Kapitány István szerint itt a magyar unikornisok kora – az unikornisok szépek ugyan, de ritkák

Ahogy a hétfői parlamenti meghallgatáson is elhangzott, Kapitány István és a Tisza Párt négy év alatt legalább másfélszeresére növelné az innovációra szánt forrásokat, miközben startupbarát környezet kialakítását ígérik. „Nem zebrákat, hanem unikornisokat szeretnénk látni” – fogalmazott az akkor még miniszterjelölt Kapitány István, aki arra is utalt, hogy nem az összeszerelő üzemekre építené a gazdaság jövőjét. De vajon mekkora értéket teremthet egy unikornis vállalat egy nemzetgazdaság számára?

Nem szeretnénk, hogy összeszerelő üzemmé váljunk – mondta az akkor még miniszterjelölt, hozzátéve, hogy a leköszönő kormány gazdaságfejlesztési forrásainak 57 százalékát távol-keleti projektekre költötte az előző kormány, amelyben a magyar részarány ebben mindössze 4 százalék volt. A baloldali narratíva egy jó ideje összeszerelő üzemnek címkézi azokat a jellemzően vidéki gyárakat és üzemeket, ahol magasan képzett diplomások, és szakképzett és szakképzetlen, betanított munkások tömegei dolgoznak, utóbbiak számára sok esetben egyetlen regionális munkalehetőségként. Lehet-e ennek alternatívája egy sikeres startup ökoszisztéma? A gazdaságfejlesztés épülhet-e unikornisokra, merül fel a kérdés Kapitány István terveit hallva – írja a Magyar Nemzet.

Kapitány István tervei/Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

Kapitány István unikornisai szépek, de ritkák

Az unikornis a gazdaságban olyan startupcéget jelent, amelynek az értéke eléri az 1 milliárd dollárt, miközben még nem tőzsdei vállalat. Ezek többnyire gyorsan növekvő technológiai cégek — például szoftveres, mesterséges intelligenciával foglalkozó vagy digitális szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások. Kapitány István bemutatkozó beszédében észt és cseh példákat említett a közép-kelet-európai régióból mint sikeres unikornisokat.

Azért nevezik őket unikornisnak, mert korábban rendkívül ritkának számított, hogy egy induló cég ilyen rövid idő alatt ekkora értéket érjen el. A politikusok és gazdasági szereplők azért beszélnek sokat róluk, mert az ilyen cégek innovációt, külföldi befektetéseket és magas hozzáadott értékű munkahelyeket hozhatnak egy országba, még akkor is, ha általában nem foglalkoztatnak tömegeket. 

A Magyar Nemzet kérdésére Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője úgy fogalmazott: Az unikornisok, vagyis azon – jellemzően technológiai – startupok, amelyek piaci értéke meghaladja az 1 milliárd dollárt, rendkívül ritkák egy gazdaságban, felbukkanásukat tekintve jelentős befektetést igényelnek, ami csak hosszabb távon térül meg, hoz profitot. Felidézte: a CBInsights például a világon jelenleg 1345 unikornis céget tart számon, amelyek többsége az USA-ban és Kínában található. Azonban a régiós országok közül 

• Csehország is csak 1, 
• Horvátország 2, 
• a startup ökoszisztémában példaként rendszeresen felhozott Észtország pedig ugyancsak 2 vállalattal van jelen, 
• míg Lengyelország vagy Románia – hazánkhoz hasonlóan – eggyel sem. 

Molnár Dániel úgy fogalmazott: mivel ezen cégek esetében az érték leginkább a potenciálból következik, nem pedig a gazdaságban betöltött szerepükből, ezért a kijelentés is inkább úgy értelmezhető, hogy a leendő miniszter szeretne létrehozni egy olyan gazdasági, intézményi környezetet, ami képes lehet akár unikornisokat is kitermelni. Egy támogató vállalati környezet hosszabb távon tudja segíteni a növekedés dinamizálását, azt, hogy a gazdaság tudjon reagálni a folyamatosan változó technológiai környezetre, megjelenjenek azok az új vállalatok, amik ötletekkel, megoldásokkal reagálnak a felmerülő problémákra.

Az unikornis és az összeszerelő üzem logikája 

A korábban ellenzéki kritikusok gyakran rótták fel a Fidesz-KDNP kormánynak, hogy az iparfejlesztés kizárólag összeszerelő üzemeket hozott hazánkba. Értve ez alatt az Audi, a Mercedes vagy a BMW gyárait is. A szakértő kiemelte: a fentiek miatt sem állítaná ennyire szembe egymással a startup ökoszisztémát és a nagyvállalati támogatásokat. Az elhangzottak alapján a miniszterjelölt kulcsterületként a nagy gyárak gazdaságban betöltött szerepét jelölte meg, mintsem azok létjogosultságát kérdőjelezte meg. Hosszú ideje probléma, hogy Magyarországon alacsony a hazai hozzáadott érték aránya az exporton belül. Az OECD adatai alapján 2018 és 2022 között a kivitelen belüli hazai hozzáadott érték csupán átlagosan 53,2 százalékot tett ki, szemben a cseh 59,7 vagy a lengyel 69,2 százalékkal, miközben a szlovák adat 50,7 százalék volt. Vagyis az exportban jelentős szerepet betöltő gyárak révén létrejövő jövedelem csak kis részben hasznosul Magyarországon, míg működésük jelentős importigényt generál, ami az ország sérülékenységét és kitettségét is növeli a külső sokkoknak – magyarázta.

Szalai Piroska, a Fidesz országgyűlési képviselője világossá tette: 

Magyarország már nem az összeszerelő üzemek országa, hiszen a magyar munkaerő jóval drágább már, mintsem a külföldi összeszerelő üzemeknek megérje nálunk működni.

Annyival nőtt a keresetek színvonala, hogy már régen elköltöztek ezek az üzemek, s helyettük nagy hozzáadott értékű technológiák érkeztek, sokan hozták ide a K+F területüket. Ezért a munkaerőpiacon a high-tech szektorban foglalkoztatottak aránya a negyedik legmagasabb Európában – posztolta a Facebookon Kapitány István szavaira reagálva. 

A teljes cikk a Magyar Nemzet honlapján olvasható.