Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Márciusban az ipari termelés volumene 6,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, munkanaphatástól megtisztítva a termelés 3,7 százalékkal emelkedett – jelentette szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A februárinál 3,1 százalékkal nagyobb volt a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás.
A feldolgozóipari alágak döntő többségében nőtt a termelés volumene az előző év azonos hónapjához képest. A legnagyobb súlyú alágak közül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, a villamos berendezés gyártása, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása jelentősen, míg a járműgyártás kismértékben bővült. Az első negyedévben az ipari termelés 1,0 százalékkal nagyobb volt, mint 2025 azonos időszakában – közölte a KSH.
Fotó: Sam Moghadam / Unsplash
Magára talált az ipar
A magyar ipar a februári gyengélkedést követően magára talált, és márciusban érdemben bővülni tudott. Sőt, mi több, az elmúlt évek egyik legnagyobb pozitív meglepetését könyvelhetjük el. Azt már az első negyedéves GDP-adatból sejteni lehetett, hogy erős lehetett a márciusi ipari teljesítmény, hiszen a KSH az ahhoz fűzött kommentárjában az ipart pozitív hozzájárulóként emelte ki. Számokra lefordítva, havi alapon 3,1 százalékkal bővült a termelés volumene, így a munkanaphatással kiigazított éves bázisú index is jelentősen, szintén 3,7 százalékra ugrott - írja kommentárjában Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza. Az elemző szerint az elmúlt négy hónapból tehát háromban növekedés volt megfigyelhető, ami jól látszik a fix bázisú adatsoron is.
A 2025 novemberi mélypont után egy tartósabb, felfelé ívelő trend van kibontakozóban.
Ugyanakkor az ágazat kibocsátási volumene még mindig 4,1 százalékkal elmarad a 2021. évi átlagtól.
Az, hogy meddig tarthat ki ez a pozitív trend, az nagyban múlik majd a közel-keleti háborún, a Hormuzi-szoros blokádján, valamint az ebből fakadó energiapiaci és ellátási láncokat érintő sokkokon.
– írja az elemző.
Mivel előzetes adatközlésről van szó, a KSH sok részletet még nem ismertetett, ugyanakkor az elemző szerint a szűkszavú kommentár alapján egy fontos újdonsággal szembesülhetünk: a feldolgozóipari alágak többségében nőtt a termelés volumene éves bázison.
Meglepetés a márciusi ipari adat, a folytatás a külső kereslettől és az iráni háború alakulásától függ
Jelentős meglepetést okozott a márciusi ipari adat – bár már az első negyedéves GDP-adatok közlésekor is feltűnő volt a KSH azon megjegyzése, hogy az ipar teljesítménye hosszú idő után pozitívan befolyásolta a GDP növekedését, hiszen a januári és februári adatokból ez csak negyedéves szinten következett, éves összehasonlításban nem - kommentálta az adatokat Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Regős Gábor szerint ami újdonság, az
- az élelmiszeripar teljesítményének jelentősebb növekedése, illetve a
- járműgyártás kisebb bővülése – ezeket a KSH februárban még mint gyengén teljesítő ágazatokat mutatta be.
A járműgyártásra a korábbiakban is ellentétes irányú tényezők hatottak: míg a Mercedes egy műszakos munkarendre való átállítása kisebb, addig a BMW termelésének felfutása nagyobb kibocsátást jelent – úgy látszik, hogy most az utóbbi hatás volt erősebb.
A korábbi nagyberuházások beindulása tehát már kezd látszódni az ipari termelési adatokon.
A nagy kérdés a külső kereslet alakulása – ezen belül is elsősorban a német gazdaságot érdemes vizsgálni.
Innen még nem érkezett márciusi ipari adat, de az első negyedéves GDP, mely negyedéves és éves alapon is 0,3 százalékos bővülést mutat, nem jelez túl nagy fellendülést – igaz, hogy nincs már recesszió sem. Az ipar tartós növekedése szempontjából fontos lenne a külső kereslet erősödése, ennek azonban könnyen gátat szabhat az iráni háború, mely jelentős növekedést okoz az energiaárakban – jelezte az elemző.
