szemben az Eurostat adatai szerint 2026 első negyedévében a szezonálisan kiigazított GDP az euróövezetben és az EU egészében is csupán 0,1 százalékkal emelkedett az előző negyedévhez képest. Éves alapon az eurózóna 0,8 százalékos, az EU pedig 1 százalékos növekedést produkált. Magyarországot csak Finnország előzte meg (0,9 százalék), de például olyan bezzegállamok, mint Írország, GDP-csökkenést mutattak (-2 százalék). A következetesség a fennálló nehézségek mellett is igazolta az Orbán-kabinet döntéseit, melyeket a család- és otthontámogatások, valamint a rezsiköltség-maximalizálás kapcsán hozott meg. Bár Orbán Viktor viszonya kormányfőként olykor konfliktusos volt az EU-n belül egyes aktorokkal (például a szankciós politikákkal kapcsolatban), a vezetésével működő kabinet döntéseit a GDP-növekedés megindulása mind ezekben a konfliktusokban, mind a nemzeti érdekek szempontjából igazolta.
Ez utóbbi vonatkozást támasztják alá más mutatók is a hazai gazdaság állapotáról, melyek tovább erősítik a kedvező képet. Ezek közé tartozik a reálbérek tartós emelkedése, melyek 10,5 százalékkal emelkedtek csak idén februárban, folytatva a korábban látott tendenciát. Eközben az infláció 1,8 százalék volt, bőven a jegybanki céltartományon belül.
A GDP 1,7 százalékos növekedése és a fenti adatok alapján úgy tűnik, hogy a kormány a ciklus végén is képes volt lendületet adni a gazdaságnak.
Ezek az adatok azért is fontosak, mert a kormányváltás után összehasonlítási alapként szolgálnak majd az új kabinet teljesítményének megítéléséhez. A Tisza Párt kampányában ugyanis életszínvonal-javulást ígért egy esetleges hatalomváltás esetére.
Fordulat a szegénységi mutatókban, előzzük a németeket és a franciákat is
Az Orbán-kormány teljesítményét emeli ki az is, hogy kedvező fordulat látszik a szegénységi mutatóknál is: az Eurostat legfrissebb adatai szerint Magyarország a vártnál jobb helyet foglal el ezen a téren, több nyugat-európai országot is megelőzve. Ezt szintén az évek óta fennálló, alapvetően kedvezőtlen külső körülmények között sikerült elérni.
Az Európai Unióban 2025-ben 92,7 millió ember – a lakosság 20,9 százaléka – volt kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának. Ez 600 ezer fős javulást jelent az előző évhez képest. A legmagasabb arány Bulgáriában (29 százalék), Görögországban (27,5 százalék) és Romániában (27,4 százalék) volt. Magyarország 19,5 százalékos mutatója az uniós átlag alatt van, ami kedvezőbb helyzetet jelent.
Ezzel az eredménnyel hazánk többek között olyan nyugat-európai országokat előz meg, mint
- Spanyolország,
- Franciaország, és
- az Európa gazdasági motorjaként hivatkozott, ám már évek óta gyengélkedő Németország.
A szakértői értékelések szerint az elmúlt másfél évtizedben több mint 1,3 millió ember került ki a szegénységi kockázatból, miközben a foglalkoztatottság történelmi csúcsra emelkedett. 2010-ben még a lakosság több mint 30 százaléka volt érintett, míg 2024-re ez az arány 20 százalék alá csökkent.
Különösen a gyermekes családok helyzete javult, ahol több mint 300 ezer gyermek került ki a veszélyeztetett körből.
Összességében ma mintegy másfél millióval kevesebb ember él szegénységben, mint a 2010-es kormányváltás idején. Ez a látványos, és vélhetően nem eleget tárgyalt eredmény az Orbán-kormány által elért gazdasági növekedésre, és az arra alapozva megvalósított családtámogatási politikára épül.
Fotó: Jo Panuwat D / Shutterstock
Több munkahelyet, magasabb teljesítményt jelentenek az idén megvalósuló beruházások
Közhelyszerű megállapítás, hogy a beruházások azokba az országokba mennek illetve ismétlődnek, ahol kedvező adó- és bürokratikus környezet, kiszámíthatóság, valamint akár állami támogatás várja őket.
Ezekben az Orbán-kormány mind partnere volt a nagy nemzetközi cégekenek, ahogy számíthattak támogatására a hazai vállalkozások is, elegendő csak a Demján Sándor Programra és hasonló kezdeményezésekre utalni, melyek az Orbán-kormány utolsó ciklusában 1400 milliárd forintos forrással támogatták a magyar vállalkozásokat.
2024-ben Magyarországon volt a legmagasabb az üzleti beruházási ráta az EU-ban. A nem pénzügyi vállalkozások a bruttó hozzáadott értékük 28,4 százalékát fordították beruházásokra, szemben az uniós 22,4 százalékos átlaggal és a német 18,8 százalékos értékkel. Ez a mutató a gazdaság jövőbeli növekedési potenciálját és a vállalkozói bizalmat is jól tükrözi.
Bár a 2025 utolsó negyedévére vonatkozó KSH-adatok a volument tekintve a beruházások csökkenését mutatják, az év elején közölt kormányzati közlések szerint 2025-ben így is mintegy 2700 milliárd forint értékű, részben 2026-ban megvalósuló beruházásról kötött megállapodást a kormányt, amiben a kormányzati támogatás nélküli fejlesztések nincsenek benne. Mit eredményez ez? Új munkahelyekben, korszerű technológiákban, a cégeknél nagyobb forgalomban, magasabb gazdasági teljesítményben mérhető gyümölcsöket akkor, amikor már nem az Orbán-kormány irányítja az országot.
Elindult a valaha volt legnagyobb otthontámogatási program, felpörögnek a lakásépítések
Szintén az Orbán Viktor vezette kormány öröksége, hogy Magyarország az egész Európában jelen lévő lakhatási válságra hatékony válaszokat adott, és a korábban bevezetett család- és otthontámogatási programok mintegy megkoronázásaként, elindította a társadalom széles rétegei számára segítséget nyújtó Otthon Start programot. A támogatott kamatozású szuperolcsó lakáshitel nem csak az önnálló otthon megteremtését tette és teszi elérhetővé sokak számára, hanem a gazdasági ágak közül a várakozásoknak megfelelően jótékony hatást gyakorolt az építőiparra is.
A kormány által indított otthontámogatási programok, köztük az Otthon Start konstrukció, a friss adatok szerint hozzájárultak az építőipar fellendüléséhez. Az első negyedévben a lakásépítések száma 4,3 százalékkal nőtt, míg az építési engedélyek száma 64 százalékkal emelkedett. Az elemzők szerint a piac túljuthatott a mélyponton, és a következő időszakban gyorsuló növekedés várható, melyet óvatos optimizmussal várnak az elemzők.
A lakhatási válság lényegében egész Európát jellemzi, egyáltalán nem magyar sajátosságról van szó. Éppen ezért fontos öröksége az Orbán-kormányoknak az erre adott, a kínálat bővülésében megjelenő magyart válasz.
A hivatkozott adatok szerint az új építésű lakások száma éves összevetésben mintegy ötszörösére nőtt, 3400-ról 15 ezer fölé emelkedve (!). A lakásépítési kedv pedig a kiadott engedélyek alapján 64 százalékkal nőtt idén az első negyedévben, ezáltal gyorsuló pályára állhatnak 2026-ban a lakásépítések, ami hozzájárulhat a gazdaság élénküléséhez is - közölték elemzők. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint túl lehetnek a mélyponton a lakásépítések és az építési kedv is egyértelműen növekedésnek indult. Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője pedig úgy látja, hogy az állami támogatási programok, mint a Lakhatási Tőkeprogram vagy az Otthon Start program nyomán élénkülő kereslet eredményeként idén várakozásai szerint a tavalyinál érdemben több lakás is felépülhet.
A szakértők szerint 2026-ban akár 16-18 ezer új lakás is megépülhet, és amennyiben a felálló új kormány megőrzi a lakhatási programokat, azok eredményeit, tovább nőhet azok száma, akik új, saját otthonhoz jutnak azok révén.
Mivel ezek az ingatlanok csak később kapnak használatbavételi engedélyt, a tényleges lakásépítések felfutása még csak ezután várható.
Talpra állt a magyar ipar
S végül, de korántsem utolsó sorban a leköszönő Orbán-kormány eredményei kapcsán érdemes kitérni a legfrissebb, márciusra vonatkozó ipari adatokra is. A KSH adatai szerint az ipar részesedése a magyar GDP-ből 2024-ben 21 százalék volt, így a magyar gazdaság egyik fontos pillére.
A magyar ipar teljesítményét az elmúlt években számos kihívás tépázta meg, a Covid-19 járvány után az orosz–ukrán háború, valamint a most az iráni háború nyomán jelentkező energiapiaci sokk is kedvezőtlenül hatott. Ennek ellenére az erőfeszítések beértek: miként megírtuk, a márciusi ipari teljesítmény az elemzőket is meglepően jó formát mutatott. A kommentárok szerint
az eredményben egyértelműen benne van például a korábban sikeresen az országba csábított és megvalósult nagyberuházások teljesítménye.
S bár összeállításunk készítésekor az ipari teljesítménynövekedés struktúrája még nem ismert, a három nagy alág egyike, a feldolgozóipar vélelmezhetően remek szereplése adta a löketet a látványos növekedéshez.
Összességében tehát mind gazdasági, mind társadalmi szempontból jelentős, kumulatív eredményekkel adja át Orbán Viktor kabinetje a kormányrudat utódjának. Azt, hogy a hamarosan beiktatásra kerülő új kormány mit kezd ezzel a meggyőző örökséggel, hogyan él azzal (vagy éli fel), hamarosan kiderül.
