Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Megkezdődött a Zöld-foki Köztársaságban a hantavírussal fertőzött személyek evakuálása az MV Hondius nevű hajórók, de ez csak a kezdete lehet egy sokkal rosszabbnak. A hantavírus ugyanis még jelen van a fedélzeten, a hajó pedig hamarosan Európába érkezhet. A körülötte lévő bizonytalanság és aggodalom pedig a Covid-19 járvány idején az óceánjárókra épülő turizmus szektorában látottakat idézi.
Megkezdődött a Zöld-foki Köztársaságban a hantavírussal fertőzött személyek evakuálása, három, a feltételezések szerint a kórokozótól szenvedő személyt védőöltözéket védő egészségügyi dolgozók vezettek le az MV Hondius hajóról. Az óvatosság indokolt: a Dél-afrikai Köztársaság fertőző betegségek intézete (korábban a hajó a Jóreménység-foka felé került) azt közölte, hogy azonosították a hantavírus ritka, emberről emberre terjedését lehetővé tévő andoki vírustörzset az óceánjáró két fertőzött utasán. A hajó pokoljárása még csak most kezdődhet: a Hondius eredeti célja a Zöld-foki Köztársaság lett volna, amely azonban a fertőzés kitörése nyomán megtagadta a kikötési engedélyt. Néhány órája a spanyol kormány azt közölte, hogy a hajó a Kanári-szigeteken köthet ki, de ez ellen a szigetek regionális elnöke, Fernando Clavijo tiltakozik. A hajó a Zöld-foki szigetek után várhatóan folytatja útját Európa felé, és a friss spanyol kormányzati közlés alapján szombaton érhet Tenerifére.
Fotó: - / AFP
Hantajárvány: még nincs vége a pokoljárásnak
A hatóságok és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közlése szerint a hajóról evakuált három beteget nemzetközi együttműködés keretében szállítják Hollandiába orvosi ellátásra. A hajón tartózkodók helyzetéről keveset tudni: a kitört, veszélyes hantavírus okozta járványban már hárman meghaltak, az utasok a kabinjaikban próbálják átvészelni a krízist.
A WHO szerint jelenleg nyolc hantavírusos esetet azonosítottak, és hármat megerősítettek, köztük egy svájci beteget, aki egyelőre nem mutat tüneteket.
Jelenleg vizsgálják, hogy a beteg a kór továbbadásának időszakában kapcsolatba került-e másokkal, őt valószínűleg a Zürichi Egyetemi Kórházba szállítják, mert az az intézmény rendelkezik speciális felkészültséggel a viszonylag ritkán előforduló, ám rendkívül veszélyes betegségek kezelésére.
A WHO komolyan veszi a fenyegetést, és az eddig érintett országok hatóságainak bevonásával információkat oszt meg a hajón kitört járványról, életbe léptetve azokat a protokollokat, amiket az egészségügyi személyzet tagjainak, és ez esetben a hajón tartózkodóknak is be kell tartaniuk.
Az óceánjáró kálváriája nem előkép nélküli: miként arról beszámoltunk, a Covid-19 járvány kitörésekor egy óceánjáró fedélzetén 3000 ember ragadt, a hajó vesszőfutása többször vett drámai fordulatot.
Az MV Hondius fedélzetén mintegy 150 ember tartózkodik, köztük egy amerikai utazási blogger, aki a BBC-nek nyilatkozva azt mondta, mindegyik utast hazavárja családja a rémálomszerű fordulatot vett tengeri utazásról.
A koronavírus-járvány okozta óriási gazdasági kiesés egyik vesztese az óceánjárók üzemeltetésére épített turisztikai szegmens, mely akkor a hajótársaságok számára több tízmilliárd dolláros közvetlen bevételkiesést jelentett, és a kapcsolódó turisztikai szektorok is megsínylették a járványt.
Alighanem a hantavírus is hatással lesz annak teljesítményére, pusztán amiatt, mert a hantavírussal sújtott hajó miatt könnyen megrendülhet a bizalom eziránt az utazási forma iránt.
Fotó: KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRA / KKO
Hantavírus: ezek a munkavállalók a legveszélyeztetebbek
Az akár 40-50 százalékos halálozási rátával járó, rágcsálókhoz köthető fertőzésnek ugyanakkor komoly gazdasági következményei lehetnek, különösen akkor, ha esetleg a fertőzést nem sikerül a hajóban karanténban tartani (jegyezzük meg, hogy az egészségügyi intézkedések alapján a karanténban tartásra minden esély megvan, kérdés persze, a fedélzeten milyen mértékben terjed el a fertőzés).
Ha pedig Európa felé tart a hantavírussal sújtott hajó, érdemes itt jelezni: az Environmental Research folyóiratban 2026 márciusában jelent meg egy tanulmány, melynek szerzői a betegségkockázat megállapítása érdekében összeállították a mai napig legrészletesebb európai hantavírus-fertőzéses adatkészletet (2011–2021), amely nagytömegű adatokat kombinál az éghajlati, környezeti, biológiai sokféleséggel kapcsolatos és társadalmi-gazdasági szempontokkal, hogy azonosítani lehessen az emberi hantavírus-átvitel fő mozgatórugóit.
Az elemzési eredmények azt mutatták, hogy a földrajzi-éghajlati szempontból a
- negyedik negyedévi maximális hőmérséklet,
- az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), és
- az élőhelyek gazdagsága jelentek meg az emberi hantavírus-betegség kockázatának legerősebb mozgatórugóiként (ez utóbbi meglepő módon csökkentette a kockázatot.
Érdekes tehát, hogy míg a változatos természeti környezet mérsékli a kockázatot, addig a magasabb nomináli GDP növeli, mivel könnyebbé teszi a főként állatról emberre terjedő vírus terjedését, az ehhez szükséges ember-állat találkozások létrejöttét.
A hantavírus, bár globálisan viszonylag ritka más fertőző betegségekhez képest, jelentős gazdasági és egészségügyi terheket ró, különösen a magas halálozási arány miatt az amerikai kontinensen (20-40 százalék), valamint Ázsiában a magas esetszámok következtében, ahol évente több ezer megbetegedést regisztrálnak.
A hantavírus gazdasági hatásai alapvetően két nagy területen jelentkeznek:
- a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban (mint munkaegészségügyi kockázat),
- valamint az idegenforgalomban, ahol a váratlan járványkitörések jelentős közvetlen és közvetett károkat okozhatnak.
A gazdasági hatást nagyrészt a súlyos akut légzőszervi szindróma (HPS) vagy a veseszindrómával járó vérzéses láz (HFRS) okozza, melyeket a hantavírusok képesek kiváltani.
A kórházi költségek pedig igen magasak lehetnek. Az elérhető adatok szerint az amerikai kontinensen a hantavírus okozta tüdőszindróma (HPS) gyakran intenzív osztályos ellátást igényel. Kínában a HFRS-esetek jelentős, helyi szinten magas egészségügyi kiadásokat eredményeznek, amelyek esetenként meghaladhatják a fejenkénti átlagosan 2 millió foritntnak megfelelő összeget.
Munkaerő-termelékenység csökkenése: a betegség gyakran érinti a mezőgazdasági dolgozókat, erdészeti munkásokat és az üzemeltetéssel foglalkozó dolgozókat (karbantartók, kártevőirtók), és vizsgálatok szerint a magas kockázatú foglalkozási csoportokban 3,7-3,8 százalékos előfordulási aránya figyelhető meg a betegségnek. Azaz minden 100 dolgozóból 3,7 dolgozó elkaphatja a fertőzést.
S ezekre rakódnak rá a regionális gazdasági zavarok: a járványkitörések ideiglenes létesítménybezárásokhoz vezethetnek – például az említett 2026-os óceánjáró-hajó incidens esetében –, és a helyi mezőgazdasági tevékenységeket is befolyásolhatják a rágcsálóirtási intézkedések és a fertőzéstől való félelem miatt.
