Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huKármán András a napokban bejelentette, hogy pénzügyminiszteri programjának egyik központi eleme a kisadózó vállalkozások tételes adójának, vagyis a kata rendszerének széles körű újbóli bevezetése. A terv jelentősen átalakíthatja a magyar munkaerőpiac működését. Míg az Orbán-kormány korábban kivezette, a Tisza-kormány most visszahozná — a kérdés azonban az, hogy miben lenne más a kata?
A kata adózási forma 2013. január 1-jén lépett hatályba Magyarországon. Célja az volt, hogy egyszerű és kiszámítható adózást adjon, csökkentse a feketegazdaságot, támogassa az önfoglalkoztatókat és mikrovállalkozásokat, kiváltsa a bonyolult járulék- és társaságiadó-rendszert kis szereplőknél - olvasható a Magyar Nemzet cikkében.
Bevezetése után átalakult a kata
A klasszikus kata lényege az volt, hogy havi fix összeg (jellemzően 50 ezer Ft, később választhatóan 75 ezer Ft) befizetésével sok más adó és járulék kiváltható volt.
A régi, széles körben használható kata-rendszert a 2022-es kata-törvény módosítás során alakították át. Formálisan nem teljesen szüntették meg, hanem szűkítették a használhatóságát, ennek egyik fő oka a bújtatott foglalkoztatás kiszűrése volt. A kata adózási formát eredetileg például fodrászoknak, taxisoknak, mikrovállalkozóknak szánták, azonban a munkaadók egy része számolni kezdett, és rájöttek, hogy egy bizonyos bérszint felett sokkal jobban járnak, ha a dolgozókat ráveszik, hogy indítsanak kisvállalkozási formát a munkaviszony helyett, és számlázzanak volt munkaadójuknak. Könnyen kiszámítható, hogy mekkora az a bér, ahol már megéri ez az egyébként törvénytelen váltás.
Sok volt a visszaélés
A lehetőséggel sok munkaadó vissza is élt, az alkalmazottak sokszor nem is választhattak:
- vagy vállalkozóként dolgoznak
- vagy nem kapják meg az állást.
Az így kényszervállalkozóvá válók sokkal rosszabb helyzetbe kerültek például a nyugdíjat vagy a fizetett éves szabadságot illetően, az államot pedig jelentős kár érte a be nem fizetett adók és járulékok miatt.
Ennek kiküszöbölésére találták ki azt az új szabályt, mely szerint egy kifizetőnek maximum hárommillió forint összegben számlázhat egy vállalkozó évente. Ez havi 250 ezer forintot jelent, ami, ahogy a számítás is mutatta, nagyjából az a határ, ahol még nem túl nagy az eltérés a két forma között, a munkaadónak nem érdemes az illegális útra lépnie. Ha mégis nagyobb az összeg, negyvenszázalékos különadót kell majd fizetni rá, ráadásul ezt a megbízónak, azaz a számla befogadójának kell megtennie.
2022-ben Tállai András államtitkár expozéjában kijelentette: a kata új szabályozása a kormány szándékai szerint megőrzi az adónem eddigi pozitívumait, bezárja viszont azokat a kiskapukat, amelyek a jogalkotói szándékkal ellentétes magatartást váltottak ki az adózóknál.
Visszatér a kata
Kármán András pénzügyminiszteri programjának egyik legmeghatározóbb eleme a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) újbóli, széles körű bevezetése, amely alapjaiban rajzolhatja át a magyar munkaerőpiacot. A WHC Payroll szakmai elemzése szerint az intézkedés enyhítheti a vállalkozások adminisztrációs terheit és növelheti a rugalmasságot, ugyanakkor a kifizetői oldal számára ismét kiemelt kockázatkezelési feladatot jelent a színlelt munkaviszony elkerülése.
Ezért a WHC hangsúlyozza:
a 2022-es kivezetés óta az átalányadózás és az EKHO irányába elmozdult piac számára a kata visszatérése egyszerre jelent egyszerűsítést és fegyelmezett bérszámfejtési, könyvelési kontrollt igénylő váltást.
A magyar gazdaságban a kata 2022-es kivezetése és a céges kifizetések megtiltása után egyfajta kényszerpályára kerültek a korábbi kisadózók és foglalkoztatóik. A piaci szereplők többsége az átalányadózás felé fordult, amely bár kedvező maradt, jóval komplexebb adminisztrációt és folyamatos bevételi értékhatár figyelést követelt meg a bérszámfejtési és könyvelési osztályoktól. Sokan a munkaerő-kölcsönzés vagy a klasszikus munkaviszony irányába terelték korábbi alvállalkozóikat, ami növelte a bérköltségeket, ugyanakkor jogbiztonságot is teremtett. Kármán András bejelentése, miszerint a kata ismét elérhetővé válik a jogi személyek (cégek) felé számlázók számára is, újra megnyitja az utat az alacsony fix adóteher melletti rugalmas foglalkoztatás előtt.
A WHC Payroll szakértői rámutatnak, hogy a kata aranykorában a rendszer legnagyobb vonzerejét az egyszerűség adta, ám ez vezetett a burkolt foglalkoztatás elterjedéséhez is. Az újbóli bevezetésnél kritikus kérdés lesz, hogy az adóhatóság milyen ellenőrzési pontokat és szigorításokat tart meg a korábbi gyakorlatból. A Payroll üzletág tapasztalatai szerint a vállalatoknak fel kell készülniük arra, hogy a kata-s alvállalkozók tömeges megjelenésekor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ismét fokozottan vizsgálni fogja a hétpontos kritériumrendszert, amely a munkaviszony és a vállalkozói jogviszony elhatárolását szolgálja.
„A kata visszatérése hatalmas lehetőség a gazdaság fehérítésére és a vállalkozói kedv fellendítésére, de bérszámfejtési és HR-stratégiai szempontból óvatosságra inti a foglalkoztatókat. Míg 2022 után a piac megtanulta kezelni az átalányadó és az EKHO finomságait, a kata reneszánsza során nem követhetjük el a múlt hibáit. Ügyfeleinknek azt javasoljuk, hogy az adminisztrációs egyszerűség mellett is tartsák fenn a szigorú megfelelőségi kontrollt. A WHC Payrollnál már dolgozunk azon a keretrendszeren, amely segíti a cégeket az új szabályozás szerinti adóoptimalizált, de jogilag támadhatatlan foglalkoztatási mix kialakításában, legyen szó akár hibrid megoldásokról vagy tisztán vállalkozói viszonyról”
– hangsúlyozta Szakály Balázs, a WHC Payroll vezetője.
A WHC továbbá kiemeli, hogy a kata bevezetése mellett bejelentett egyéb adókönnyítések – mint a minimálbér környéki SZJA-csökkentés – együttesen pozitív elmozdulást hozhatnak a nettó keresetekben. Ugyanakkor a bérszámfejtési folyamatokban az átállás precizitást igényel: a vállalkozóknak és a kifizető cégeknek is mérlegelniük kell a hosszú távú társadalombiztosítási szempontokat és a nyugdíjigényeket, hiszen a kata-s alacsony adóalap továbbra is alacsonyabb állami ellátási jogosultságokat eredményezhet, amit a felelős munkáltatói gondoskodásnak is figyelembe kell vennie.
